Alekszandr Medvegyev a bécsi Kurier keddi számában megjelent interjúban kiemelte: a közelmúltban kirobbant orosz-ukrán gázvita rámutatott annak szükségességére, hogy diverzifikálni kell a szállítási útvonalakat, minél több exportútvonal létezik, annál biztonságosabb a szállítás. Az orosz vállalatóriás olyan nemzetközi mechanizmus kialakítását javasolja, amely szabályozná a jogokat és a kötelezettségeket. „Oroszország több mint 40 éve ad el gázt a Nyugatnak, továbbra is megbízható partner szeretnénk maradni” – mondta Medvegyev.

© Stiller Ákos

Arra a kérdésre, hogyan tervezi szilárdabbá tenni Európa gázellátását a Gazprom, a vezérigazgató-helyettes kifejtette, hogy nagy volumenű programot indítottak a gáztárolók kiépítésére, illetve kibővítésére. „A Salzburg tartományban lévő haidachi létesítményünket Közép-Európa második legnagyobb tározójává kívánjuk fejleszteni, de ezen túlmenően két tárolóprojektünk fut Magyarországon, egy-egy pedig Szerbiában, Németországban és Nagy-Britanniában” – közölte.

Megítélése szerint a két hétig tartó válságnak – és elhúzódásának – az volt az oka, hogy az Európai Unió egyenlően kezelte Oroszországot és Ukrajnát, azt a benyomást keltve az utóbbiban, hogy tovább csinálhatja, amibe befogott. Ukrajna a fejébe vette, hogy leállítja a gázexportot, s belpolitikai krízisének a túsza lett – vélekedett Medvegyev. Hálásak vagyunk az EU-nak a közvetítésért – mondta –, de őszintén szólva többet vártunk volna tőle. Az uniónak nem sikerült elérnie, hogy a megfigyelők – a megállapodásnak megfelelően – hozzáférhessenek a gázelosztó-állomásokhoz és a föld alatti tartályokhoz.

Medvegyev cáfolta, hogy Oroszország a belső felhasználás esetleges megugrása miatt hosszú távon nem lesz képes fenntartani az exportszintet. Még ha feltételezzük is a hazai fogyasztás jelentős bővülését, elegendő készleteink maradnak a kivitelre is – mondta a Gazprom vezetője.

*

A Nabucco-vezeték terve rendkívül fontos, Csehország mindent megtesz a létrejöttéért – nyilatkozta Budapesten grúz újságíróknak Mirek Topolánek cseh kormányfő. A cseh vezető rámutatott arra, hogy „a kelet-európai országokon kívül az Európai Uniót is meg kell győzni a terv megvalósításának a szükségességéről”. A cseh miniszterelnök elmondta: „a terv támogatásáról szóló budapesti politikai nyilatkozat elfogadása után üzenetet küldünk az EU-nak, hogy politikailag támogassa a Nabuccót”. Topolánek rámutatott, hogy mint az EU soros elnöke is, azon fáradozik, hogy a Nabucco mindenképpen megvalósuljon.

*

Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök azt mondta, hogy a gázválság, aminek az előidézője Oroszország és Ukrajna volt, és amely Európa jelentős részét túszul ejtette, újabb politikai lökést ad ahhoz, hogy megvalósuljon a gázvezeték.

*

A budapesti csúcson szintén részt vevő Nika Gilauri grúz első miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a Nabucco Grúziának mint tranzitországnak lesz fontos. A Nabucco hozzájárul Európa energiabiztonságának a növeléséhez, mivel csökken a függősége az orosz gázszállításoktól.

*

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetben fejezte ki köszönetét Magyarországnak és személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a csúcstalálkozó megrendezéséért, egyúttal megerősítette az Európai Bizottság elkötelezettségét a Nabucco-projekt mellett.

Az elnök beszédében utalt az év elején kialakult gázválságra, és köszönetet mondott Magyarországnak az ebben a helyzetben tanúsított szolidaritásáért. A gázválság felhívta a figyelmet az Európai Unió tagállamai és a környező országok sebezhetőségére az energiaellátás terültén, ami különös aktualitást ad a Nabucco-csúcstalálkozónak.

*

A Nabucco-földgázvezeték megvalósításának szükségességéről írt cikket a Financial Times Deutschland című üzleti napilap keddi számában Stefan Judisch, a Nabucco-konzorciumban 16,67 százalékkal részt vevő német RWE energiaipari konszern ügyvezető igazgatója.

A bevezetőben Stefan Judisch Max Frisch svájci írót idézte, aki egy ízben arról írt, hogy egy válságnak produktív hatása is lehet. Azt ugyanis egy lehetséges katasztrófa mellékhatásaként kell értelmezni. Az igazgató szerint az orosz-ukrán gázkonfliktus után Európának ezt a tanácsot kell megfogadnia. Minden válság egyben esélyeket is kínál, mint ahogy a legutóbbi is – hangoztatta a cikkíró.

Németország és Európa gázellátása – mint fogalmazott – egyáltalán nem magától értetődő. Az ellátás biztonsága érdekében pedig határozott cselekvésre van szükség – írta Stefan Judisch, emlékeztetve rá, hogy Németország gázszükségletének 83 százalékát, Európa pedig mintegy 60 százalékát importálja, s ez a tendencia csak erősödik. Az orosz-ukrán konfliktus legutóbbi eszkalálódása pedig jó alkalmat nyújt ahhoz, hogy új fejezetet nyissanak Németország és Európa gázellátásában, s ehhez a fejezethez tartozik a Nabucco-vezeték is.

Stefan Judisch szerint ebből kiindulva bizalmon alapuló kapcsolatokat kell kiépíteni azokkal az országokkal, amelyek Európa energiaellátási partnereiként fontos szerepet tölthetnek be. Ezek sorában említette a Kaszpi-térség országait, Azerbajdzsánt, Türkmenisztánt és Kazahsztánt, de Irakot is. Hosszú távon ugyanakkor Európa valószínűleg nem engedheti magának meg az Iránnal való energiapartnerség kizárását sem – tette hozzá, előfeltételként említve ugyanakkor a teheráni politikai viszonyok megváltozását.

Az RWE ügyvezető igazgatója szerint a kaszpi országok és a közép-keleti államok gázkészletei hatalmasak. Megközelítőleg kétszer olyan nagyok, mint az oroszországi készletek. S a Nabucco-vezeték ezt az „új” gázt továbbítja majd Európába – írta Stefan Judisch, hangsúlyozva, hogy az RWE mellett a tranzitországok, Törökország, Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria vállalatai vesznek részt a terv megvalósításában. „Arra számítunk, hogy az elkövetkező hónapokban kormányközi megállapodás születik a tranzitországok között, ami szilárd jogi alapokat teremt a vezeték megépítéséhez és üzemeltetéséhez” – írta az igazgató, aki szerint a finanszírozás nem jelent problémát. Judisch arra emlékeztetett, hogy a vezeték költségei a jelenlegi tervezések alapján mintegy 8 milliárd euróra rúgnak, de az acélárak csökkenése miatt valószínű, hogy ez az összeg még lefelé korrigálható.

Stefan Judisch ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a hagyományos partnereknek jelezni kell, hogy noha az európai országok új kapcsolatokra törekszenek, nem kívánnak lemondani a régi partneri viszonyról sem, amennyiben az valóban megbízható. Németország, Európa és Oroszország az első januári napok irritációja ellenére sem tévesztheti szem elől, hogy kölcsönösen egymásra vannak utalva. „Éppen ezért nem lehet versengés a Nabucco, a balti-tengeri vezeték és más projektek között” – vélte az RWE igazgatója.