Uniós agráralku: Magyarország jobban jár

Az egész éjszaka tartó brüsszeli egyeztetések eredményeképpen kialakult kompromisszum elemei közé tartozik, hogy a közvetlen támogatásokból a vidékfejlesztésre átcsoportosított összegek aránya az eredetileg tervezettnél kisebb lesz: az ötezer eurónál kisebb uniós finanszírozást élvező gazdaságok esetében a jelenleg már érvényes öt százalékhoz képest további öt százalék lesz. Szintén kevésbé sújtja az átcsoportosítás a nagygazdaságokat a politikai megállapodás szerint.

 Az új EU-tagországok számára a miniszterek több kedvező módosításban állapodtak meg, egyebek között egy külön keret biztosításával. Ezzel annak a problémának kívánták elejét venni, hogy miközben ezek az országok csak négy év múlva kapnak ugyanolyan arányú támogatási keretet, mint a régebbiek, a társfinanszírozást kívánó átcsoportosítás érzékenyebben érinti őket. Magyarország számára is tízmillió eurós nagyságrendű pluszlehetőségről van szó. Az átcsoportosítás célterületei közé tartozik a környezetvédelem és a Magyarországnak kiemelten fontos vízkezelés.

Az egyéves tárgyalási folyamatot lezáró, 14 órás maratoni megbeszélés végére az Európai Bizottság eredeti terveihez képest magyar szempontból kedvezően változtak az intervencióval kapcsolatos intézkedések is, és megszületett a megállapodás a tejkvóták folyamatos emeléséről is. Utóbbi esetében a kvóták évi egy százalékkal emelkednek, majd - mint arról már korábban döntöttek - 2015-re megszűnnek.

Ami az intervenciót illeti, a búza esetében a miniszterek a jelentős kötelező felvásárlási arány megtartása mellett döntöttek, szemben a brüsszeli bizottság azon eredeti célkitűzésével, hogy az intervencióra teljes egészében árverés útján kerüljön sor.

Sajtóértesülések szerint a megállapodás nem teljes egyhangúsággal született, volt delegáció, amely nem szavazott mellette. Az újonnan elhatározott lépések folyamatosan lépnek életbe az elkövetkező években.