Kirúgást kellett volna-e ítélni a német egyenlítő gól helyett 1954. július 4-én a vb-döntőben? Eltilthatták volna-e Puskást két meccsre a negyeddöntős tömegverekedés miatt? És miért nem tudja senki, les volt-e a harmadik, meg nem adott magyar gól? Megnéztük, miben lett volna más az a legendás nyugatnémet–magyar döntő, ha már akkor lett volna videózás.
Puskásék éppen hatvan évvel ezelőtt veszítették el a vébédöntőt az NSZK válogatottja ellen, éppen akkor, amikor mindenki a négy éve veretlen Aranycsapat könnyű diadalára számított. Bár a kudarcban számos olyan tényező is szerepet játszott, amelyről a játékosok nem tehettek, a csalódott szurkolók kisebb forradalmat robbantottak ki Budapesten.
A pervitin nevű ajzószerrel doppingolták az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnokság alatt az aranyérmes német válogatott több tagját - többek között ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra a Lipcsei Egyetemen, és az osztrák Kronen Zeitung internetes oldala adta hírül.
Miközben Németországban tetőpontjára hágott a feszültség a spanyolok elleni világbajnoki elődöntő közeledtével, a sajtó a "berni csoda" felelevenítésével sulykolja a szurkolóknak és a játékosoknak is, hogy minden lehetséges. Még az 1954-es vb-döntő megismétlése is, pedig akkor a németek a magyar Aranycsapattal, a Die Welt megfogalmazása szerint a labdarúgás történetének talán legjobb válogatottjával kerültek szembe.
