A tervezetet szerint értékesíthető lesz a Szerencsejáték Zrt., a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. és a Nemzeti Színház Zrt.. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-ben megszűnik a 25 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdon, hasonlóan a Hochtief-csoport birtokában lévő Budapest Airport Zrt. esetében is. A Magyar Villamos Művek Zrt.-ben a 99 százalékos tartós állami tulajdon 75 százalék plusz egy szavazatra csökken, így több mint 24 százaléknyi részvény eladhatóvá válik. Ugyancsak értékesíthető lesz a Magyar Posta Zrt. közel 25 százaléka azzal, hogy a tartós állami tulajdon ebben a cégben is 75 százalék plusz egy szavazatra mérséklődik. Megszűnik a tartós állami tulajdon a Sportlétesítmények Vállalat Zrt. 75 százalékára is.

A Magyar Államvasutak megmarad 100 százalékban tartós állami tulajdonban, és nem változik a tartós állami tulajdon 50 százalékos aránya a Győr-Sopron Ebenfurti Vasúttársaságban sem. Nem lehet eladni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t, az tartósan 100 százalékos állami tulajdonban marad. Egyetlen erdőgazdaság esetében sem szűnik meg a 100 százalékos tartós állami tulajdon, így azok sem értékesíthetők.

A vagyontörvény tervezete alapján eladható lesz viszont a Nemzeti Tankönyvkiadó még tartós állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazat tulajdoni hányada, hasonlóan a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalék plusz egy szavazat részesedéséhez. A Tokaj Kereskedőház is értékesíthetővé válik a jelenlegi 99 százalékos tartós állami tulajdon megszűnésével.

Kikerülnek a tartós állami tulajdon köréből a foglalkoztatási célú közhasznú társaságok, különböző kutatóintézetek, vízművek, hadiipari cégek. Megszűnik a 25 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdoni arány a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben, az 50 százalék plusz egy szavazat a Kopint-Datorg Szervezési és Adatfeldolgozási Zrt.-ben és a szintén 50 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdoni arány az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.-ben is.

A Magyar Tudományos Akadémia az 1994. évi XL. törvénnyel tulajdonba kapta a működéséhez szükséges vagyon egy részét, míg egy másik (korányrendeletben tételesen felsorolt) részéről a törvény úgy rendelkezett, hogy az rábízott vagyonnak minősül. A jelenlegi törvénytervezet ezt a rábízott vagyont az Akadémia működésének, önálló gazdálkodásának elősegítése, illetve az 1994-ben történt vagyonrendezés végleges lezárása érdekében a korábbi juttatáshoz hasonlóan az Akadémia tulajdonába adja.