Két európai parlamenti szakbizottság, az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi, valamint a nőügyi bizottság tartott együttes meghallgatást az európai emberkereskedelemről. A felkért előadók uniós és civil szervezetek vezetői, képviselői voltak, akik kivétel nélkül nagyon sötét képet festettek. Az emberkereskedelem áldozatainak számát igen nehéz pontosan meghatározni.

A bizonyított, rendőrségi vizsgálattal alátámasztott emberrablások száma évente 10-12 ezer, ugyanakkor a valószínűsíthető adat nagyságrendekkel több, körülbelül 250 ezerre tehető.

Soraya Rodriguez, szociáldemokrata európai parlamenti képviselő elmondta, hogy az áldozatok 90 százaléka nő vagy fiatal lány, akikkel szemben elsősorban szexuális kizsákmányolást követnek el, magyarul prostitúcióra kényszerítik őket. A képviselő szerint három tényező okozza, hogy az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt: a büntetés hiánya, a gazdasági nyereség és az áldozatok sebezhetősége. Hozzátette: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kereslet motiválja a bűnözőket.

Ilias Chatzis, az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldöző Hivatala embercsempész-egységének vezetője arról beszélt, hogy már 15 éve gyűjtenek adatokat ezen a területen világszerte.

Minden ötödik áldozat gyerek, akiket koldulásra kényszerítenek, gyerekkatonaként adnak el, vagy pedig szexuálisan kizsákmányolják, eladják a szerveket különböző kartelek révén, abortuszt hajtanak végre rajtuk, vagy rabszolgamunkát végeztetnek velük gazdag emberek háztartásában

– sorolta tapasztalataikat. Chatzis kijelentette, hogy húsz éve létezik az ENSZ emberkereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezménye, de az abban foglaltakat sok állam nem hajtja végre. Ezt erősítette meg Myria Vassiliadou, az EU emberkereskedelem elleni koordinátora, aki szintén a politikai akarat hiányára panaszkodott. A prostitúció megelőzésével, illetve a volt prostituáltak beilleszkedésével foglalkozó egyesület elnöke is alátámasztotta a gyermekkel kapcsolatos visszaéléseket.

Négyszázöt nővel készítettünk interjút és ebből 286-an azt mondták, hogy kiskorúként kezdték el ezt a kényszertevékenységet, a prostitúciót. Ez nagyon magas arány

– mondta Rocia Mora. Szerinte a járvány miatti lezárások sokat rontottak a helyzeten. A bordélyházak bezárása miatt a nők kizsákmányolása más, illegális helyszíneken, lakásokon folytatódik. Ezeket azonban a hatóságok már aligha fedezik fel.

Jari Liukku, az uniós nyomozó szerv, az Europol egyik vezetője felhívta a figyelmet, hogy az emberrablások áldozatainak 70 százaléka uniós állampolgár. Hat kelet-európai országot, közöttük Magyarországot nevezte meg, ahonnan a leggyakrabban rabolnak el nőket, akiket prostitúcióra kényszerítenek Nyugat-Európában. A rendőrtiszt beszélt arról, hogy nagy szerepe lenne a tagállami rendőrségek határokon átnyúló együttműködésének, ezt az Europol messzemenően támogatja saját eszközeivel. A nyomozások középpontjába pedig a „magas kockázatú szervezett bűnözői csoportokat” kell helyezni. Jari Liukku hozzátette, hogy elsősorban a bevételeket kell „megcélozni”, hiszen ez működteti a bűnszervezeteket, de jelenleg ezeknek a pénzeknek alig egy százalékát tudják elkobozni a rendőrök.