A kancelláriaminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi krízis után a gazdaság nem tér vissza a korábbi állapotba.

"Jövőre megszűnhet a Magyarországot érintő túlzott deficit eljárás és közel kerülhetünk az eurózónához való csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez" - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. szerinte ez a recesszió közeli jövő évi gazdasági stagnálás vagy a visszaesés ellenére is megvalósulhat, s akkor megindulhat a kibontakozás.

A költségvetési plafontörvény, valamint a költségvetési tanács törvénybe iktatásával, és a költségvetési gazdálkodás újraszabályozásának rendjéről szóló, úgynevezett státusz törvény jövőbeni elfogadásával a jelzett irányba tesz egy lépést Magyarország - fogalmazott előadásában Kovács Árpád.

Két lehetséges jövőbeni gazdasági-társadalmi forgatókönyvet vázolt fel előadásában az ÁSZ elnöke. Az egyik szélsőséges változat a versenyképesség növelését állítja a középpontba. A "fejlesztő" és "szabályozó" állam koncepciója az egyénre hárítja a felelősséget, miközben minimalizálni, vagy lényegileg csökkenteni igyekszik az állam beavatkozását. Ez a modell szűkíti a szolgáltatásokban az állam közvetlen részvételét, az államháztartás jóléti kiadásainak dinamikája csökken, így a vállalkozókat, valamint a fogyasztást terhelő adók csökkenése ellenére is több juthat fejlesztésekre, innovációs támogatásokra. Ebben a modellben ugyanakkor szükségképpen nő a társadalmi bizonytalanság és a feszültség, felerősödik az esélyegyenlőtlenség, amelynek hatását a vállalati szektor növekvő teljesítménye csak részben tudja kompenzálni - folytatta Kovács Árpád.

A forgatókönyvek másik szélső pontján a szociális kohézió erősítését állítják a középpontba, ahol a társadalom viszonylagos konfliktusoktól való mentessége, az érdekek fenntartása az alkalmazkodást segítő hajtóerő. Ezt a modellt sokan a jóléti állam koncepciója felmelegítésének tartják, de nincs igazuk - tette hozzá. Az ÁSZ elnöke szerint ez a társadalmi kohéziót preferáló koncepció, az állampolgároknak a hozzáférésre esélyt adó, a lehetőségek szerint folyamatosan fejlődő szociális és jóléti rendszer nagyobb társadalmi hozadékot eredményez.

Az előadó nem állított fel sorrendet a két koncepció között, de megjegyezte, hogy a szociális kohéziót magvalósító modell - a politikai váltógazdaság szavazat maximalizálási kényszere miatt - a szociális kiadásokra a gazdasági lehetőségeknél nagyobb összegeket fordít. "Innen pedig, mint azt napjainkban tapasztaljuk, csak nagy megrázkódtatásokat kiváltó, a társadalom jövőképét összetörő restrikciókkal lehet megkísérelni a visszatérést a fenntartható növekedési pályára" - hangsúlyozta Kovács Árpád.

Az ÁSZ elnöke úgy látja, hogy az Európai Unió által meghirdetett Lisszaboni Stratégia szorosan összekapcsolja a nemzeti versenyképesség javítását és a szociálpolitikai célok megvalósítását, azzal a feltétellel, ha a fejlődés során az egyik cél nem a másik rovására teljesül.