Nők a főszereplői Nagy Zoltán Reinas de Copas, Boroskupák királynői című könyvének. A 2010 óta Barcelonában élő, erdélyi, magyar származású bor-szakújságíró – a Vinetur, a The Single-s és a Cerodosbe borászati, gasztronómiai, utazási portáloknak dolgozik – bejárta az ország borrégióit, és persze hogy igen jól eligazodik a spanyol borok közt. A múlt hónap végén megjelent első könyve ötven olyan nőről szól, akiknek az élete sokféleképpen kötődik a borhoz egy olyan dél-európai országban, ahol a borászatot ugyancsak férfias foglalatosságnak tartják. A kiadvány ötven olyan bort is ajánl, amelyet a könyvben bemutatott nők kedvelnek.

 Az író a kötetet a múlt hét elején a  Madrid Fusion gasztronómiai kongresszus Enofusion programjának keretében ismertette meg a szakértő közönséggel. Most – január 29-én – a bor- és borturisztikai kiadványokat preferáló spanyol Tolosa Wine Books kiadó vitte a prezentációt a barcelonai Tribut Vinotékába.

 Ez alkalomból sikerült interjút készítenünk a szerzővel, aki szívesen fogadta a hvg.hu megkeresését.

vinetur

hvg.hu: A boraira méltán büszke Spanyolországban még senki nem írt könyvet borértő nőkről. Igaz, hogy a Reinas de Copas „felizgatta” a spanyol borágazat képviselőit?

Nagy Zoltán: Így igaz. Valóban még senki nem írt itt könyvet a borszakma hölgyeiről. Hogy miért nem, azt nem tudom. Nagyon boldog vagyok, hogy én lehettem az első, s máris nagy figyelmet kapott a kötetem. Igazán meglepte magukat a szereplőket is, hogy egy idegen érdeklődik felőlük, róluk, és nekik szenteli ezt a könyvet.

hvg.hu: Hogy fogadta a kritika, s a borok iránt érdeklődők a könyvét?

N. Z.: Elég jól, mert ez egy nagyon aktuális téma. Itt sokan ismerik és értik a borokat. Az első két hétben több mint 500 példány fogyott el a könyvemből. Annak ellenére, hogy nem túl sokan ismernek, csak hét éve élek Barcelonában. Nagyon jó látni, megtapasztalni, hogy az emberek érdeklődnek az írásom iránt. Sőt, a kiadóval már az angol kiadáshoz keressük a fordítót.

N.Z.

hvg.hu: Miért pont a borászkodó nőkről írta az első könyvét, amikor a borászat a köztudatban úgy él, mint férfias szakma?

N. Z.: Igaz, hogy Spanyolországban a borvilág még mindig férfias terület, de a nők a fejlett világban fontos társadalmi, gazdasági pozíciókat töltenek be. Itt is fokozatosan minden változik. A nők mára egyre több lehetőség közül választhatnak, a borágazatban sokan ott vannak. Nem csak azok, akik szőlőbirtokokon dolgoznak, hanem egyre többen magas pozíciókat töltenek be.  

hvg.hu: Ön szerint tényleg női lelke van a bornak? Miért?

N. Z.: Igen, minden kétség nélkül ezt hiszem. A nők érzékenyebbek, főleg amikor bort készítenek, s életüket a bor világának szentelik. A borral átadják a jóságot és az őszinteséget…

hvg.hu: A könyvében szereplő hölgyek közül kire hívná fel elsősorban a figyelmet, kinek a története, s a borhoz fűződő kapcsolata a legérdekesebb, és kinek a borát ajánlja?

N. Z.: Szerintem mind az ötven megérdemli a figyelmet, de közülük is mindenekelőtt María Begoña Jovellart említeném, ő a neves Vega Sicilia bormestere. Tokaj-Hegyalján, Tolcsván kezdett dolgozni, a spanyol borászat Tokaj-Oremus Pincészetében. Sokat beszélgettem vele, s felkeltette bennem a vágyat, hogy meglátogassam a tokaji borvidéket, amelyet világszerte ismernek, s a borai különlegesek, kiváló minőségűek.

Említeném még Sara Pérezt, aki jól ismert a Priorat / Montsat hegyvidéken, mivel családja régebb óta foglalkozik borászattal. Sokan ismerik őket, és kóstolták Sara egyedi eljárással készült, számos nemzetközi versenyen nyertes borait. Vagy említhetem Mar Galvant, az egyik legjobb spanyol borkóstoló/borászt. Nagyon jó bort készít Prioratban, egy bizonyos Garnatxa del Po szőlőfajtából, amelyet csak 0,7 hektáron termesztenek, s az évjárattól függően alig több mint 80 üveg bort palackoznak belőle. Ez a szőlőfajta csak a Lloar faluban található.

hvg.hu: Ismer-e magyar női borászokat, s írna-e róluk?

N. Z.: Őszintén, nem sokat tudok róluk. Ha a mostani könyvemnek tényleg nagy lesz a sikere, szeretnék egy újabbat írni a világ női borászairól, s ebben a magyarokról is.

hvg.hu: Ír-e a magyar borokról Spanyolországban? 

 N. Z.: Sajnálom, eddig nem írtam, pedig sokan érdeklődnek tőlem a magyar borokról. Úgy érzem tanulni és írni is nagy kedvem lenne róluk. Innen nagyon sokan, egyre többen s többet utaznak Magyarországra, s azt mondják, hihetetlen borokat fedeznek fel. A jártasságom a borkultúráról Spanyolországban szereztem, így a legtöbbet az itteni borokról tudok. De szeretnék többet tudni a magyar borokról, a magyar borágazatról. Megismertetni az itteni kollégáimmal Spanyolországban, hogy Magyarországon a tokaji borokon kívül is sok jó bort lehet találni. Remélem, az idén el is utazhatok Magyarországra, és felfedezhetem a borokat, tájakat városokat.

( Utóhang: Ha Nagy Zoltán Magyarországra látogat, szívesen összehoznánk egy találkozót vele és Szabó Edit  borszakírónkkal, akinél jobban aligha ismeri valaki idehaza a női borászokat. Neki éppen tavaly év vége felé jelent meg könyve, a Gyengébb?Nem!, amely 26 történet, 52 recept, 52 bor – nőktől, nőkről minden borkedvelőnek korra, nemre való tekintet nélkül.)