Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"524e1fcd-e025-44db-9d90-3ca8bc3af4bf","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Trump azért veri szét a gazdaságot, mert elhiszi azokat az álhíreket, amelyeket éppen ő terjeszt. Tévedés, hogy egy ukrajnai fegyvernyugvás elsősorban Putyinnak lesz teher, mert legfőbbképpen az USA-nak. Mao kínai kulturális forradalmának amerikai verzióját adja elő Trump. Könnyen előfordulhat, hogy a Nyugat-Balkán ismét biztonsági probléma lesz Európa számára. Témák és vélemények a világsajtóból.","shortLead":"Trump azért veri szét a gazdaságot, mert elhiszi azokat az álhíreket, amelyeket éppen ő terjeszt. Tévedés...","id":"20250315_Nemzetkozi-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/524e1fcd-e025-44db-9d90-3ca8bc3af4bf.jpg","index":0,"item":"7120d509-293e-49b1-94a9-fa4ff5636d90","keywords":null,"link":"/360/20250315_Nemzetkozi-lapszemle","timestamp":"2025. március. 15. 10:00","title":"Nemzetközi lapszemle: Lehet Németországnak és Lengyelországnak atombombája?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3f6f20bb-17c9-40dd-b046-b1ec1fdc5c93","c_author":"MTI","category":"vilag","description":"Az ügyészség gyanúja szerint a férfi azért végzett a betegekkel, hogy zavartalan legyen az éjszakai műszakja.","shortLead":"Az ügyészség gyanúja szerint a férfi azért végzett a betegekkel, hogy zavartalan legyen az éjszakai műszakja.","id":"20250315_Kilenc-gyilkossaggal-vadoljak-egy-nemetorszagi-hospice-korhaz-apolojat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3f6f20bb-17c9-40dd-b046-b1ec1fdc5c93.jpg","index":0,"item":"9d6f7465-51d3-45a5-9e2f-857f28ab1a3e","keywords":null,"link":"/vilag/20250315_Kilenc-gyilkossaggal-vadoljak-egy-nemetorszagi-hospice-korhaz-apolojat","timestamp":"2025. március. 15. 15:28","title":"Kilenc gyilkossággal vádolják egy németországi hospice-kórház ápolóját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"054f813a-42b0-4bb9-912a-d0fe4ddce618","c_author":"Remotiv","category":"brandchannel","description":"Sokáig tartotta magát a mondás, hogy minden ember csupán öt kézfogásnyira van egymástól, vagyis bárki bárkivel összekapcsolható néhány ismerősön keresztül. A közösségi médiának köszönhetően ez a szám nagy valószínűséggel tovább csökkent, csupán egy kattintás, és szinte bárkivel összebarátkozhatunk. De valódi kapcsolatok ezek, amelyek aztán valódi közösséggé épülnek, vagy csak ámítás, és tulajdonképpen egyre magányosabbak vagyunk?","shortLead":"Sokáig tartotta magát a mondás, hogy minden ember csupán öt kézfogásnyira van egymástól, vagyis bárki bárkivel...","id":"20250129_Sosem-voltunk-ennyire-maganyosak-remotiv","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/054f813a-42b0-4bb9-912a-d0fe4ddce618.jpg","index":0,"item":"64ae3927-eac4-4ede-a4b5-ebfb0d74f06a","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250129_Sosem-voltunk-ennyire-maganyosak-remotiv","timestamp":"2025. március. 15. 11:30","title":"Sosem volt ennyi barátunk, és sosem voltunk ennyire magányosak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Remotiv extra","c_partnerlogo":"6b463ed1-d453-40c3-82fa-97c561a4b8eb","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"8af3f701-503a-49eb-90a7-50e26cdbc209","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"A szerb fővárosban hatalmas demonstráció lesz, az egész országból érkeztek tüntetők.","shortLead":"A szerb fővárosban hatalmas demonstráció lesz, az egész országból érkeztek tüntetők.","id":"20250315_Teljesen-leallitjak-a-tomegkozlekedest-Belgradban","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8af3f701-503a-49eb-90a7-50e26cdbc209.jpg","index":0,"item":"d239e4ff-02aa-4f26-9efe-d4c79e30ca5f","keywords":null,"link":"/vilag/20250315_Teljesen-leallitjak-a-tomegkozlekedest-Belgradban","timestamp":"2025. március. 15. 12:14","title":"Teljesen leállítják a tömegközlekedést Belgrádban az óriástüntetés napján","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"48b74fc5-cae7-48a0-8017-b0391f6e0a94","c_author":"Vass Péter","category":"360","description":"Egyéves elnöksége legsúlyosabb válságát éli az excentrikus Javier Milei argentin államfő, aki ezreket károsított meg egy csalásnak bizonyult kriptovaluta népszerűsítésével. A Trump-kedvenc elnök sajátos gazdaságpolitikájának eredményei éppen most kezdenek jelentkezni.","shortLead":"Egyéves elnöksége legsúlyosabb válságát éli az excentrikus Javier Milei argentin államfő, aki ezreket károsított meg...","id":"20250316_argentin-anarchokapitalizmus-lancfureszes-tempo-trumpkedvenc-kriptoelnok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/48b74fc5-cae7-48a0-8017-b0391f6e0a94.jpg","index":0,"item":"5ba3bb9f-04a6-486d-a79c-5fe427a16e5c","keywords":null,"link":"/360/20250316_argentin-anarchokapitalizmus-lancfureszes-tempo-trumpkedvenc-kriptoelnok","timestamp":"2025. március. 16. 08:00","title":"Védjegye a láncfűrész – reformokkal és kriptóval bűvészkedik a Trump-imádó argentin elnök","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0021afa2-c3ec-413c-a6ac-41f0ebe2d80c","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A szervezet szerint az Orbán-kormány által meghirdetett antiszemitizmus elleni zéró tolerancia elvével teljesen ellentétes, hogy Takaró Mihályt és Döbrentei Kornélt megint kitüntették.","shortLead":"A szervezet szerint az Orbán-kormány által meghirdetett antiszemitizmus elleni zéró tolerancia elvével teljesen...","id":"20250316_mazsihisz-takaro-dobrentei-kituntetes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0021afa2-c3ec-413c-a6ac-41f0ebe2d80c.jpg","index":0,"item":"79100b3b-6134-4904-8c3b-77187856be86","keywords":null,"link":"/elet/20250316_mazsihisz-takaro-dobrentei-kituntetes","timestamp":"2025. március. 16. 11:14","title":"Mazsihisz: Antiszemiták nem érdemelnek állami díjat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6a68cd61-a989-43f0-816c-e8240a02dfa2","c_author":"Lenthár Balázs","category":"360","description":"Vass József népjóléti miniszter akkor a politikai rágcsálókat szólította fel munkájuk beszüntetésére, majd amikor másnap a sajtó rákérdezett, hogy mégis ezt kikre értette, már mentegetőzni kényszerült.","shortLead":"Vass József népjóléti miniszter akkor a politikai rágcsálókat szólította fel munkájuk beszüntetésére, majd amikor...","id":"20250316_politikai-ragcsalo-poloska-horthy-korszak-vass-jozsef","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6a68cd61-a989-43f0-816c-e8240a02dfa2.jpg","index":0,"item":"14e1755a-d083-46ec-a3aa-b63517e2926d","keywords":null,"link":"/360/20250316_politikai-ragcsalo-poloska-horthy-korszak-vass-jozsef","timestamp":"2025. március. 16. 11:56","title":"95 éve még magyarázkodnia kellett a miniszternek, miután Orbánéhoz hasonló beszédet tartott","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7151b575-fd62-4a6a-a16c-6a263c415fec","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Egy nemzet sem szabad, ha annak egy része is fenyegetett – írták.","shortLead":"Egy nemzet sem szabad, ha annak egy része is fenyegetett – írták.","id":"20250316_Az-MTK-szurkolok-is-felszolaltak-a-poloskazas-ellen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7151b575-fd62-4a6a-a16c-6a263c415fec.jpg","index":0,"item":"caf549e7-dbab-4b2d-b70f-f020e82c2a0d","keywords":null,"link":"/itthon/20250316_Az-MTK-szurkolok-is-felszolaltak-a-poloskazas-ellen","timestamp":"2025. március. 16. 17:14","title":"Az MTK-szurkolók is felszólaltak Orbán poloskázása ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Bajban vagyunk-e a rossz hitelességünk miatt? – közgazdászok mondják
szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?
A magyar gazdaság – ahogy most látszik – már középtávon is jelentős finanszírozási nehézségekkel találhatja szembe magát, amit részben a hitelesség hiánya miatt megnövekedett piaci kockázatok, részben a struktúraátalakítási lépések elmaradása okozhat. Ha úgy tetszik, a piac nem vette meg az eddigi gazdaságpolitikát. Igaz, a kormány februárra ígéri az igazi (de eddig ismeretlen) reformokat. Bajban vagyunk-e? Mit gondolnak a közgazdászok?
A parlament elfogadta a jövő évi költségvetés sarokszámait – a bevételi oldal 13 151 milliárd, a kiadási oldal 13 838 milliárd forintot mutat, így a hiány 687 milliárd forintra adódik –, amiből sok új nem derült ki: a hiány alatta marad – a konvergenciapályának megfelelően – a GDP-hez mért 3 százalékos szintnek. De a magyar gazdaság bajai ettől még megvannak, s 2012-ben vagy 2013-ban annyira felgyűlhetnek, hogy ismét hallani vélhetjük majd a végítélet harsonáit, mint tavaly márciusban a 300 forint feletti euróárfolyam idején, s akár újabb költségvetési kiigazítás következhet.
MNB
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának nemrégiben kinevezett elnöke a minap a TV2 reggeli műsorában kijelentette, hogy Magyarország akkor kerülhet nagy bajba, ha a nemzetközi körülmények ellenünk fordulnak. Például nem sikerül kezelni az euróövezetben Írország és a dél-európai EU-tagok egyensúlyi problémáit, s ez bennünket is visszaránthat a válságba. Erre azonban csak egyharmadnyi esélyt lát. A másik kétharmad amellett szól, hogy kilábalunk a krízisből és az ország tartós növekedési pályára áll. Ezzel a prognózissal egyetért Simor András, az MNB elnöke is, aki csak a legrosszabb forgatókönyv valóra válása esetén tartja elképzelhetőnek az ország visszasüppedését a válságba, mint ezt a GKI keddi konferenciáján kifejtette.
Mindez azonban nem jelenti, hogy gazdasági dolgaink rendben lennének. A jegybankelnök szerint a bajok eredendő oka, hogy a korábbi években a költségvetési szféra elszívta a levegőt a vállalkozások elől. Ráadásul a francia vagy német gazdaságban a belföldi befektetők veszik meg zömmel az állampapírokat, nálunk viszont a külföldiek, ami nagy baj. A külső államadósságot a költségvetési hiány duzzasztotta fel, de a nagy nominális kamatkülönbség miatt a vállalatok és a lakosság is idegen devizában adósodott el.
Az eladósodottságunk miatt már jó ideje gyanakodva néznek ránk a gazdasági elemzők és a hitelminősítők. Az új kormány cikcakkokkal teli gazdaságpolitikája pedig egyáltalán nem hatott rájuk megnyugtatóan, a különadók miatt a pénzügyi szféra és a működőtőke-befektetők, a Költségvetési Tanács tevékenységét és az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó intézkedések miatt pedig már a politikusok is megorroltak. A magyar gazdaságpolitika legnagyobb bajává lassan a hitelesség hiánya vált. Ez mutatkozik meg azokban az igen magas kamatfelárakban, amelyeket az országnak fizetnie kell.
Ha a teljes magánnyugdíjpénztári vagyont az államadósság csökkentésére fordítanák, az évi 150 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezne, de a kamatokra az utóbbi időben 150-200 bázispontos felár rakódott, ami 300-400 milliárd forint többletkiadást eredményezhet, ha az állampapírok átárazódási ciklusa befejeződik. Azaz a kormány magánnyugdíjpénztári kalandja a legrosszabb esetben akár 250 milliárdos veszteséggel is végződhet. Ezt mind Simor András, mind Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter kifejtette a GKI konferenciáján.
Oszkó szerint a hozamgörbéink rettenetes képet mutatnak, mert hosszú távon a költségvetési lyukakat már a kamatfelárak és az egyedi kiadások hozzák létre. A vállalatok által fizetett adó már most sem éri el a kamatterhek egyharmadát. Azaz a pénzügyi stabilitás és az alacsony finanszírozási kockázat nagyon erős versenyképességi tényezővé válik.
[[ Oldaltörés (2. oldal: Bajok a gazdasági szerkezetben) ]]
A bajok nyilvánvalóan a gazdaság szerkezetében keletkeztek. A túlköltekező állam miatt a hiány folyamatosan újratermelődik. A strukturális hiány 2010-ben 3,1 százalékra, 2011-ben 5,1 százalékra, 2012-ben pedig már 6,1 százalékra tehető a GKI szerint. A Barclays Capital előrejelzése pedig azt fejti ki, ha a magán-nyugdíjpénztári tagok száz százaléka visszatér az állami rendszerbe, a GDP-hez mért magyar államháztartási egyenleg jövőre a 3 százalék alatti hiánycél helyett – ESA95-ös szabvánnyal számolva – akár 5 százalék körüli többletet is mutathat. De az „ilyen könyvelési eljárások” csak elfedik a strukturális – vagyis az átmeneti hatások kiszűrésével számolt – egyenleg komoly romlását, és további intézkedések nélkül a GDP-arányos államháztartási hiány 2012 után ismét 5-6 százalékra emelkedhet. Így újból növekedésnek indulhat az államadósság-ráta is – vélekednek a londoni szakértők.
CDS-görbék. A térség öt referenciaországa nálunk kisebb felárakkal jut hitelhez
MNB
Bonyolítja a helyzetet a kormány hozzávetőleg 24 milliárd eurós – a GDP 22 százalékának megfelelő – jövő évi finanszírozási igénye. Ennek kiegyenlítéséhez jövőre mintegy 5,3 milliárd eurónak megfelelő értékű forintkötvényt terveznek kibocsátani a hazai piacon, amit azonban nehéz lesz értékesíteni magánnyugdíjpénztárak elmaradó keresletének hiánya miatt. Pedig korábban a pénztárak a vagyonuk 50 százalékát fektették kormánykötvényekbe – hívta fel a figyelmet a Barclays Capital elemzése.
Hasonlóan vélekedett Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja is. Mint nemrégiben tartott előadásában kifejtette, nem látják, hogy fennmarad-e a jótékony hatása azoknak az egyszerű eszközöknek – utalt a különadókra és a magánnyugdíjpénztárak „igen alapos” átalakítására –, amelyeket most a kormány alkalmaz. Szerinte ezek az intézkedések a költségvetés tartós fenntarthatósági pályára állítását nem segítik. Nem látható, hogy milyen eszközök segítik elő az államadóság hiányának tartós csökkentését. Amennyiben a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat az államihoz átcsoportosítják, ilyen módon csökkenthető az államadóság, akkor ez kedvező lehet, de ennek technikája még nem ismert.
Ha a számok valósággá válnak, akkor további nehézségeink támadhatnak a külső támogatásunkat illetően is. Az EU ugyanis bizonyosan nem fogja befejezni ellenünk a túlzottdeficit-eljárást, de az új szabályok szerint még meg is büntethetnek bennünket, például felfüggeszthetik a strukturális alapokból származó támogatások kifizetését, sőt, akár a szavazati jogunkat is korlátozhatják.
[[ Oldaltörés (3. oldal: Új modell kell, de mi lehet versenyképes?) ]]
Oszkó Péter a keddi GKI-konferencián leszögezte, hogy a válság annak a modellnek a bukása volt, amelyben azt hitték, hogy a mérhetetlen mennyiségben folyósított hitelekből finanszírozott növekedés gyorsabb lesz, mint az adósság felhalmozása. Vajon jöhet-e Magyarországon egy új gazdasági modell, amelyben az állami újraelosztás szerepe felértékelődik? A skandináv példa azt mutatja, hogy ez lehet hatékony, így is fenntartható a versenyképesség, de vajon a magyar állam van-e olyan hatékony, ami versenyképességünket növeli, vagy legalább lehet-e a későbbiekben hatékony államot építeni? Ez a régióban elkerülhetetlenül fontos versenyképességi kérdés lesz a volt pénzügyminiszter szerint.
A GDP-növekedés megindításához a foglalkoztatás javítása mellett tőkeimportra, új beruházásokra is szükség lenne. A korábban említett intézkedések azonban különösen azokat a szakmai befektetőket bizonytalaníthatják el, amelyek hosszú évekre köteleznék el magukat működőtőke-beruházásokkal. Nem tudhatják ugyanis, hogy nem kapnak-e a nyakukba egy súlyos különadót, illetve, hogy a magas kamatfelárak fennmaradása miatt tartósan drágábban kell-e termelniük.
A GDP-növekedés szerkezete. Lakossági túlsúly
MNB
Különféle gazdasági elemzők viszont azt állítják, hogy az a rendszer, amelyben a járulékok szinten hagyása és a társasági adó, továbbá az szja csökkentése jelölik ki az útvonalat, nem képes a belső keresletet érdemben megmelni. Sőt, akkor, amikor a válságadókból befolyó összeg több, mint a társasági adókból származó teljes összeg, s amikor a társasági adókedvezményeket a foglalkoztatást gyorsan növelni képes kkv-szktor szinte egyáltalán nem tudja kihasználni, új nagyfoglalkoztatók érkezése pedig a fenti okok miatt kétséges, s a hagyományos nagyfoglalkoztatóknál (MÁV, BKV, önkormányzatok stb.) leépítés várható, nem látszik ennek az elképzelésnek a realitása.
Róna Péter közgazdász professzor a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) csütörtöki konferenciáján kifejtette, hogy a jövő évi költségvetés nem szolgálja sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését, mivel nem ösztönzi az ezeket megalapozó beruházás és kereslet élénkítését; az elvonás nő, a belső egyensúly romlik, a különadó pedig önkényes, rossz megoldás. Súlyos gond, hogy Magyarországon a beruházások volumene elmarad az amortizációtól, és súlyos félreértés, hogy a társasági adó csökkentése növelné a magyar cégek beruházásait. A honi vállalatok 60 százaléka ugyanis veszteséges, egyáltalán nem fizet adót – szögezte le.
A professzor szerint miközben a magyar külkereskedelem volumene eléri a GDP 170 százalékát, az exportbajnok Németországban ez 79 százalék, a magyar export importtartalma nagyon magas, 80-82 százalék, szemben a német 38 százalékkal. A hatalmasnak tűnő magyar exportnak édeskevés a magyar tartalma, és a bérmunkadíjon kívül a leányvállalatok által megtermelt jövedelemből szinte semmi nem marad a magyar nemzetgazdaságban, ha a támogatások és kedvezmények mértékét is figyelembe vesszük A statisztika szerint a külföldi tulajdonosok évente 400-500 milliárd forintot vonnak ki az országból. A választott stratégia akkor lett volna sikeres, ha a külkereskedelmi mérleg többlete ezt az összeget kényelmesen fedezte volna, de 2000 óta ez a deficit 26 ezer milliárd forintot ért el. Még a kimagaslóan sikeres tavalyi és idei külkereskedelmi többlet is csak az eddig kifizetett külföldi jövedelem harmada. Mindaddig, amíg a külkereskedelmi mérleg többlete nem éri el a jelenlegi szint háromszorosát, a paradigma adósságtermelő – hangsúlyozta. Róna Péter véleménye szerint a felzárkózni tudó országok sikerét a szigorú fiskális és laza monetáris politika együttese biztosította, Magyarország azonban nem ezt az utat választotta.
A reformkényszert tulajdonképpen a rendszerváltás óta minden kurzus érzékelte, sőt volt olyan, amelyik a reformok ügyét retorikája középpontjába állította, ennek ellenére a regnáló kormányok a konkrét reformlépésektől úgy irtóztak, mint ördög a tömjénfüsttől. Többnyire csak toldozgatásra, foltozgatásra, rögtönzésszerű korrekciókra, félmegoldásokra futotta. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetőjének írása.
A Financial Times szerkesztőségi blogja „The Danube blues” – Dunai kesergő – címmel írt kommentárt a magyar politikai és gazdasági eseményekhez. Nem a legmegértőbb szavak voltak, amelyeket valaha kaptunk.
Azzal, hogy a Fidesz harcias kijelentést fogalmaz meg a hitelminősítő intézetekkel szemben, azt üzeni, hogy véleményük nem igazán számít. Csakhogy ennek megvan az a veszélye, hogy a velük esetleges egyetértő befektetők és hitelezők szabadulnak majd a magyar állampapíroktól, vagy magasabb felárat kérnek majd érte – véli a hvg.hu által megkérdezett politikai elemző.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságban megjelent írásában kemény szavakkal bírálja a kormány gazdaságpolitikáját és az azt övező kommunikációt.
Miért minősített le két fokozattal a Moody's? Mi a baja a Financial Times-nak Matolcsy Györggyel? Miért kritizálják üzleti lapok a magyar gazdaságpolitikát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Véleményvezér blog.
Ruganyos bőr és érfalak, újjászületett ízületek, erős haj – többféle jó hatást remélnek, akik hallgatnak az idők szavára, és belefognak a kollagénpótlásba.