Az idők változásának a jeleit sokfelé kereshetjük, és biztosan vannak olyanok, akik Orbán Viktor Facebook-oldalát tekintik iránytűnek e téren. Márpedig ezen a felületen a járványnapok számlálása mellett korábban felbukkanó kórházlátogatások fotóit, operatív törzsi akcióvideóit május végén valami egészen más váltotta fel: a kovászos uborka tutorial.

Persze ez sem terelheti el a figyelmet arról, hogy a miniszterelnöknél nemcsak az uborka erjed, hanem a gazdasági akcióterv is, amelynek az ismertetése során Orbán Viktor a hónap mondatával ajándékozott meg minket. Rádióinterjús megjegyzése, miszerint mostanában fickósabb, macsósabb sokáig velünk marad.

Kicsit más megközelítésből kezelte a koronavírus-járványt Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök, akivel annak az apropójából foglalkoztunk az elmúlt hónapban, hogy a szigetországban lényegében sikerült megfékezni a koronavírus terjedését, és azóta már olyan, járvány utáni megoldásokon gondolkoznak, mint a négynapos munkahét. Mindezt egyébként politikusoktól szokatlan megközelítésben, empátiával és kedvességgel hajtotta végre Ardern. Nem volt háborús retorika és katonás parancs, az új-zélandi miniszterelnök inkább az együttműködésben és a transzparenciában hitt.

Jacinda Ardern

MARK MITCHELL / POOL / AFP

A koronavírus-járvány tekintetében egy másik ország is jelesre vizsgázott, igaz, ez már sokkal nehezebben hihető. Észak-Korea ugyanis kitart amellett, az országban nincs egyetlen koronavírus-fertőzött sem, miközben járványügyi szakemberek szerint ez szinte lehetetlen. Persze ott, ahol a félelem politikájából engedelmes rabszolgák születnek, ezen a kormányzati narratíván aligha lehet meglepődni.

Az engedelmesség egy másik, sajátos Kádár-kori kikényszerítésével néztünk szembe Fabricius Gáborral, akinek a készülő nagyjátékfilmje a politikai pszichiátria sötét bugyraiba kalauzol. Az Eltörölni Frankot című film főszereplője egy zenész, aki a 80-as évek rozsdás, tönkre menő, birodalmi viszonyokban evickélő világában nem bír élni, és nem tudja tartani a száját, ezért politikai okokból pszichiátriára kerül. Márpedig Fabricius szerint a politikai pszichiátria intézményénél nincs extrémebb pillanata a Kádár-korszaknak.

Fabricius Gábor

Valuska Gábor

Az elmúlt hónapnak is voltak ugyanakkor extrém pillanatai, például az, hogy a veszélyhelyzet alatt szavazta meg a Fidesz és a KDNP az isztambuli egyezmény ratifikációjának elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot. Hogy ez miért gond? Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza szerint például azért, mert Magyarországról teljes egészében hiányzik egy olyan egységes szemléletmód, ami a nőket érő erőszakkal szemben hatékony védelmet biztosítana, és amit az Isztambuli Egyezmény behozna.

„A családon belüli erőszaknak igenis neme van. Tudomásul kell venni, hogy ez tömegesen, tendenciózusan és rendszerszinten nőket érint, és ennek megfelelően kellene hangolni a családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogszabályokat és a komplett szolgáltatórendszert is, a védett házaktól kezdve a gyerekvédelmi beavatkozásokon át, a szociális ellátórendszeren keresztül, az igazságszolgáltatásig bezárólag” – mondta az interjúnkban.

JUAN MABROMATA / AFP

Mindeközben az Egyesült Államokban a szexuális visszaélések újabb árnyalatairól és következményeiről indult el vita, miután a demokraták legesélyesebb elnökjelöltjét, Joe Bident is utolérte a visszaélés vádja, és ismét beindulhatott a közös gondolkodás arról, hogy mit is jelent hinni a nőknek. A szlogen – angolul believe women – a Me Too mozgalom egyik fontos üzenete lett. Ezt kellene most szétszálazni Joe Biden és az őt megvádoló Tara Reade ügyében. Ami jelenleg biztosnak tűnik, az az, hogy az Egyesült Államok ott tart: 330 millió emberből nem sikerült legalább egy olyan elnökjelöltet találni, aki eddigi élete során végig tisztelettel bánt a nőkkel. Donald Trumpot 25 nő vádolta meg nyilvánosan a szexuális visszaélés valamelyik formájával. Joe Bidennek nyolc vádlója van. Kettejük közül lehet választani.

Magyarországon mindeközben a koronavírus és az érettségi között kellett választani, és a kormány az utóbbi mellett döntött, így aztán a diákoknak sem nagyon volt más választásuk, mint hogy rendkívüli körülmények között történelmet írjanak. Ez talán a legstílusosabban az idei év legidősebb érettségizőjének sikerült, bár a 67 éves Szegedi Dezső élete is simán lehetne érettségi tananyag. Szegedi Dezső a "Mi bajom lehet? Semmi!" - mentalitásával vágott neki az egyetemi ismeretszerzésnek, amelyhez emelt szintű érettségit kellett tennie. Pályaelhagyásra azért nem készül – a Miskolci Nemzeti Színház színésze, és az is akar maradni –, de a tanulást kalandnak éli meg. Számunkra a hónap legfelemelőbb története volt az övé.

Szegedi Dezső

MTI / Vajda János

Ha már érettségi, akkor megnéztük, miért számít még mindig mumustárgynak a matematika, és rácsodálkoztunk arra, hogy miért sikk továbbra is olyat mondani, hogy „mindig is hülye voltam matekből”. Pedig a matematika azért is jó, mert nem kell tanulni, csak megérteni. Nem vitatjuk, a matematikai szorongás létezik, de mint az egyenleteknek, ennek is van megoldása.

Szívből ajánljuk például az idei év Libri-díjasának, Láng Zsoltnak a könyvét, a Bolyait. Bolyai János – ahogy a szerző az interjúnkban fogalmazott – hitt abban, hogy a világ jelenségei leírhatók matematikai egyenletek segítségével. És ha még azt is hozzátesszük, hogy a világhírű matematikus még szex közben is a prímszámokon gondolkodott, máris érthetőbb, miért is olyan izgalmas ez a tudományterület.

Láng Zsolt

Németh Dániel/Jelenkor Kiadó

Az olvasás mellett, és az ország lassú újra indulása, valamint a szabad tér csábítása ellenére továbbra is kitartottunk az egyik legnépszerűbb karanténtevékenység, a sorozatnézés mellett. Ebben a hónapban szinte meglepetésként debütált a Netflixen a Michelle Obama könyvturnéjából készült dokumentumfilm, amelyből kiderül – ha a könyvének az elképesztő sikeréből még nem tudtuk volna –, hogy a volt first lady igazi rocksztár lett, akinek milliók isszák a szavait és várják a történeteit. De az is, hogy Michelle Obama minden inspiráló üzenetének a rasszizmus mocsarából kell kiverekednie magát.

A faji kérdésektől nem hátrál meg a Diane védelmében című sorozat sem, a Christine Baranski főszereplésével készült produkciónál kevés aktuálisabb tükröt találunk, amely a tévések eszközeivel tűpontosan képes megmutatni az amerikai valóság abszurditását. Harvard-diplomás, városi liberálisok, feministák, afroamerikai aktivisták Donald Trump elnöksége alatt – mi ez, ha nem a rémálmok tökéletes alapanyaga?

Christine Baranski mint Diane Lockhart

HBO

Ami viszont az álmok finanszírozását illeti, a Spektrum Home szóra bírta azokat az embereket, akik már nem számolják, mennyi pénztől szabadulnak meg egy-egy jobb műalkotásért. A Minden pénzt megér először enged bepillantást a magyar műkincsgyűjtők nagyon szűk és nagyon zárt világába, és mi megkérdeztük az alkotókat, hogy mit találtak ott.

A szűkösség és a bezártság még része volt ennek a hónapnak, így próbáltunk kapaszkodókat találni, a jó oldalát nézni, és felkészülni arra, ami a nyitás után várhat ránk, illetve ami a gyerekeinkre várhat ezen a rendhagyó, őrült nyáron. Az biztos, hogy tanulás és szembenézés nélkül mi sem úszhatjuk meg ezt a járványt.

Ha pedig őszig nem bírná ki színház nélkül, itt vagyunk, és az Örkény Színházzal közösen állunk rendelkezésre ezekben a hetekben, nézzen velünk előadásokat!

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: