Ezzel összhangban, véleményünk szerint is, változatlanul az alapkamat szinten tartása az egyértelmű irány rövidtávon, azonban továbbra sem kizárt, hogy a külső ársokkok begyűrűzése középtávon már további szigorításhoz vezessenek. Ez azonban változatlanul csak egy pesszimista forgatókönyvnek tekinthető, ugyanakkor a kamatcsökkentés esélye már középtávon is inkább a nullához konvergál – fejtette ki Orosz Dániel, az AXA Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

Orosz Dániel. Árnyalatnyit borúsabb kilátások

AXA

Egy árnyalattal borúsabbá tette azonban a kilátásokat, hogy az eurozónában márciusban mért infláció (április 15-i adat) már 2,7 százalékra ugrott, túlszárnyalva az elemzők várakozását és már messze eltávolodva a 2 százalékos, kívánatos határértéktől. Ez a hazai kamatdöntést csupán egy munkanappal megelőző eurozóna inflációs adat, gyors és igen éles hangvételű kommentárokat „provokált” ki az EKB kamatmeghatározó tanácsának tagjaitól, akik már negyedik hónapja kénytelenek azt nyugtázni, hogy az infláció egyre magasabbra tör. Így az EKB retorikája már egyre nyilvánvalóbban azt az üzenetet közvetíti a piacok felé, hogy a kamatemelési sorozat még csak épp elkezdődött. Egy ilyen európai kamatkörnyezettel a háttérben (amihez igazodva még csak most kezdhet komolyabban a kamatemelési kampányba a szomszédos lengyel és cseh jegybank) nagyon nehezen kivitelezhető itthon bármilyen monetáris lazítás. Mindezek mellett, az európai adósságválsággal kapcsolatban újra fellángoló félelmek (nem beszélve az S&P USA-ra vonatkozó legfrissebb bejelentéséről) is kezdik megtépázni a forint erejét – ami egyébként hosszabb távon már magában is szigorított volna a monetáris kondíciókon.

Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy míg az eurózónában az inflációs félelmek már kézzel foghatóan megjelentek a termelő árakban is és a béremelések is egyre jelentősebb nyomásként nehezednek a vállalatokra. Magyarországon a termelői árakban nem látszik komolyabb ugrás a gyenge belső keresletnek és a vállalatok nyomottabb árképzésének köszönhetően. Ugyanakkor a magas munkanélküliség is természetesen módon elejét veszi egy komolyabb bérnövekedésnek. Mindezek eredőjeként rövidtávon 6,0 százalékos alapkamattal számolunk, amely felfelé mutató kockázatokkal terhelt, ugyanakkor az alappályától a szigorítás irányába eltérő kamatdöntést még több hónap kedvezőtlen inflációs adatközlésének kellene megelőznie – szögezte le Orosz Dániel.