szerző:
Lőrincz Zsolt
Tetszett a cikk?

Hála az utóbbi években tucatjával nyíló, bár nem egyszer inkább magyaros, mint olasz pizzériáknak, manapság már az óvodás gyerekek is inkább egy szelet pizzát kérnek vajas kenyér helyett.

© Lőrincz Zsolt
Azt azonban nem sokan tudják, hogy Itáliában ez is csak egy kenyérféle volt. A „csak” persze ez esetben nem helytálló, hiszen olaszhonban a kenyér olyan fontos szerepet tölt be, hogy az egyik legnépszerűbb szólásukban is a jó szinonimájaként használják a szót. Vagyis ha valamit nagyon dicsérnek , azt mondják: olyan jó, mint a kenyér.

 Európának ezen déli részén a régészeti ásatások tanúsága szerint már 8000 évvel ezelőtt is készítettek kenyeret. Olyan eszközök kerültek napvilágra, melyekkel gabonaféléket őröltek lisztté, illetve kenyérsütő kemencék maradványaira bukkantak. Az antik Róma ideje óta kultusza van a kenyérnek Itáliában.

Sokszor a legegyszerűbb dolgok a legfinomabbak. Egy szeletke ropogós fehér kenyér, hozzá egy kis sajt és talán egy falat olajbogyó - és máris előállt az olasz földműves reggelije. A ma is ismert különböző péktermékek Itáliában régiónként fejlődtek ki, a különböző környezeti feltételek, az eltérő igények és szokások alakították ki a mai területek jellemző kenyérfajtáit.

Olaszországban sem csak „alapfunkciójára” használják fel a kenyeret, hanem például tejben megáztatva sok más hozzávalóval összegyúrva számos finom tölteléknek is alapját képezi. S az antik hagyományokon alapulva még számos édességet is készítenek belőle.

Meglehetős bizonyossággal állíthatjuk, hogy a nemzetközi ismertséget tekintve a pizzakenyéré, a pizzáé az elsőség. A jó pizza elkészítését hagyományosan kézművesiparágnak tekintik, tudománya apáról fiúra száll. Az igazi pizzériákban fatüzelésű kemencékben sütik. De egy rendes vidéki ház sem képzelhető el kemence nélkül Itáliában.

Kevesen tudják viszont, hogy a pizza eredetileg kimondottan a szegény emberek eledele volt. Szalon-, illetve egészen pontosan udvarképes 1889. június elsején lett. Ugyanis ezen a napon kereste fel az olasz királyi pár Nápolyt, és hogy megmutassák, milyen közel érzik magukat a néphez, pizzát rendeltek. A megbízatással kitüntetett pizzaiolo (pizzapék) a pizzáját fehér, bölénytejből készített mozarellával, piros paradicsommal és zöld bazsalikomlevéllel készítette el, hogy ezzel a színösszeállítással, vagyis az olasz nemzeti lobogó színeivel is kedveskedjen a fenséges párnak. Innentől kezdve hívják - a savoyai származású királyné tiszteletére -  ezt a pizzafajtát Margaritának.

© Lőrincz Zsolt
A hegyvidékek nomád pásztorai természetesen nem tudtak gyakran friss kenyérhez jutni, ezért számukra vékony kenyeret sütöttek, amelyet alaposan kiszárítottak. Hetekig, sőt néha hónapokig ez a ropogós finomság volt fő táplálékuk. Ma ilyen kenyérfajta a szárd pane carasau vagy a dél-tiroli schüttelbrot.

Piemontból származik az olaszok egyik legnépszerűbb kenyérfajtája, a grissini. Ez nem más, mint leheletfinom kenyér rudacska, amelyet eredetileg ropogósra sült réteg von be, de belülről finom puha. A hagyomány szerint 1668-ban találta fel egy torinói pék, bizonyos Antonio Brunero. A pékhez Pecchio di Lanzo fordult azzal kéréssel, hogy a kis hercegfi, savoyai Vittorio Amadeo számára, aki állandósult gyomornyálkahártya-gyulladása miatt könnyű étkezésre szorult, készítsen egy kenyérféleséget, amelyet minden probléma nélkül elfogyaszthat. Így született meg ez a finomság, amelyet az olaszok főként előételekhez, sajtokhoz, pármai sonkához esznek. De a borkóstolók nélkülözhetetlen kelléke is.

Egy igazi olasz menüsor pedig aligha képzelhető el előételek nélkül, s köztük feltétlenül ott a bruschetta. Azaz a sütőben megpirított, fokhagymával bedörzsölt, olíva olajjal meglocsolt kenyér. Legegyszerűbben bazsalikomos paradicsomdarabkákkal megpakolva adják, de számtalan variáció kínálkozik a „feltétre”. Sokfelé a levesekhez, ragukhoz, salátákhoz, de olykor még a tésztákhoz is focacciát, fodros szélű, fűszeres kenyeret ropogtatnak. S felfedezhetjük csizmaország konyháján a magyar bundás kenyér rokonát, a pandoratót, amit panírozás előtt sajttal, sonkával, szardellával töltenek meg.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kovács Gábor Gasztro

A düsseldorfi öreg

Észak-Rajna Wesztfália tartományi székhelye, Düsseldorf a fapados repülőjáratoknak köszönhetően a magyar sörturisták számára is elérhető közelségbe került. Az óváros sörfőzdéiben hétvégeken egyre több honfitársunk kóstolgatja a helybeliek kedvencét.

hvg.hu Gasztro

Vastag, gömböc, méteres

A hosszú hétvégén tartják az ország egyik kiemelkedő hagyományőrző programját, a Csabai Kolbászfesztivált. Ha nem is fonják kolbászból a kerítést, ez idő tájt minden a híres csabai körül forog az alföldi megyeszékhelyen.

Lőrincz Zsolt Gasztro

Kóser étkek: a sólettől a maceszig

Ábrahám, a zsidóság ősapja tejjel-vajjal, lepénnyel és zsenge borjú húsával vendégelte meg az isteni küldötteket. Ahogy a zsidó naptár szerint beköszönt az 5768. év, érdemes kicsit közelebbről szemügyre venni a tradicionális zsidó konyha néhány alapétkét.

Lőrincz Zsolt Gasztro

Szegények kenyere és a szerető csemegéje

Kemit, Egyiptom ősi neve fekete földet jelent. Utalva a Nílus termékeny iszapja által megtermékenyített földre. Ellentettje a vörös föld, a terméketlen sivatag. A hatalmas folyam, a Nílus völgyében ősidőktől szinte minden megterem. Arra pedig a fáraósírok falfestményei is utalnak , hogy az ősi egyiptomiak sem vetették meg a kulináris élvezeteket.

Lőrincz Zsolt Gasztro

A skót konyha

A skót nép étkezési szokásait és ételeik jellegzetes alapanyagait mindig is meghatározta az ország földrajza. Skócia messze fent északon fekszik, éghajlata mostoha, termőföldje kevés. Az került az asztalra, amit a nép kemény munkával megtermelt. Az elszigeteltség megszűntével számos idegen hatás is megjelent a skót gasztronómiában.

Lőrincz Zsolt Gasztro

Konyha a magasban

Ahogy lassan kúszik lefele a hőmérő higanyszála, úgy vágyunk a könnyű, mediterrán saláták, grillezett húsok után tartalmasabb, „melegítőbb „ fogásokra. Nézzünk körül a dél-tiroli konyha háza táján.

Lőrincz Zsolt Gasztro

A sörsátrak kedvencei

Mostanában a müncheni Terézia réten minden a sörről fog szólni. No meg a finom bajor falatokról. A bajor a kulturális és földrajzi közelségnél fogva a cseh, az olasz, a francia, a sváb és persze az osztrák tiroli konyhával rokon. Az a híre, hogy a legjobb egész Németországban - és nem alaptalanul. Hagyományosan a különböző húsokra épül - kevésbé a zöldségek választékára.

Gyimesi Zsuzsa Gasztro

Őszikék

Igenis lehet gyümölcslevest készíteni ősszel is. Nem befőttből, nem mirelitből, hanem igaziból. Egyes konzervatívok szerint vannak kifejezetten nyári étkek – lásd gyümölcsleves –, amiket más évszakokban főzni kifejezetten csalás. Hogy mi az igazi csalás, arról tudnék mesélni, de helyette inkább ajánlok egy-két gyors, friss „őszikét”.