A parlament által 2008 tavaszán elfogadott energiapolitikai koncepció irányelve az volt, hogy Magyarországon egyedülállóan jó a földgázelosztó infrastruktúra, amiben nagy üzleti lehetőség van. Hosszú távon ugyan más energiahordozók is szerephez juthatnak, de a következő 15-20 év egyértelműen a földgázé lesz, mint ahogy az energetikai fejlesztések az elmúlt két évtizedben is elsősorban a földgázhoz kapcsolódtak - mutatott rá Aszódi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energetikai Bizottságának elnöke a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. 

Aszódi Attila aláhúzta: a 10 napja tartó földgázellátási válság nagyon határozottan arra hívja fel a figyelmet, hogy a földgázcsapda veszélyesebb, mint amire számítani lehetett. Az orosz és az ukrán fél között harmadik éve zajló huzavona rá kell, hogy ébressze a magyar energiapolitika alakítóit: újra kell gondolni a koncepciót. Olyan energetikára van szükség, ami csökkenti az egyoldalú orosz gázfüggést, és általában is csökkenti a földgáztól való függést, hiszen Magyarország energiafelhasználásának közel 45 százaléka származik ma földgázból, ami a legmagasabb érték egész Európában - tette hozzá a szakember.
   
Aszódi Attila figyelmeztet: érdemi energiahatékonysági és energiatakarékossági programot kell indítani. Az épületek fűtésében szükség van a földgáztól független, alternatív megoldásokra. Tűzifa, faipari hulladékból készített fabrikett, pellet, minden szóba jöhet, ha megújuló energiahordozóból származik.    Egyes településeken segíthet a geotermikus energia. 
   
Földgáz-megtakarításra ad lehetőséget - főleg nyáron -, ha a meleg víz előállítására napkollektorokat használnak. A villamos energia előállításban ugyanakkor a napenergia még sokáig nem lesz gazdaságos - jegyezte meg. 
   
Az import földgáz szerepe jelentősen csökkenthető a villamosenergia-termelésben is: az egyetlen számottevő fosszilis energiahordozó Magyarországon a lignit, ezért érdemes fejleszteni a visontai erőművet, hogy az ott rendelkezésre álló lignit magasabb hatásfokkal legyen felhasználható.
   
A szakember hozzátette: a vízenergiát a világ legtöbb országában megújuló energiaforrásnak tekintik, így itt lenne az ideje, hogy két-három vízlépcső épüljön vízerőművel a Duna magyar szakaszán is.
   
Sürgősen meg kell kezdeni új atomerőművi blokkok építését, a paksi atomerőmű bővítését - véli Aszódi Attila. Az atomerőmű üzemanyaga ugyanis több évre előre betárolható, könnyen szállítható, és különböző forrásokból beszerezhető, így ellátásbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű. 
   
A jelenlegihez hasonló válságok elkerülését segítené, ha megépülne a Nabucco és a Déli Áramlat vezeték, valamint a stratégiai földgáztározók bővítése, de az alapproblémát ezek nem oldják meg - hangsúlyozza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energetikai Bizottságának elnöke.