szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság összekötné a jogállamisági ajánlásokat a pénzek kifizetésével, áttérnének a teljesítményalapú finanszírozásra és újabb saját forrásokat szeretnének bevonni. A Fidesz szerint az illegális migrációt akarja finanszírozni Brüsszel, a spanyol kormány pedig megduplázná a büdzsét.

A kör négyszögesítése – ezzel a koncepcióval vág neki az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetés tervezésének, amely a jelenlegi, 2021–2027-es időszak után következik. A Bizottság egy közleményt adott ki, amely egyrészt a tervezés főbb szempontjait tartalmazza, másrészt egy 12 hetes konzultációsorozatot indít útnak, amely keretében az érdekeltek véleményét, igényeit, érvelését igyekeznek összegyűjteni a polgároktól a kormányokig.

A status quo nem opció. Döntéseket kell hozni. Az EU-nak maximalizálnia kell minden elköltött euró hatását, azokra az uniós prioritásokra és célkitűzésekre összpontosítva, ahol a legnagyobb szükség van az uniós fellépésre

– áll a közleményben, ami azt is leszögezi, hogy „új saját forrásokat kell bevezetni”. Az EU felé ugyanis folyamatosan nőnek az elvárások, hogy milyen területeken legyen hatékonyabb, ehhez azonban pénzre van szükség. Már ebben a költségvetési ciklusban is túl kellett lépni a kereteken: az 1200 milliárd eurós „alap” keretet kiegészítették a 800 milliárdos NextGenerationEU-val, amely a koronavírus utáni helyreállítási forrásokat tartalmazza, amit viszont hitelből fedezett az Európai Unió. A hitel visszafizetését 2028 után meg kell kezdeni, ráadásul – mások mellett – újabb kihívásként kell kezelni a közös védelemre szánt források jelentős növelését, miközben – lehetőleg – meg kell tartani az eddigi finanszírozási rendszert például a felzárkóztatásra, a mezőgazdasági támogatásokra vagy a kutatás-fejlesztésre vonatkozóan. És akkor nem beszéltünk arról a körülményről, hogy az EU bővítése is a küszöbön áll, ami vagy pluszterheket jelent az EU-nak, vagy pedig a jelenlegi támogatási forrásokat kell átrendezni, ekkor azonban a most kedvezményezett tagállamok egy része kiesik ebből a körből.

Az uniós fellépéssel szemben támasztott új kihívások és elvárások megkívánják az uniós költségvetés működésének újragondolását, hogy alkalmassá tegyük a jövőre. A szabad, demokratikus, erős, biztonságos, virágzó és versenyképes Európa célkitűzése megreformált és megerősített uniós költségvetést igényel – egyszerűbbet, rugalmasabbat, célzottabbat és hatásosabbat

– ez lenne a tervezés filozófiája. A sorok között olvasva azonban jelentős változásokra is fel lehet készülni, amelyek különös fénytörésben jelennek meg Magyarországon. Itt van például ez a mondat:

A modern uniós költségvetés új megközelítésének tartalmaznia kell minden országra vonatkozó tervet a kulcsfontosságú reformokkal és beruházásokkal, amelyeket a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal partnerségben kell megtervezni és végrehajtani.

Ez azt vetíti előre, hogy a fejlesztési célok meghatározásában felértékelődnek a helyi és regionális önkormányzatok, kevésbé lesz kormánycentrikus és kormányfüggő a döntéshozatal. Természetesen az informális kapcsolatokat ez a modell sem tudja megkerülni.

Másrészt ez a javaslat eltérne a projektalapú megközelítéstől, és sokkal inkább a teljesítményt, egy konkrét elérendő célt helyezne a finanszírozás középpontjába.

A költségvetésnek további biztosítékokat is be kell építenie a jogállamiság védelmére

– ez a mondat is szerepel, amelyre vonatkozóan hallhattunk már kijelentéseket, például Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos (akkor még jelölt) parlamenti meghallgatásán, aki az Európai Bizottság éves jogállamisági ajánlásainak teljesítésétől tenné függővé a források elérését. Más szóval: ha az érintett tagállam nem teljesíti az ajánlásokat, akkor nem jut hozzá a pénzhez. Ez egy merőben új körülmény, a magyar kormány eddig csak legyintett ezekre az ajánlásokra.

A következő hosszú távú költségvetés megerősíti Uniónk közös jövőképét. Közös prioritásainkat kézzelfogható cselekvésekké alakítja át, ami polgárok, vállalkozások, régiók és kutatók milliói számára jelent változást

– fogalmazott Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. A konzultációkat követően a Bizottság 2025 júliusában terjeszti elő a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó hivatalos javaslatát annak érdekében, hogy időben megállapodás szülessen – 2027 vége előtt.

Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy ha Magyarország nem kapja meg a neki járó, de a korrupciós kockázatok miatt befagyasztott uniós forrásokat, akkor vétózni fogja a következő uniós költségvetést. Ezzel a jelenlegi büdzsé esetében is érvelt, sőt, akkor hetekre fel is függesztette a folyamatot. 2020 végén a jogállamisági eljárás tervezett bevezetése miatt blokkolta a tárgyalásokat az akkori lengyel kormánnyal együtt. Végül elálltak a vétótól, mert a tagállamok megígérték Orbánnak és Morawieczkinek, hogy az Európai Bíróság előtt megtámadhatják ezt a döntést és kérhetik a jogszabály hatályon kívül helyezését. Ezt természetesen ilyen ígérvény nélkül is megteheti bármelyik kormány. Magyarország és Lengyelország pert indított, a pert elveszítették, az Európai Bizottság pedig megindította a jogállamisági eljárást, ami miatt jelenleg is elérhetetlen a források jelentős része, mintegy 18 milliárd euró.

A magyar álláspontot az új költségvetés ügyében előrevetíti a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye, amely az „El a kezekkel az európai régiók és az európai gazdák pénzétől!” címet viseli.

A brüsszeli bürokraták valódi célja továbbra is a tagállami szuverenitás korlátozása, az európai választásokon és az USA-ban is megbukott globalista erők kiszolgálása. Az Európai Bizottság egyvalamit akar: még több hatalmat magának!

– olvasható az EUrologusnak is eljuttatott anyagban, amelyben Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP képviselőcsoportjának vezetője kiemelte: „Meg kell szüntetni, hogy az uniós költségvetés az illegális migrációt, a tagállami szuverenitást támadó progresszív baloldali médiát, a woke-propaganda terjesztését vagy a háborút finanszírozza. Európának a külső határain kell megállítani az illegális migrációt, ehhez pénzügyi segítséget kell nyújtani a tagállamoknak, nem pedig bírsággal sújtani őket, mert teszik a dolgukat.”
 
Deutsch szerint az Európai Bizottság javaslatai a kondicionalitás kiterjesztésére csak tovább gyengítenék az uniós versenyképességet. (Erre utaltunk fentebb a brüsszeli ajánlások teljesítése és a kifizetések összekötése kapcsán.) A Patrióták Európáért frakció tagjaként Deutsch emlékeztetett arra, hogy

a brüsszeli bürokraták éveken keresztül fennhangon oktattak mindenkit a korrupcióval szembeni fellépés fontosságáról, miközben az uniós intézményeket ellepi a rendszerszintű korrupció, a brüsszeli hatalmi elitet behálózza a maffiaszerű működés.

Egy másik tagállam véleményét is megismerhettük: Spanyolország azt javasolja, hogy duplázzák meg az EU költségvetését, több mint 2000 milliárd euróra. Ennek érdekében Madrid azt javasolta, hogy az EU éljen a Covid utáni helyreállítási programhoz hasonló közös hitelfelvétel eszközével. Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban népszerű a több közös adósság gondolata, Németország és más, főleg észak-európai országok már régóta hevesen ellenzik, mert nem akarnak eladósodott országok „hálójába” kerülni.

Egy közös hitelalapú, közös hitelfelvétellel finanszírozott mechanizmus fenntartaná a stratégiai beruházásokat és finanszírozná az európai közjavakat

– írta a spanyol kormány egy informális dokumentumban, amelyet a Politico látott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!