szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha a somlói bor kerül szóba, a magyarok többsége elismerő hümmögéssel jelzi, hogy az bizony jó dolog, még ha soha nem is kóstolta. A legkisebb magyar borvidék valamifajta misztikus hangulatot áraszt, mintha az ottani borok többek volnának egyszerű italnál, afrodiziákumnak vagy medicinának is számítanának. A somlói különlegességét a piac is mindinkább felfedezi.

A Somló déli lejtője. Misztikus hely
© hvg.hu
A Somló hírnevének forrása valószínűleg az ott termő borok kiváló, a tokajival vetekedő minősége és ritkasága volt. Hiszen ma is csupán 550-570 hektáron terem szőlő a Kisalföld szélén magányosan álló vulkáni kúp lejtőin. Talán már a rómaiak is termesztettek itt szőlőt. Mogitiana római település maradványait feltárták a hegy szomszédságában, de a középkortól fogva már írásos bizonyítékok, emlékek is vannak a somlai borokról.

S bár a hírnév megmaradt, a negyvenévnyi tervgazdálkodás sokat ártott az itteni szőlészetnek és borászatnak. A nagyüzemben a minőség nem volt szempont, csak a mennyiségi tervteljesítés. Így a hegy dereka alatti enyhe lankákon folyt a művelés, ahol kevesebb gond volt a szőlővel.

Az őssomlói

Vannak, akik úgy vélik (erről imitt-amott olvasni is lehet), hogy a somlói borok rosszul tűrik a házasítást. A mostanában piacra került cuvék azonban cáfolják ezt a vélekedést. Sőt a somlói borászkodás múltját feltáró kutatások írásos bizonyítékokat is találtak a borházasításra. A legjobb somlói bor ezek szerint már évszázadokkal ezelőtt is 2/8 rész bajor, 2/8 rész furmint, 1/8 bakator, 1/8 kéknyelű, 1/8 szilifánt (zöldszilváni) és 1/8 lisztesfehér házasításából készült.

A magasabban fekvő lejtőket viszont „kiosztották” az ajkai bányászoknak, akik így a legjobb, bár igen nehezen művelhető termőhelyekhez jutottak hozzá. Sokan közülük szőlészkedtek, bort is készítettek, némelyek – számottevő hozzáértést szerezve – egész jót, de e boroknak a java nem lehetett piacképes. Csak a család ellátására és a barátok megkínálására volt jó. (A régi leírások szerint is Somlón jó bort elsősorban az uradalmi és egyházi birtokokon lehetett találni.) Az így kialakult birtokszerkezet mind a mai napig meglátszik a Somlón, hiszen több mint 3000 gazda osztozik az 550 hektáron. E helyzetnek azonban volt egy haszna is. Sok régi szőlőfajta is megmaradt a Somlón, s ma is 38 szőlőfajta van a hegyen. A leghíresebb bizonyosan a juhfark, de nem a legfontosabb, sőt nem is a legjobb minőséget adó. Igaz jelentős szerepe van a somlói mítosz fenntartásában, hiszen a nászéjszakák boraként emlegetik, s kell-e ennél nagyszerűbb imázs?!

Baráth Sándor, a nemrégiben alapított, de rövid idő alatt hírnevet szerzett gazdaság, a Kreinbacher Birtok birtokigazgatója azonban úgy véli, hogy a somlói borok további karrierjét nemcsak e mítoszra, hanem elsősorban a kiváló minőségre kell alapozni. Amikor a Kreinbacher Birtokot 2002-ben megalapították azért esett a választásuk Somlóra, mert innen remélték azt az extra minőséget, amire legfeljebb még Tokajban lehetett volna számítani.

Baráth Sándor birtokigazgató. Tíz évig tart az alapok
lerakása
© hvg.hu
A Kreinbacher Birtok egy vadonatúj vállalkozás, amelynek semmiféle előzménye nem volt a Somlón és a tulajdonos sem foglalkozott korábban borászattal. A névadó Kreinbacher József ugyanis nemzetközi projekteken dolgozó építési nagyvállalkozó, aki elsősorban missziónak tekinti a magyar szőlészet-borászat fejlődéséhez való hozzájárulást. Somlói birtokán ennek megfelelően eddig több mint egymilliárd forintot költött, hogy lerakja egy korszerű szőlészeti-borászati cég alapjait Európa egyik legjobb fehérszőlő-termőhelyén. (A munka nagyságát érzékelteti, hogy a könnyebb művelés miatt kialakított teraszokhoz 3 ezer köbméter uzsai bazaltot hordtak fel a Somló oldalába.)

„Szombathelyiek lévén, illetve Kreinbacher József vaskeresztesi születésű, kézenfekvő választás volt a Somló. Annál is inkább, mert igen nagyra tartottuk az itteni borokat. Bár Hamvas Béla vagy Márai Sándor szépséges szavait ihlető borokat nem kóstolhattunk, mégis aki Fekete Béla vagy Györgykovács Imre borait ízlelhette tudta, hogy micsoda lehetőségeket rejt a Somló” – magyarázta el idetelepülésük indokait Baráth Sándor.

Parlagon hevertek a legjobb termőterületek (Oldaltörés)


A Tornai Pincészet érlelőtartályai. Új dolgok forrnak
© hvg.hu
Még pár éve is nagyon sok terület parlagon volt. Az egykori bányásztelkek közül sokat már nem műveltek, amelyeket újra be kellett telepíteni. Így a területeiknek több mint a fele, 15 hektár új telepítés. Jó szőlőket nem vágtak ki, mert úgy gondolják, hogy a legjobb minőséget az öreg tőkék képesek produkálni. A vásárolt ültetvényeken is inkább átoltják a régi tőkéket elsősorban olaszrizlingre. S bár állami gazdaságok és téeszek kezén voltak nagyobb, 4-5 hektáros egybefüggő területek, de ezek mind a hegy derekánál lejjebb, a lankásabb területeken. Szerintünk viszont szőlőt termelni elsősorban a hegy dereka felett érdemes.

„A szabad (lehetőség szerint déli fekvésű területeket) 2002 nyarán kezdtük el felvásárolni. Fél hektár volt a legnagyobb, amihez egyben hozzá tudtunk jutni. Ez mind a mai napig komoly gondot okoz, mert nehéz összevonni a területeket, a földhivatali ügyintézés nem egyszerű, hiszen 170 különböző helyen vannak a szőlőskertek. Nem ritka, hogy egy helyrajzi számon több tulajdonos is van, ami még nehezebbé teszi a dolgunkat. De az összevonás sikerülni fog, úgy 30 év alatt” – tekint a birtokigazgató optimistán a jövőbe.

A Kreinbacher Birtok szakemberei elsősorban a borházasításban látják a lehetőséget, mert a somlói értékeket főleg a cuvék mutathatják meg, hiszen nem a fajtajelleget, hanem a terroirt akarják hangsúlyozni. Kivételt csak a dűlőszelektált borok jelentenek, amelyek olyan különleges helyen teremnek, hogy önmagukban is nagy minőséget adhatnak. De csak abban az évben kerülnek piacra, amikor megütik az elvárt magas mértéket.


Várszegi György pincészetvezető. Hosszantartó
értékek
© hvg.hu
A Tornai Pincészet sokkal hosszabb múltra tekint vissza, hiszen az alapítás évének 1946-ot jelölik meg. Az egykori termelőszövetkezeti területeket a privatizáció során megszerző pincészet az utóbbi években azonban olyan fejlesztéseken ment át, amelyek új időszámítást indítottak a vállalkozásnál. A Tornai Tamás tulajdonában lévő pincészetben 290 millió forintos beruházással szinte új pincét építettek, ahol fahordók mellett, 34 saválló tartályban közel 10 ezer hektoliternyi bort tudnak tárolni, s 100 ezer palack raktározására is módjuk van. A beruházások során a feldolgozó technológiát is korszerűsítették. Ez jelenleg a Somló egyik legnagyobb pincészete, amelyhez 54 hektárnyi szőlőterület tartozik, s 800 embernek ad munkát. Várszegi György pincészetvezető szerint a legjobb 30 hektárnyi szőlőterülettel nekik is hasonló problémáik vannak, mint a Kreinbacher Birtoknak, hiszen 20 különböző helyen kell folytatniuk a művelést.

A szőlőskertjeikben a juhfark, olaszrizling, tramini, sárfehér, csomorika, korona, szürkebarát, zeus, zenit, pinot blanc a legjellemzőbb szőlőfajták. A legnagyobb elismeréseket azonban a hárslevelűvel érték el. Baráth Sándor is megerősíti, hogy a legmagasabb pontokat a borkritikusok ennek a fajtának adják a somlói borok közül. A szüret néha novemberre is átnyúlhat, s a hosszú érési folyamat jellegzetes aromákkal gazdagítja a borokat, s hatással van azok hosszú eltarthatóságára is. A fehérborok általában gyorsan felérnek a csúcsra, s aztán gyorsan is hanyatlanak. Ez a somlóiakra nem jellemző. A különlegességeket kereső fogyasztók ezért e borokra már külföldön is felfigyeltek.

Piaci esélyek: mítosz és egyediség (Oldaltörés)

 

A Kreinbacher pince. Megfelelő a klíma
© hvg.hu
Az 550 hektáros borvidék nagyon kicsi, de mégis van értelme, még ha költséges is, marketinget építeni. „A tavalyi termésből körülbelül 30 ezer palack bort készítettünk, amit gond nélkül el tudunk adni, javarészt még itthon vinotékákon és éttermeken keresztül” – mondta Baráth Sándor. Egy New York-i borkereskedő (bizonyos Greg Tatar) viszont arra hívta fel a somlói borászatok figyelmét, hogy Amerikában is lenne piacuk, s elsősorban a kint élő magyarok lehetnek a vevőik, akik már halottak a borvidékről.

Ugyanakkor a fogyasztói klubok minden hasonló kötődés nélkül is hajlandóak vásárolni a magyar különlegességekből. És ezt el lehet mondani egyes étteremláncokról is. Ezekhez elsősorban a személyes kapcsolatot kell megtalálni. Galambos Krisztina Hollandiában élő magyar származású borkereskedő például a Kreinbacher Birtoktól 5 ezer palack bort rendelt. Először hallott róluk, eljött kóstolni, aztán vásárolt. Hasonlóról számolt be Várszegi György is. A Tornai Pincészet borai, többek között az igazi különlegességnek számító jégborai például hasonló módon kerültek külföldön piacra.

 
Az egyedi értékeket hordozó boroknak mind nagyobb kultuszuk van. A minőségi borok fogyasztása növekszik, miközben a szőlőterületek zsugorodnak egész Európában. A somlóiak e különleges, egyedi borok közé tartoznak, s ezért adhatók el 10 euró körüli ártartományban. A somlói borászok úgy vélik, hogy az ár tükrözi az értéket, amit nemcsak az egyediség, hanem e borok meglehetősen költséges előállítása is megalapoz.

  

A somlai bor: figyelmet kíván (Oldaltörés)


© Tornai
Somló a fehérszőlők, fehérborok termőterülete, Az ajánlott öt fajta, a furmint, juhfark, a hárslevelű, a tramini és a legelterjedtebb olaszrizling. Különösen a juhfark számít igazán somlói szőlőnek, mert hozzáértők szerint itt éri el a legjobb minőséget. Persze csak akkor, ha a több évszázados tudásra építve becsületesen foglalkoznak vele. A magyar vevők a juhfarkot keresik Somlóról, mert ezt a fajtát és a savhangsúlyos, kemény, férfias bort azonosítják a nászéjszakák borával. Pedig lehet másmilyen is.

© bormania.hu
A somlai bornak nemcsak a készítésére, a fogyasztására is figyelni kell. A savakban, szárazanyagtartalomban, alkoholban gazdag, a hosszú érlelés illatait megfelelően hordozó itallal való találkozásnak meg kell adni a módját. Mint a régi boroknál máskor is, a palackból kitöltve kicsit hagyni kell, hadd tárulkozzon ki, hadd illanjanak el a harmóniát esetleg zavaró illatok, mások hadd jöjjenek elő, hadd erősödjenek fel. Ügyelni kell arra, hogy a tartalmas borok értékei kevésbé lehűtve válnak érezhetővé.

Valamennyi általunk kóstolt boron érezhető volt a somlói talaj és mikroklíma hatása: a lendületes - néhol erőteljes - savak és határozott mineralitás. A vulkáni talajnak köszönhetően valamennyi borban erőteljesen érezhető egy sós, ásványos ízjegy, ami a legszebb tételeknél gyönyörű harmóniában simul össze a gyümölcsös ízekkel és a fahordós érlelésnek köszönhető zamatokkal. Nem hiába tartja a mondás, hogy a somlói nem futókaland, Hamvas Béla szerint a somlóihoz idő kell, értékei csak akkor mutatkoznak meg, ha odafigyelünk rá.

A legszebb somlóiakat bátran össze lehet mérni burgundi, rajnai vagy wachaui nagy száraz fehérborokkal. Van azonban egy jelentős különbség a fajta: a burgundi chardonnay-ból, a rajnai riesling-ből, a wachau-i pedig a riesling mellett zöld velteliniből készül. Somlón pedig, a fő fajták az olaszrizling, a furmint és a hárslevelű.

 MeMo

A Somló és környéke térképen (Oldaltörés)

© terkepcentrum.hu / hvg.hu























HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gasztro

Majdnem mindenki lehet borkóstoló I.

Sorozatunk a laikus borkedvelőknek szól. Azoknak, akik szeretnének eligazodni a boltok polcain sorakozó, megszámlálhatatlanul sokféle bor között úgy, hogy közben a kóstolás tudományába is beletanulnak.

Gőgh Csilla Gasztro

Mindenkiből lehet borkóstoló III.

Hogy ki, melyik fajtájú és színű bort részesíti előnyben, ízléstől és a mellé felszolgált ételtől függ. Egyes vélekedések szerint bonyolultabb a fehér borból nagyot alkotni, mert míg a vörös szőlő íze, illatjegyei meghatározóvá teszik a karakterét, a fehér szőlőhöz nagyon kell érteni, hogy előcsaljuk a megfelelő ízt.

Gőgh Csilla Gasztro

Mindenkiből lehet borkóstoló II.

Szín, íz, illat, és ezek tökéletes kombinációja - egy borkostolónak a minőség számos ismérve alapján kell osztályoznia a vizsgált nedűt. Előny, ha valakinek jók az érzékszervei és ha van már mögötte némi tapasztalat.

Me&Mo Gazdaság

Kinek kell 25 millió palack egri bor?

Az elmúlt másfél évtizedben az egri szőlészek és borászok némi tétova útkeresés után, mintha megtalálták volna az új (szakmai és üzleti szempontból egyaránt) követendő irányt. A helyszínen igyekeztünk megtudni, hogy pontosan merre is fordultak?