A magyar kormány által most éppen nem kívánatos személynek minősített Věra Jourová folyamatosan, az elmúlt közel tíz évben az egyik legnépszerűbb politikus Csehországban. Jourová 1964-ben született egy kisvárosban, Třebíčben, augusztusban volt 54 éves. Édesanyja óvónő volt, édesapja pedig vendéglátással foglalkozott. Lányuk az érettségi után Prágában tanult kulturális antropológiát, majd miután elvégezte az egyetemet, visszatért szülővárosába.

Egyből a közigazgatásban helyezkedett el, 1995 és 2000 között a városi hivatal titkáraként és szóvivőjeként dolgozott és nagy szerepe volt abban a munkában, melynek eredményeként 2003-ban a város zsidónegyede felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára. 2000-ben a DHV tanácsadó cég munkatársa volt, ahol uniós forrásokat érintő projekteken dolgozott.

Már ebben az időben elkötelezett európai föderalistának tartották. 2001 és 2003 között már a régió regionális fejlesztési osztályának vezetője volt, majd regionális fejlesztési miniszterhelyettes lett. Feladatai közé tartozott annak a cseh csapatnak a vezetése, amely uniós forrásokról tárgyalt az Európai Bizottsággal és az Európai Beruházási Bankkal.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint Orbán beteg demokráciát épít

Orbán az Európai Bizottság alelnökének távozását követeli

Jourovát pályafutása során kétszer is vádolták bűncselekménnyel, de mindkét esetben kiderült, hogy alaptalanul. Azonban 2006-ben le is tartóztatták. A hatóságok szerint ugyanis Jourová 2 millió cseh korona összegű kenőpénzt fogadott el Ladislav Péťától, a dél-morvaországi Budišov polgármesterétől azért, hogy sikeres legyen a budišovi kastély rekonstrukciójához szükséges pályázatuk. Több mint egy hónapot töltött a börtönben, ami nagyon megviselte őt és családját is, olyannyira, hogy férje, akivel két gyermeküket nevelték, elhagyta.

Végül 2008-ban szüntették meg a nyomozást ellene: a rendőrség közölte, nem történt olyan, mint amivel vádolták. 3,6 millió cseh koronát, nagyjából 140 000 eurót ítéltek meg kártérítésként számára. Jourová ekkor döntötte el, hogy jogot fog tanulni, 2012-ben szerzett jogi diplomát a prágai Károly Egyetemen. Arra akart választ kapni, hogyan történhet meg valakivel ekkora igazságtalanság az európai törvények alapján.

Az Euronews húszperces interjúja Jourovával az Európai Bizottság jogállamiságról szóló minap bemutatott jelentéséről (magyar szinkronnal):

Pártpolitikai karrierjét 2003-ban kezdte a Cseh Szociáldemokrata Pártban, amelynek 2006-ig volt a tagja. 2009-ben csatlakozott az Európai Demokrata Párthoz, azonban sem az abban az évben tartott európai parlamenti választásokon, sem pedig az egy évvel későbbi cseh választásokon nem szerzett mandátumot. Věra Jourová 2012-ben belépett az egy évvel korábban alakult ANO-pártba, amelyet a dúsgazdag cseh üzletember, Andrej Babis, jelenlegi miniszterelnök hozott létre. Jourová villámkarriert futott be: 2013-ban már a párt elnökhelyettese volt, ebben az évben parlamenti mandátumhoz jutott, majd 2014-ben kinevezték regionális fejlesztési miniszterré.

Az ANO 2013-ban második lett az általános választásokon, egy év múlva pedig megnyerte az európai parlamenti választásokat. Ekkor jelölte őt az akkori miniszterelnök, Bohuslav Sobotka uniós biztosnak. A Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottságban ő lett az igazságügyért, fogyasztóvédelemért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztos. Jourová pártja, az ANO az EP liberális frakciójában foglalt helyet, jelenleg hat képviselője van.

Tavaly, első biztosi ciklusának végén Jourva felkerült a Time magazin százas listájára, ahol a legbefolyásosabb embereket vették sorra. A "titánok" csoportjába sorolták, ahová a Facebook-vezért Mark Zuckerberget, a kosárlabdás fenomént, LeBron James és Mohamed Szaláh-t, a Liverpool csatárát is. A cseh politikus azzal érdemelte ki ezt, hogy a nevéhez fűződött az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a magánélethez fűződő jogok elfogadtatása és végrehajtása.

Igazságszolgáltatás, sajtó, korrupció - itt sérül Brüsszel szerint a jogállamiság Magyarországon

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentésében a brüsszeli testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A sajtószabadságot pedig több irányból fenyegetik kormányzati lépések.

De ugyanehhez az évhez kapcsolódik a másik büntetőügye. A román hatóságok ugyanis eljárást indítottak ellene és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke ellen a brüsszeli testület romániai jogállamiságról szóló jelentése miatt. Az ok az volt, hogy a román hatóságok szerint hamis állítások szerepeltek a jelentésben. Az Európai Bizottság azt válaszolta, hogy a román szerveknek semmilyen joghatóságuk nincs a hivatalos feladatukat ellátó uniós tisztviselők felett. Nem is lett az ügyből semmi, de most legalább nem került börtönbe Jourová.

Věra Jourová a politikai karrierje továbbra is felfelé ível. A tavalyi EP-választások után az immáron cseh miniszterelnök, pártbeli főnöke, Andrej Babis őt jelölte uniós biztosnak. Ursula von der Leyen elnök pedig megtette egyik alelnökének és rábízta az értékekért és átláthatóságért felelős biztos pozícióját, amit a hétköznapokban jogállamisággal kapcsolatos portfóliónak nevezünk.

Hiába Orbán kirohanása, Von der Leyen megbízik a kormány által bírált EU-biztosban

Érdekesség, hogy miközben a már említett Andrej Babisnak kiváló a kapcsolat a lengyel és a magyar miniszterelnökkel, továbbra is megbízik a lengyel és magyar kormányt folyamatosan bíráló Jourovában. Azonban vannak olyan EP-képviselők, akiket éppen ez zavar. Babist szintén sok bírálat éri uniós forrásokkal való pénzügyi visszaélések miatt, Jourovára pedig nem vet jó fényt Brüsszelben, hogy bizottsági alelnökként politikai szövetségese a cseh milliárdosnak.

Vagyonnyilatkozata alapján Jourovának mintegy 160 ezer eurós (65-70 millió forintos) befektetése van.

Jourová utoljára két éve beszélt Orbán Viktorral. Akkor több közép-európai ország, közöttük Magyarország is panaszt emelt az Európai Bizottságnál, mert vizsgálataik alapján a nagy áruházláncok keleten gyengébb minőségű termékeket adnak el azonos áron, mint nyugaton. "Ez tisztességtelen gyakorlat, nincsenek másodendű állampolgárok" - mondta akkor Věra Jourová.

"Két éve ebben a kérdésben egy oldalon álltam Orbán úrral"

– emlékezett vissza néhány napja utolsó találkozására a magyar miniszterelnökkel.