A nemzetközi pénzügyi szervezet a tíz új uniós tagországgal foglakozó értékelése szerint a GDP növekedése több országban elérte a csúcsot 2007 első felében, de még a másodikban is robusztus volt. Ez a mérsékelt lassulás lesz jellemző a Világbak szerint az idén is, elsősorban a balti államokban. Magyarországon bizonyára fokozatosan gyorsul a gazdasági növekedés, a költségvetési kiigazító intézkedések után, írták a Világbank elemzői.

Az amerikai jelzálogpiac válságára utalva az elemzők megjegyzik, hogy a tíz új tagország számára a gazdasági alapok lényegében nem változtak, kivéve a vártnál gyorsabb inflációt. A GDP növekedés változatlanul robusztus, aggodalomra igazából azokban az országokban van ok, ahol a folyómérleghiány továbbra is nagy.

A Világbank elemzői szerint a nemzetközi pénzügyi válság azért van csekély hatással a tíz országra, mert bankjaik kevésbé vannak kitéve a nem elsőrendű jelzálogkölcsönök kockázatának, továbbá gazdaságaik inkább az Európai Unióhoz, mintsem az Egyesült Államokhoz kapcsolódnak.

Ezekben az országokban tavaly a jó gazdasági növekedés miatt jobbak lettek a vártnál az államháztartási mutatók, de több mint 0,5 százalékponttal csak Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában csökkent a szerkezeti egyenleg, írták a Világbank szakértői. A többiek nem használták ki eléggé az erős GDP-növekedést a hiány csökkentésére. Konvergencia-programjaikból az derül ki, hogy egyedül Magyarország tervez a GDP több mint 1 százalékát kitevő hiánycsökkentést, és lehet, hogy a konvergencia-programok túl optimisták. Általában úgy tűnik, hogy az idei és a jövő évi költségvetési tervek nem támogatják eléggé az infláció letörését és a külső hiányok csökkentését, írták az elemzők.