Simon András szóvivő elmondta: az árfolyam leértékelődése a jellemzően svájci frankban eladósodott hitelesek számára a törlesztőrészlet megemelkedését jelenti, amire ők fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak. Legalább ennyire fontos hatás, hogy az árfolyam gyengülése a bankok devizahitel-portfolióján hitelezési veszteséget okoz, ami csökkenti a tőkemegfelelésüket. Az alacsony tőkemegfelelés korlátozza a bankok hitelezési aktivitását, így azon gazdasági szereplők finanszírozási lehetőségei is beszűkülnek, akik amúgy nem rendelkeznek devizahitellel.

A csökkenő fogyasztási és beruházási kereslet, valamint a hitelvisszafogás fékező hatása a gazdasági növekedésre Magyarország esetén akár erősebb is lehet, mint a gyengébb árfolyam ösztönző hatása – tette hozzá.

A jegybank szóvivője kiemelte, hogy az áprilisi stabilitási jelentésében az MNB hangsúlyozta a bankok portfolióromlásából eredő kockázatokat, ugyanakkor azt is, hogy a nem teljesítő portfolió aránya az idén már tetőzhet. Az árfolyam azóta bekövetkezett jelentős gyengülése azonban nemcsak kitolta ezt a fordulópontot, hanem a pénzügyi rendszerben a vártnál nagyobb hitelezési veszteségeket okoz, ami jelentősen csökkenti a bankok tőkemegfelelését.

A stabilitási jelentésben tárgyalt stresszpálya a gyengülő árfolyam miatt bekövetkezett, ezért elképzelhető, hogy a csökkenő tőkemegfelelés miatt egyes bankoknál tőkeemelési igény merül fel. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az erős tulajdonosi háttér és elkötelezettség mellett a kezelhető mértékű pótlólagos tőkeigény biztosítása garantált. A magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező bankok tőkemegfelelése, és ennek megfelelően sokkellenálló-képessége jelenleg magas. Ugyanakkor a bankok likviditási pozíciója folyamatosan javul, így az árfolyam leértékelődése a bankok számára nem okoz finanszírozási gondot.

Simon András szerint a forint árfolyamának további gyengülése – az augusztusi inflációs jelentés készítésekor ismert szinthez képest – veszélyezteti a 3 százalékos inflációs cél elérését. A Monetáris Tanács legutóbbi közleményében úgy fogalmazott, amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése. Az MNB augusztusi inflációs jelentésében hangsúlyosan megjelentek a felfelé mutató inflációs kockázatok, amelyek elsősorban a tartósan gyenge árfolyamnak tulajdoníthatók.