„Egyre több beteg jelentkezett azzal, hogy megváltozott a szaglása: nem, vagy tompábban érzi az illatokat. Szintén sokaknál fordult elő, hogy kellemetlen, bűzös szagokat kezdtek érezni – mindkét jelenség kivizsgálást igényel, amennyiben három hétnél hosszabb ideig tart” – idézte a Semmelweis Egyetem (SE) közleménye a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatóját.

Tamás László elmondása szerint egyelőre nem tudni biztosan, miért okoz a koronavírus-fertőzés szaglásvesztést. Úgy tűnik, hogy a vírus „betapad” az orr- és orrgarati nyálkahártyába, ami szaglóreceptor-sejt károsodáshoz vezethet. Valószínű, hogy a vírus nem direkt módon hat a receptorsejtekre, azok inkább a környező sejtek pusztulása következtében károsodnak. Ez okozhatja, hogy az első tünet sokaknál a szaglásvesztés. Egy másik teória szerint az idegrendszerbe bejutva a szaglópályákat támadja meg a fertőzés, az eddigi eredmények azonban inkább az előbbi elméletet támasztják alá – mondta Tamás László, hozzátéve: az ilyen panaszokkal hozzájuk érkezőknek is segíthet az úgynevezett szaglástréning a szaglásuk visszaállításában.

A klinikán Szaglás Ambulancia működik, ez az ország első szaglásvizsgáló centruma. Vezetője, Kraxner Helga az SE honlapjának arról beszélt, hogy mostanában leggyakrabban a koronavírus-fertőzésből kigyógyultak keresik fel őket, ezért az ambulancia jelenleg főként poszt-Covid ellátóhelyként működik. Egyelőre heti háromszor – kedden, szerdán és csütörtökön – fogad betegeket, de szükség esetén a rendelési időt bővíteni fogják.

A páciensek fül-orr-gégészeti szakrendelésről vagy háziorvosi beutalóval érkezhetnek, és az egyetem poszt-Covid ambulanciái is beküldhetik őket.

A betegeken először részletes fül-orr-gégészeti vizsgálatot végeznek endoszkóppal, ha szükséges, CT-vel, MR-rel, hogy felmérjék, van-e olyan mechanikai akadály, amely miatt azért romlott a szaglás, mert a levegő nem éri el a szaglóhámot. Előfordulhat, hogy allergia miatt változik a szaglás, így szükség lehet ennek differenciáldiagnosztikájára is.

Amennyiben nem találnak aktuális fül-orr-gégészeti kezelést igénylő elváltozást, szaglástesztet végeznek: komplex mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szagmegkülönböztetést és szagfelismerést vizsgálnak. A körülbelül 45 perces vizsgálat után minden beteg egy úgynevezett TDI-pontszámot (Threshold, Discrimination, Identification) kap, amely alapján besorolják, hogy normál szaglású, csökkent szaglású, vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak, amelynek végén ismételt tesztet végeznek a terápiás eredmény értékelésére.

„A szaglástréning lényege, hogy a páciens minimum 12 héten át, naponta kétszer koncentráltan olyan alapillatokat szagoljon mint a virág-, a fűszeres- vagy gyümölcsillat, felidézve azok eredeti érzetét” – mondta Kraxner Helga, hozzátéve: minden illatra 10-20 másodpercig kell koncentrálni, és korábbi emlékek alapján felidézni az azzal kapcsolatos érzeteket. Emellett ajánlott szaglásnapló vezetése is, amely során a páciens heti egyszer, mindig ugyanabban az időpontban egy skálán értékeli saját szaglását.

Az eddigi tapasztalatok szerint szaglástréninggel lényegesen javítható az állapot, akár vissza is állítható. A jó eredmény érdekében azonban fontos, hogy a betegek a panaszok esetén forduljanak orvoshoz, és minél hamarabb kezdjék meg a kezelést. A szaglástréning mellett ha szükséges, egyéb terápiákat is alkalmaznak: ilyenek lehetnek a lokális kezelést szolgáló szteroidos vagy hialuronsav-tartalmú szprék, vagy épp az A-vitamint tartalmazó orrcseppek – mondta a szakember.