Újabban minden statisztikai adatsorban talál ünnepelnivalót a Pénzügyminisztérium. Március 31-én például gyors közleményben reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt, tavalyi fizetésimérleg-adatokra, méltatva, hogy Magyarország úgynevezett nettó finanszírozási igénye - vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya - 400 millió euróval csökkent. Némi további fejszámolás után azonban rögvest módosítani kényszerült álláspontján - meg kellett tennie, hiszen a finanszírozási igény nem hogy csökkent volna, épp ellenkezőleg, 410 millió euróval még nőtt is. Így csupán azzal büszkélkedhetett a pénzügyi tárca, hogy a finanszírozási igény nagysága 2003-ról 2004-re a bruttó hazai termék (GDP) 8,7 százalékáról 8,5 százalékra mérséklődött, vagyis a magyar gazdaság külső egyensúlya "kismértékben javult".

Maga a 2004. évi fizetési mérleg 7,1 milliárd euró hiánnyal zárt, ami 759 millió euróval haladta meg az előző évit. A tavalyi deficit a GDP 8,9 százalékával egyenlő, ami nemzetközi mércével rendkívül magas arány, de egybevág a kormány 9 százalék körüli várakozásával, amelyet az Európai Bizottságnak az euró bevezetésének programját vázoló konvergenciaprogramban 2004 decemberében megjelölt, valamelyest felemelve az eredetileg májusban közölt, 8,5 százalékos előrejelzését.

Tovább bonyolítja az adatok értékelését, hogy a fizetési mérlegben a külkereskedelmi áruforgalom hiánya mindössze 2,4 milliárd euró volt, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 3,8 milliárd eurós deficitet rögzített. Az MNB így is engedményt tett, mert a fizetési mérlegben jobb meggyőződése ellenére elszámolt 740 millió euró importot abból a vitatott tételből, amely a tavaly májusi EU-csatlakozáskor "keletkezett" - akkor az unió országaiból beérkezett, ám vámraktárakban tárolt árut egy csapásra belföldiesítették, de azt nem lehetett pontosan megállapítani, hogy az melyik időszak importszámláját terheli. Ebből a jegybank az áruforgalmi mérlegben mindössze 325 millió euró import szerepeltetését tartaná indokoltnak, s csak azért számolt el mégis 740 milliót, nehogy a túlságosan eltérő jegybanki és statisztikai adatok "piaci bizonytalanságot" okozzanak. Az MNB és a saját vállalati felméréseivel dolgozó KSH által közölt külkereskedelmi deficit különbsége így is megközelíti a 1,5 milliárd eurót, ami valóban nem rendítette meg a harcedzett pénz- és tőkepiacokat.

Az áruforgalmi mérleg hiányánál is nagyobb, 3,7 milliárd eurós deficitet okozott a fizetési mérlegben a Magyarországon befektetett tőke "hozadéka". Ám ez kissé csalóka, mert abból 1,8 milliárd euró egy másik soron, az újrabefektetett jövedelmek között is felbukkan; a tulajdonosok így is csaknem 2 milliárd eurót vittek ki az országból. Részvény és egyéb részesedés formájában 1,1 milliárd euró friss tőke érkezett az országba (2003-ban a működőtőke-import az újrabefektetett jövedelemmel együtt is alig haladta meg ezt az értéket). Ezek a fizetési mérleg hiányának finanszírozása szempontjából kulcsfontosságú, úgynevezett nem adóssággeneráló tételek - a visszafizetési és törlesztési követelmények nélkül beáramló befektetések - kétségkívül látványos javulást mutatnak az egyéb tőkemozgásokkal együtt összességükben csaknem 3,4 milliárd eurós aktívummal, ám különös óvatossággal kezelendők. Ebből ugyanis 2,7 milliárd euró az év második felében folyt be, amin belül az újrabefektetett jövedelmek 1,9 milliárd eurót tettek ki. Ennek pedig egyszerűen technikai oka van, mégpedig az, hogy a külföldi tulajdonos az általában májusban szokásos éves közgyűlés döntése után - tehát a második negyedévben - veszi ki osztalékát, s amíg ez nem történik meg, az a cégben halmozódik. Ezt igazolja, hogy tavaly a második negyedévben e soron 570 millió euró volt a mínusz - azaz a tőkekivonás. Mindezen kockázatok dacára a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is lelkesen kommentálta a működőtőke-import felfutását, megjegyezve, hogy az egy főre jutó állomány változatlanul a legmagasabb a kelet-közép-európai térségben; egyúttal azt is közölte, hogy az idén a tavalyinál is többre, 3,5-4 milliárdra számít.

További számottevő tétele volt a hiány tavalyi finanszírozásának a portfóliótőke beáramlása, ahova a 10 százalékosnál kisebb tulajdonosi részesedések - tipikusan a tőzsdei részvényvásárlások - soroltatnak. Míg 2003-ban összesen 223 millió euró folyt be, addig tavaly csak a negyedik negyedévben 314 millió, az egész évben pedig 833 millió eurót tett ki ez az összeg. A negyedik negyedévi pénzzuhatag oka s egyúttal magyarázata is a tőzsdei rali, amely egészen rendkívüli volt, és épp ezért nem lehet rá tartósan építeni. Tavaly októbertől az év végéig a BUX index 17 százalékot emelkedett, és 14 742 ponton zárta 2004-et. A külföldiek 207 millió euró friss tőkét fektettek be a tőzsdén jegyzett részvényekbe, és részvényvagyonuk értéke az árfolyamnyereség révén 2,2 milliárd euróval gyarapodott.

Mindent összevetve, az adósságot nem növelő tőkeimport a teljes tavalyi fizetésimérleg-hiány felét - pontosan 49,83 százalékát - fedezte, a harmadik és negyedik negyedévben pedig ez az arány 80 százalék felett volt. Magyarország nettó külső adóssága ezzel együtt tetemesen - 3,7 milliárd euróval -, 20,1 milliárdra nőtt. Ezt közepesnek lehet minősíteni, mert kisebb ugyan a 2003-as, rekordméretű, 4,9 milliárdos adósságnövekedésnél, de több a 2002-es 3,1 milliárd eurónál.

Némi javulást vár az idei évben a Pénzügykutató Rt., amely hétfőn ismertette legfrissebb prognózisát. Ebben a fizetési mérleg hiányát a GDP 8 százalékára becsüli - igaz, számításai szerint ez tavaly nem 8,9, hanem 8,7 százalékos volt. A külső finanszírozási igény ennél jobban, a GDP 8,3 százalékáról 7,4 százalékra csökken. A tőkeimportot pedig 3,5 milliárd euróra teszi a Pénzügykutató, ám a hazai tőkekiáramlás várható gyorsulása miatt ez valószínűleg kisebb mértékben fedezi a hiányt, mint 2004-ben.

SZŰCS D. GÁBOR