A londoni üzleti napilap által elvégzett hagyományos év eleji felmérés szerdán közölt összesítése szerint a megkérdezett 55 szakértő közül több is aggasztó jelként emelte ki, hogy a korábbiaknál kevésbé tűnik hatékonynak a legfőbb jegybanki likviditásszabályozó eszköz, a kamatpolitika. Az elemzők szerint ezt jelzi a hivatalos jegybanki alapkamat és a piaci ráták közötti "makacsul széles rés".

A Bank of England alapkamata a múlt hónapban végrehajtott negyed százalékpontos enyhítés óta 5,50 százalék, a nagybani likviditási ellátás fő mérőszáma, a három hónapos londoni bankközi kamatláb (LIBOR) ugyanakkor 2007 második felében megközelítette a 7 százalékot, és még decemberben is jórészt 6 százalék felett járt, egyértelműen mutatva a nagybani pénzpiacot változatlanul szorító likviditásszűkét.

A Financial Times szerint a megkérdezett elemzők az eddigi általános állásponttal szemben most már korántsem csak átmeneti kiugrásnak, hanem középtávon ható inflációs forrásnak tartják az élelmiszer- és az energiaszektorban érvényesülő erőteljes árnyomást. A Lehman Brothers szakértője azt mondta a lapnak, hogy az éves összevetésű brit fogyasztói infláció szeptemberre várhatóan 3 százalék fölé fog emelkedni. A brit jegybank számára a kormány 2 százalékos inflációs célt ír elő.

Volt olyan szakértő ugyanakkor, aki azt mondta: a jelenlegi pénzpiaci fejlemények bekövetkezte csak idő kérdése volt annak ismeretében, hogy Bank of Englandnek törvény szabja meg elsődleges feladatként az infláció kordában tartását (vagyis a jegybank likviditási fennakadások esetén sem tud feltétlenül a pénzügypolitikai enyhítés eszközével élni).

Független londoni elemző házak mindazonáltal agresszív brit kamatcsökkentési hullámot jósoltak erre az évre korábbi előrejelzéseikben. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) tavalyi utolsó prognózisa szerint a globális likviditáspiac bedugulása egyelőre csak a brit lakóingatlan- és pénzpiacot érintette, de 2008-ban a ház a reálgazdaság hirtelen megtorpanására is számít: becslése szerint a brit GDP-érték bővülési üteme a tavalyra várt 3,1 százalékról 2008-ban 1,8 százalékra csökken.

A cég - a Financial Timesban ismertetett véleményekkel ellentétben - az év második felére az inflációs nyomás enyhülésével is számol, és mindezek alapján azt jósolja, hogy brit jegybank az idén négy kamatcsökkentést hajt végre. A CEBR prognózisa szerint e ciklus végén a Bank of England alapkamata a jelenlegi 5,50 százalékról 4,50 százalékra csökken.

A Financial Times által megkérdezett elemzők a gazdasági stabilitást veszélyeztető válságot ugyan nem jósolnak - egyikük megfogalmazása szerint Nagy-Britannia 2008-ban nem az lesz, ami Argentína volt 2001-ben (ez utalás az akkori argentin szuverén nem fizetővé válásra) -, de a recessziót nem zárják ki.

A Morgan Stanley befektetési csoport szakértője például "35 százalék körüli" esélyt adott arra, hogy a brit gazdaság az idén "enyhe technikai recessziót" él át.

A felmérésbe bevont szakértők közül sokan kiemelték azt a kockázatot, amelyet az esetleges amerikai recesszió járványos hatása jelentene. A cambridge-i egyetem egyik professzora szerint egy mostani amerikai recesszió "mélyebb és makacsabb" lenne, mint az elmúlt évtizedek recesszióinak bármelyike.

A nagy londoni befektetési és elemző házak már tavalyi előrejelzéseikben jelentős esélyt adtak az amerikai recessziónak. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban kiadott amerikai hitelfolyamat-elemzéseinek egyik legutóbbi összeállítása szerint jóllehet változatlanul "meglepően" élénk az amerikai lakossági fogyasztás, ennek ellenére továbbra is "több mint 40 százalék" az amerikai gazdaság recessziójának veszélye, és a jegybank szerepét ellátó Federal Reserve várhatóan már januárban ismét kamatot csökkent.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza - Londonban minap kiadott 2008-as világgazdasági előrejelzésében szintén 40 százalékos esélyt adott annak, hogy az amerikai gazdaság a nem elsőrendű amerikai jelzálogadósi körből kiindult globális nagybani likviditáspiaci apály miatt a következő egy évben recesszióba süllyed.

A Financial Times által kérdezett elemzők szerint egyértelműen véget ért a meredek árinfláció a brit ingatlanpiacon, ahol jelentősebb korrekciót várnak.

Az egyik szakértő azt jósolta, hogy akár 20 százalékos átlagos árzuhanás is várható a következő fellendülés kezdetéig, de volt olyan előrejelzés is, amely a következő két évre 30 százalékos visszaesést valószínűsített. Az egyik megkérdezett elemző azt várja, hogy az átlagos alkalmazotti keresethez mért lakóingatlanár-többszörös a jelenlegi kilences szorzóról ötszörösre csökken.

Londoni elemzők már korábban kiemelték, hogy az eddig lankadatlan brit lakóingatlanár-infláció egyik fő hajtóereje a City befektetési bankárainak a tőkepiaci fellendülés idején évről évre kifizetett milliárdos prémiumtömeg volt, amelynek számítások szerint a fele az ingatlanpiacra áramlott.

A CEBR egyik nemrégiben kiadott londoni becslése szerint a 2007-2008-as prémiumszezonban ugyan 16 százalékkal csökkenhetett, de így 7,4 milliárd fontot tett ki a City befektetési és egyéb pénzügyi szolgáltatási területeken dolgozó bankárainak év végi összesített prémiuma a tavaly kifizetett 8,8 milliárd font után.