Az alacsony kamatú valutákban való jegyzés olcsóbbítja a hitelt azokban az országokban, ahol nagy az infláció és a helyi kamat magas, és külön megtakarítás érhető el, ha a helyi valuta a futamidő alatt felértékelődik, azonban ennek esetleg fordítottja egyszersmind az ilyen hitelek legfontosabb kockázata az adósok és velük a kevésbé jól fedezett hitelezők számára.

A térségben a balti országok járnak az élen: náluk a lakossági és a vállalati hitelek 60-75 százalékát jegyzik euróban, dollárban vagy svájci frankban. Romániában, Magyarországon, Bulgáriában 50 százalék körül van az ilyen kölcsönök aránya a teljes hitelezésen belül, hangzott el a tanácskozáson.

A bankárok szerint a kockázatok megfelelő fedezetkezeléssel ellensúlyozhatók, és hosszú távon mindenképp a hitelezés növekedésére kell számítani, hiszen a kelet-európai hitelezés aránya a GDP-hez képest még mindig messze elmarad a fejlett országokétól.

A térségben legnagyobb kereskedelmi bankcsoport, az UniCredit közép- és kelet-európai hiteleinek 20-25 százaléka van külföldi valutában.

A második helyezett Erste Banktól 20 milliárd eurónak megfelelő kölcsön van kint devizában, főleg Romániában, Magyarországon és Horvátországban, ez a térségi hitelezésének körülbelül a 20 százaléka.

Az osztrák RZB kelet-európai intézete, a Raiffeisen International – a nagyságra harmadik csoport a térségben – 42 milliárd eurónyi közé- és kelet-európai kintlévőségének majdnem a fele alacsony kamatú valutában, jobbára svájci frankban jegyzett, főleg Lengyelországban és Magyarországon.

Az OTP Bank hiteleinek több mint egyharmada devizahitel, főleg euróban és svájci frankban, mondták az értekezleten.

Elemzők szerint azonban a kockázat nagyobb, mintsem a bankok és a hitelfelvevők vélik. Úgy gondolják, hogy a térség számos országára jellemző, a GDP-hez képest 20 százalék körüli folyómérleghiány mellett teljesen bizonytalan a helyi valuták árfolyama hosszabb távon, mindig lehet tartani erős ingadozástól.

Az OTP vezérigazgató-helyettese, Urbán László elismeri, hogy: „Ha külső megrázkódtatás miatt a valuta hosszabb távra durván leértékelődik, 20 százalékkal vagy akár még jobban, akkor ennek lehet káros hatása a kölcsön-portfóliókra. De gondoljunk a központi bank pénzügypolitikai tanácsára. Vajon hagyná, hogy ilyesmi bekövetkezzen? Én nem hiszem, hogy hagyná” – idézte Urbánt a Reuters szerdán.