A szezonálisan kiigazított adatok szerint júliusban 3,2 százalékponttal 49,2 százalékra emelkedett a beszerzési menedzser index (BMI), de a javuló mutató még mindig a feldolgozóipar csökkenését jelzi. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) közleménye szerint a júliusi index a feldolgozóipar további visszaesését mutatja, de annak üteme csökkent az előző hónapokhoz képest, és már majdnem stagnálást jelez. Az index értéke 50 százalékpont felett a feldolgozóipar növekvő aktivitását mutatja, míg alatta szűkülést jelez.

A kiigazítatlan adatok szerint a BMI 0,9 százalékponttal 50,1 százalékra emelkedett. A feldolgozóipar októberben kezdődött visszaesése júliusban mutatta a legkisebb arányú csökkenést az elmúlt tíz hónapban - jegyzi meg az MLBKT. A közlemény szerint az elmúlt két évben sem volt júliusban sokkal magasabb az index értéke: 2007-ben 49,7 százalék, 2008-ban 50,3 százalék volt. Korábban 1996-ban volt 50 alatt júliusban a mutató. Az adatok alapján az elmúlt 15 évben még egyszer sem csökkent a mutató tíz egymást követő hónapon keresztül. A korábbi rekordot az 1998. évi augusztus-december közötti öt hónapos időszak tartotta.

Júliusban két részindextől eltekintve a többi mutató negatív tartományban tartózkodott, de közülük több is csak minimálisan maradt el a változatlanságot jelző 50 százaléktól. A júniusi enyhe visszaesés után júliusban 4,2 százalékponttal 49,8 százalékra emelkedett az új megrendelések indexe. A beszerzési mennyiség indexe júniushoz képest 1,4 százalékponttal, 46,0 százalékra nőtt, ami enyhe csökkenés a júniusi visszaeséshez képest. A termelési mennyiség 51,5 százalékos indexe júliusban 6,0 százalékponttal emelkedett, és egyike azon két részindexnek, amelyik növekedést mutat. Erre utoljára 2008 szeptemberében volt példa.

A beszerzési árak indexe nem változott júniushoz képest, és hat hónap árcsökkenés után második hónapja jelez kismértékű növekedését 50,7 százalékon. Júliusban ismételten tovább csökkent a vásárolt és a késztermékek készlete, de a csökkenés üteme júniushoz hasonlóan ezúttal mindkettőnél lassult. A vásárolt készletek szintje júliusban 5,4 százalékponttal 46,7 százalékra emelkedett, míg a késztermékkészletek indexe a júniusihoz hasonlóan ismét 3,2 százalékponttal 43,1 százalékra nőtt.

Júliusban alig változtak a külpiaci mutatók a júniusihoz képest. Az importindex 1,0 százalékponttal 45 százalékra nőtt, a csökkenés üteme így tovább lassult, és a mutató értéke 2008 októbere óta a legmagasabb. A júniusban még bővülést jelző exportindex értéke 1 százalékponttal 49,8 százalékra csökkent júliusban.

A foglalkoztatási index 2008 májusa óta folyamatosan elbocsátásokat jelez a feldolgozóiparban, noha a múlt havihoz képest 2,2 százalékponttal 44,4 százalékra nőtt az értéke. Ennél gyengébb júliusi értéket - 41,5 százalékot – utoljára 1999-ben mért az MLBKT.

Euróövezet: jelentősen lassuló visszaesés

Az euróövezeti feldolgozóipar Reuters kezelte beszerzőmenedzser-mutatója júliusra 46,3 pontra emelkedett a júniusi 42,6 pontról. Az index júliusban tizennegyedik hónapja jelezte 50 pont alatti értékkel a teljesítmény csökkenését, de tizenegy hónapon belül a legkisebb visszaesésről tanúskodott az előző hónaphoz képest.

A februári 33,5 pont volt a legalacsonyabb a felmérés 12 éves történetében, a júliusi pontszaporulat viszont a második legnagyobb. A jövőre nézve főleg az ad reményt, hogy júliusban a termelés és az új megrendelések részmutatói javultak a legjobban, közel kerültek a stabilizálódáshoz.

A német mutató júliusra - tíz hónapon belül a legkisebb visszaesést jelezve az előző hónaphoz képest – 45,7 pontra emelkedett a júniusi 40,9 pontról. A francia index 48,1 pontra, tizenhárom havi csúcsra nőtt 45,9 pontról, míg az olasz mutató 45,4 pontra, tizenegy hónapon belül a legmagasabbra kúszott a júniusi 42,7 pontról. A német index januárban, a francia februárban, az olasz pedig márciusban érte el a mélypontot.

Csehország: kijjebb a gödörből

A cseh feldolgozóipar ABN AMRO kezelte beszerzőmenedzser-mutatója júniusra 43,5 pontra, tízhavi csúcsra javult a júniusi 41,9 pontról. Az index 50 pont alatti értékekkel tizenharmadik hónapja mutatja a teljesítmény csökkenését, de hatodik hónapja már a visszaesés lassulását jelzi.

A mutató januárban esett eddigi mélypontjára, 31,5 pontra. A visszaesés 2003. március óta tartó szakadatlan növekedést tört meg. A teljesítmény példátlan csökkenése a cseh ipar exportra utaltságát tükrözi, arányosan csekély a támasza a hazai piacon.

A cseh pénzügyminisztérium két hete 0,3 százalékra csökkentette a hazai össztermék jövő évi növekedésének kilátását az addig jósolt 0,8 százalékról. Az Európai Bizottság már májusban csak 0,3 százalékos növekedést jósolt a cseh gazdaságnak a jövő évre. Erre az évre 4,3 százalékos GDP-csökkenést várnak a cseh pénzügyminisztériumban. Az első negyedévben a cseh GDP 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A cseh GDP növekedése tavaly 3,1 százalékra lassult a 2007-es 6,5 százalékos ütemről.

A lengyel gazdaságot a nagy belső piac tartja életben

A lengyel feldolgozóipar Reuters kezelte beszerzőmenedzser-mutatója júliusra 46,5 pontra emelkedett a júniusi 43,0 pontról. A mutató, 50 pont alatti értékekkel, tizenötödik hónapja jelezte a teljesítmény csökkenését az előző hónaphoz képest, de harmadik hónapja emelkedett, vagyis a visszaesés lassulására vallott. Decemberben került mélypontra, igen súlyos visszaesést jelző 38,3 pontra. A júliusi javulás, pontszám tekintetében, a legnagyobb volt a felmérés 1998. június óta tartó történetében.

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott - 3,50 százalékos, rekord alacsony - irányadó kamatán a Lengyel Nemzeti Bank a múlt héten, úgy vélvén, hogy a gazdaságnak most nincs szüksége további kamattámogatásra.

A lengyel hazai össztermék (GDP) idén 0,8 százalékkal, jövőre 2,1 százalékkal nő a központi bank várakozása szerint. A lengyel statisztikai hivatal maga részéről már közel 0,8 százalékos GDP-növekedést becsült a második negyedévről előzetesen és nem hivatalosan két héttel ezelőtt. Az első negyedévről is 0,8 százalékos éves növekedést tart nyilván a hivatal.

A EU-tagországok közül csak Lengyelországban, Görögországban és Cipruson volt gazdasági növekedés éves összehasonlításban az első negyedévben, a többi EU-gazdaság mind visszaesett. Tavaly átlagosan 4,9 százalékkal nőtt a lengyel gazdaság.

A többi visegrádi országhoz képest az exporttól kevésbé függő lengyel gazdaságot a nagy belső piac tartja életben. A kormányfő vezető gazdasági tanácsadója szerint is van esély legalább 0,3-0,4 százalékos gazdasági növekedésre idén, miközben az Európai Bizottság 1,4 százalékos GDP-csökkenést jósol Lengyelországnak erre az évre, illetve 0,8 százalékos növekedést jövőre, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 0,7 százalékos visszaesést vár idén, és 1 százalékos GDP-növekedést jövőre. Ám lehetséges, hogy az IMF ősszel javítani fogja előrejelzését Lengyelország számára, mert a mostani várakozás "túl pesszimista", erről idézte hétfőn a Rzeczpospolita című varsói lap Katarzyna Zajdel-Kurowskát, az IMF igazgatótanácsának illetékes tagját.

Az orosz feldolgozóipar beszerzőmenedzser-mutatója júliusra 48,4 pontra, tíz hónapon belül a legmagasabbra emelkedett a júniusi 47,3 pontról, közölték a mutatót kezelő VTB pénzügyi szolgáltatónál hétfőn. A mutató, 50 pont alatti értékkel, tizenkettedik hónapja jelezte a teljesítmény csökkenését egyik hónapról a másikra, de a részmutatók közül az új megrendeléseké már pozitív területre ért: 51,5 pontra ugrott a júniusi 49,4 pontról, jelezvén, hogy az összteljesítmény csökkenése a végéhez közeledik. Továbbra is fogyatkoztak a munkahelyek – már tizenötödik hónapja -, de ennek üteme is a legkisebb volt tavaly október óta.

Az orosz feldolgozóipari mutató e sorozat előtt visszaesést jelző értéken - azaz 50 pont alatt - az 1998-as fizetési válság óta egyetlen egyszer volt, 2004. novemberben. A mutató azonban most nagyobb és tartósabb visszaesést jelez, mint a tíz évvel ezelőtti nagy válság idején.

Mindenesetre a megemelkedett kőolajárak, a megszilárdult, javuló rubel és más mutatók arra vallanak, hogy az orosz gazdaság túl van a legrosszabbon, habár a csökkenő bérekkel és lakossági hitelválsággal sújtott belső piac majd csak az év vége felé kezdheti ismét támogatni a növekedést.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt hónapban 6,5 százalékos visszaesésre rontotta előrejelzését az orosz gazdaság számára erre az évre a tavasszal jósolt, 6,0 százalékos mínuszról, de a jövő évi várakozását 1,5 százalékos növekedésre javította 0,5 százalékos pluszról. Az orosz kormány az IMF-becslésnél rosszabbra, 8,5 százalékos visszaesésre számít idén.

Oroszországban 10,2 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP) az első félévben az egy évvel korábbihoz képest az orosz gazdasági minisztérium utolsó becslése szerint. Az első negyedévben az orosz GDP 9,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Kína: tartós növekedés

A világon elsőként, a kínai feldolgozóipar már tartósan növekedési pályán van. A kínai feldolgozóipar hivatalos beszerzőmenedzser-mutatója júliusra 53,3 pontra emelkedett a júniusi 53,2 pontról. Ötödik hónapja volt a növekedés, illetve visszaesés határát jelző 50 pont fölött, közölték hétfőn a kínai logisztikai és beszerzőszövetségben (CFLP). Ez a mutató azért számít hivatalosnak, mert a CFLP a kínai statisztikai hivatal számára készíti.

A kínai feldolgozóipar hamar visszatért a növekedéshez ahhoz képest, hogy novemberben, az előző hónaphoz viszonyítva nagy visszaesést jelző 38,8 pontra, rekord mélységbe került a felmérés 2005-ös indítása óta. A mutató tavaly júliusban került első ízben 50 pont alá a felmérés történetében, vagyis a kínai feldolgozóipar teljesítménye – egy tavaly szeptemberi, átmenetinek bizonyult fellendüléstől eltekintve – nyolc hónapon át csökkent hónapról hónapra, mielőtt márciusban javulásnak indult.

Júliusban a fő mutatót a termelés és az új megrendelések nagy növekedést jelző részmutatói emelték tovább. A kínai kormány ősszel közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra, a belső fogyasztás ösztönzésére. Az ipari termelés javulása és a belső hitelezés gyors növekedése arra vall, hogy a kormányzati segítség kezdi éreztetni hatását.

Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliósra növekedett munkanélküliség enyhítéséhez. Ezt az ütemet a kínai miniszterelnök márciusban meg is ígérte, bár hozzátette, hogy "nagy nehézségek árán" teljesíthető. A fejlett országok pedig a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára.

Kína hazai össztermékének (GDP) növekedése az első félév átlagában 6,5 százalékos lehetett éves összehasonlításban, mivel az ütem a második negyedévben 7,9 százalékra gyorsult az első negyedévi, 6,1 százalékos ütemről, a kínai statisztikai hivatal becslése szerint.

Kína gazdasága számára a Világbank júniusban javította ez évi növekedési előrejelzését, 7,2 százalékra a tavasszal jósolt 6,5 százalékról. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt hónapban 7,5 százalékra javította 6,5 százalékról GDP-növekedési jóslatát, jövőre 8,5 százalékos növekedést vár. Kína hazai összterméke (GDP) tavaly 9 százalékkal, 2007-ben 13 százalékos, rekord ütemben bővült.

India: erős fejlődés

Az indiai feldolgozóipar ABN AMRO kezelte beszerzőmenedzser-mutatója júniusra továbbra is erős növekedést jelző 55,30 pontra mérséklődött a júniusi 55,34 pontról, 50 pont fölötti értékekkel negyedik hónapja jelezve a teljesítmény növekedését egyik hónapról a másikra.

Elemzők szerint a növekedést a belső piac táplálja, de lassan az export is magára talál. A visszaesés viszonylag rövid volt: tavaly novemberben került a mutató a felmérés történetében először 50 pont alá, mélypontját decemberben érte el 44,37 ponton, és márciusban volt utoljára 50 pont alatt.

A feldolgozóipar az indiai GDP 16 százalékát adja kínálati oldalon, és viszonylag jól viselte a válságot: elsősorban a külpiacok beszűkülése ártott meg. A belső kereslet élénkítésére az indiai központi bank meredeken csökkentette alapkamatát ősz óta.

Nemzetközi elemzők a világgazdaság segedelmét Ázsiától várják az év második felében, főleg Kínától és a nagyságra harmadik ázsiai gazdaságtól, Indiától.

India hazai összterméke (GDP) 5,8 százalékkal bővült az idei első naptári negyedévben - az indiai pénzügyi év utolsó negyedében - az egy évvel korábbihoz képest. A márciussal zárult pénzügyi évben az indiai GDP 6,7 százalékkal nőtt, elmaradva az egy évvel korábbi 9,0 százalékos ütemtől.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt hónapban 5,4 százalékos gazdasági növekedést jósolt Indiának erre a naptári éve, jövőre 6,5 százalékos növekedést vár.