A világ legnagyobb hitelminősítője ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. Az S&P jelenleg a közepes befektetői sáv alsó szélén, "BBB mínusz" osztályzattal tartja nyilván a magyar szuverén devizaadósságot. Az eddig érvényben volt negatív kilátás leminősítés lehetőségére utalt; ha erről a szintről a cég tovább rontotta volna a magyar osztályzatot, a besorolás a befektetésre ajánlott kategória alá, a spekulatív sávba került volna.

Magyarország szuverén adósságát a három nagy nemzetközi hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. A Fitch az S&P magyar besorolásánál egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody's még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég metodikájában "BBB plusz"-nak megfelelő) osztályzattal listázza a magyar adósságot.

Eddig mindhárom cég negatív kilátást tartott érvényben a besorolásokra; a Standard & Poor's a maga részéről ezt változtatta pénteken stabilra. Az S&P egyben megerősítette a "BBB mínusz/A3"-as deviza- és forintadósi osztályzatot, és érvényben hagyta a devizaátutalási és konvertibilitási kockázati megítélés besorolását is, "A mínusz" szinten.

A kilátásjavítás indoklásához fűzött pénteki elemzésében a hitelminősítő annak a véleményének adott hangot, hogy a kitartó magyarországi konszolidációs erőfeszítések gátat szabnak a magyar költségvetési hiány mélyülésének, a gazdaságra nehezedő, lefelé ható nyomások ellenére is.

A hazai és nemzetközi kötvénypiac fokozatos normalizálódása enyhítette Magyarország függését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU tavaly november óta rendelkezésre álló, 20 milliárd eurós finanszírozási csomagjától - áll az S&P elemzésében.

A hitelminősítő szerint még mindig vannak kockázatok a jövőben esetleg felmerülő pénzügyi szektorbeli kötelezettségekkel kapcsolatban, de a stabilizálódott forintárfolyam és a fokozatosan javuló hozzáférés a külső finanszírozásokhoz "valamelyes könnyebbséget" jelent.

Bajnai Gordon márciusban hivatalba lépett ügyvezető kormánya folytatta az elődje által kezdett költségvetési konszolidációt, és hat hónappal meghosszabbodott az az időszak, amely alatt finanszírozások hívhatók le az IMF készenléti keretéből, jóllehet az összeg nem nőtt - áll a Standard & Poor's helyzetismertetésében.

Az S&P kiemeli: a kormány úgy döntött, hogy nem veszi igénybe a szeptemberi, harmadik felülvizsgálat nyomán hozzáférhetővé vált finanszírozási keret zömét, ami jelzi a piaci hangulat javulását, és a jobb hozzájutást a piaci alapú finanszírozásokhoz.

A hitelminősítő 2009-re kissé növekvő, a hazai össztermék (GDP) 4 százalékának megfelelő államháztartási hiányt vár, és azt jósolja, hogy a magyar államadósság 2010-ben a GDP-érték 80 százalékára emelkedik a 2007-ben mért 73 százalékról.

A Standard & Poor's szerint a romló gazdasági helyzet továbbra is nyomást gyakorol a magyar pénzügyi szektorra, a stabil kilátás azonban a cég azon véleményét tükrözi, hogy a közfinanszírozási helyzet stabilizálódni fog a kitartó költségvetési konszolidáció nyomán, a gazdaság állapotának jelentős romlása ellenére is - áll az elemzésben.

Az S&P megjegyzi ugyanakkor, hogy ha a magyar gazdasági és költségvetési kilátások ismét romlani kezdenek - beleértve a kívülről ható nyomásokat -, vagy problémák jelentkeznek a pénzügyi szektorban, az lefelé ható nyomást gyakorolhat a magyar besorolásra.

A hitelminősítő hozzáteszi: az is kedvezőtlenül érintheti Magyarország hitelképességét, ha a következő kormány populistább, deficitnövelő politikát folytat.

Ugyanakkor olyan, erőteljes politikai vezetés kialakulása esetén, amely vállalni tudja a közszférában szükséges reformok végrehajtását, javítja a magyar növekedési potenciált, tartóssá teszi a megfontolt költségvetési politikát és csökkenő pályára állítja a magas államadósságot, az a magyar besorolások javítását is eredményezheti - áll a Standard & Poor's pénteki elemzésében.

Az S&P éppen e héten adott ki átfogó elemzést Londonban arról, hogy megítélése szerint tavasz óta "szinte megállt" a feltörekvő gazdaságok adósminőségének romlása.

A felzárkózó térségről összeállított 36 oldalas helyzetértékelés kimutatta, hogy "markánsan csökken" az országcsoportot érintő szuverén leminősítések száma. Április óta a cég listáján összesen három felzárkózó piaci államadós kockázati osztályzata romlott; a megelőző félévben még 14 visszaminősítést jelentett be az S&P ebben a kategóriában.

A héten a Moody's szintén utalást tett arra, hogy ha folytatódik a költségvetési konszolidáció és elmélyülnek a szerkezeti reformok, az ő nyilvántartásában is stabilra javulhat a magyar osztályzat jelenleg negatív kilátása.

A hírre a forint hirtelen erősödéssel reagált. Az euró árfolyama pénteken délután négy órakor 268,50/70 forintos árfolyamon stabilizálódott, a csütörtök délutáni 270,30 forintos szint után.

Az MTI által megkérdezett elemzők elmondták: a forint árfolyamgörbéje "éles leszúrással" reagált arra, hogy a világ legnagyobb hitelminősítője a "kitartó költségvetési konszolidáció" eredményeire hivatkozva pénteken délután levette a napirendről Magyarország leminősítését.

Az euróval szembeni árfolyam a bejelentést követő néhány másodpercben 270,50 forintról 267,50 forintra esett, amit pár perccel később egy 269,70 forintig tartó korrekció, majd a 268,50 forint körüli szintek stabilizálódása követett.

Szakértők fontosnak tartották megjegyezni, hogy pénteken rendkívül hektikus kereskedés jellemezte a bankközi devizapiacot, amit elsősorban a vegyes amerikai makrogazdasági adatok váltottak ki.

A tengerentúli jelentésekből kiemelkedett, hogy szeptemberben 26 év óta a legmagasabb szintre, 9,8 százalékra nőtt a munkanélküliség az Egyesült Államokban. A befektetők a negatív adatok hatására a kockázatosabbnak tartott értékpapíroktól a biztonságosabbnak mondott amerikai államkötvények felé fordultak, ami a dollár erősödését vonta maga után. Az amerikai fizetőeszköz erősödése korrigálta a forint euróval szembeni felértékelődését is, hiszen a piac figyelme ilyenkor a fejlődő országok felől New York felé fordul.

A dollárt pénteken négy órakor 183,19 forinton jegyezték 1,4612 dolláros euróárfolyam mellett, szemben a csütörtök délutáni 185,58 forinttal és az 1,4549 dolláros euróárfolyammal. A svájci frank jegyzése 177,24 forint az előző napi 178,13 forint után.