szerző:
Máriás Leonárd

Súlyos büntetéseket szabhat ki, akár fél éves fizetésünket is megvonhatja a munkáltató jövő évtől, ha vétkes kötelezettségszegést követünk el munkánk során az új Munka törvénykönyve tervezete szerint. Utoljára ilyet a Kádár-kor szabályozása tartalmazott, ezt hozza vissza a javaslat, elődjénél is kíméletlenebb és veszélyesebb kivitelben.

Jövő évtől súlyos büntetéssel sújthatja a munkáltató alkalmazottját, és akár fél éves fizetését is megvonhatja, ha vétkes kötelezettségszegést követ el munkája során - olvasható ki az új Munka törvénykönyvének (Mtk.) múlt héten nyilvánosságra hozott tervezetéből. A fizetésmegvonáson túl a kormány a munkáltató képzelőerejére bízza, hogyan fenyítse meg dolgozóját, a szöveg ugyanis nyitva hagyja az alkalmazható eszközök körét, leszámítva, hogy a szankció személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sértheti.

Az új szabályok veszélyes munkaerőpiaci gyakorlatnak nyithatnak utat: a munkáltató jobb helyzetének köszönhetően szinte bármilyen fenyítéssel élhet. Korlátozás, amellyel a kormány megkötné a munkáltatók kezét, nem található a tervezet vétkes kötelezettségszegésről szóló részében.

©

Ez van most

Jelenleg a hatályos tövény alapján a munkáltatónak csak nagyon korlátozott lehetősége van arra, hogy megbüntesse alkalmazottját, ha megszegi kötelességét. Fegyelmi vétségért kiszabható büntetés csak kollektív szerződésbe kerülhet, egyéni munkaszerződésbe nem. Amennyiben tehát a munkáltató büntetni akarja dolgozóit, ahhoz tárgyalnia kell és el kell érnie a közös jóváhagyásukat. Ez eleve korlátozza a kiszabható büntetések körét és mértékét.

További kontrollt jelent, hogy a kollektív szerződés alapján is csak akkor szabható ki büntetés, ha a szankciók mellett pontosan leírja a fegyelmi felelősségre vonás eljárási szabályait. A jelenlegi munka törvénykönyve azt is kiköti, hogy pénzbírsággal nem büntethető a munkavállaló a kollektív szerződés alapján sem a kötelezettség vétkes megszegéséért. Fontos megjegyezni, a fegyelmi felelősség nem azonos a kártérítési felelősséggel, amiből következhet, hogy meg kell téríteni egy szerszám vagy egy áru értékét, vagy be kell fizetni az eltűnt pénzt. Utóbbi azonban nem pénzbírság, hanem kártérítés.

Emellett az is megköti a munkáltató kezét, hogy ha fegyelmi eljárást indít, tájékoztatnia kell a jogorvoslati eljárás lehetőségéről, biztosítania kell, hogy a dolgozója előadhassa védekezését és akár jogi képviselőt is igénybe vehessen.

Ez lehet

Az új Mtk.-tervezet szerint az alkalmazható büntetéseket a munkáltató nem csak a kollektív szerződésbe, hanem az egyéni munkaszerződésbe is beleírhatja majd. Ez az egyik legnagyobb változás az eddigi szabályhoz képest: a munkaszerződés megkötésekor az állam nem védené tovább az egyéni munkavállalót a vele szemben nagyobb hatalommal bíró munkáltatóval szemben.   

Az új szabályok (tervezet)

Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért

 

56. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.

(2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – hat havi alapbére összegét.

(3) Az eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül indíthatja meg. Erről a munkavállalót írásban értesítenie kell. Hátrányos jogkövetkezmény az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig állapítható meg.

(4) Hátrányos jogkövetkezmény olyan kötelezettségszegés miatt is megállapítható, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelölt.

(5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

A másik nagy változás az eddig tiltott pénzbírság megjelenése és a kiszabható bírság mértéke, ami például lehetővé tenné, hogy valaki akár fél évig is ingyen dolgozzon. Az új törvénytervezetben szó sem esik arról, hogy fegyelmi büntetés esetére eljárási szabályokat kellene lefektetnie a munkáltatónak. Ha már egyenlőtlen pozíciókból kötött egyéni munkaszerződés esetén is megengedi a törvény, hogy szankciókat rögzítsen a munkáltató, fontos lenne, hogy legalább legyenek olyan általános szabályok, amelyekhez tartania kellene magát, és amelyek egyúttal például megvédhetik a munkavállalót a munkáltató visszaélésétől. Ilyen eljárási szabályokat azonban már a kollektív szerződés esetén sem követel meg a tervezet. A javaslat alapján például elképzelhető olyan eset, hogy meg sem történik a kötelezettségszegés, mégis megkapja a büntetést a dolgozó. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényünk például hosszan taglalja a fegyelmi eljárás szabályait, amelyek megkövetelik, hogy egy vizsgálóbiztos kivizsgálja az ügyet, jegyzőkönyvet vesz fel, a közalkalmazott pedig védekezhet (akár jogi képviselővel is) és betekinthet az ügy irataiba is.

Ezzel szemben az új munkatörvény alapján a munkáltatónak csak írásban kell értesítenie a dolgozót a büntetésről, és meg kell indokolnia az intézkedést. A dolgozó védekezéséről, a jogorvoslatról és a jogi képviselő igénybe vételéről szóló passzusok a jelenlegi munkatörvénnyel ellentétben nem lesznek benne ebben a részben. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a munkavállalónak az új Mtk. szerint is lehetősége lesz bírósághoz fordulni.

Mindemellett a javaslat alapján arra is lehetősége lesz a munkáltatónak, hogy olyan kötelezettségszegésért is megbüntesse dolgozóját, amiért ráadásul azonnali hatállyal ki is rúgja.

Kádárizmus kapitalista kivitelben

Magyarországon utoljára a Kádár-korszak Munka törvénykönyve alapján lehetett komolyabb akadályok nélkül fegyelmi büntetést kiszabni bármelyik munkavállalóra. Az 1967-es Mtk. fegyelmi felelősségről szóló része egészen 1992 júliusáig érvényben volt. Amikor a jelenlegi - azóta több módosításon átesett  - törvénykönyvet elfogadta a parlament, azzal szinte kivétel nélkül egyetértettek az akkori pártok, hogy a munkavállalók fegyelmi felelőssége, mint a korábbi parancsuralmi rendszer piacgazdasághoz nem illő sajátossága, nem kerülhet bele az új törvénybe. 

A Kádár-korszak büntetései

1967. évi II. törvény a Munka Törvénykönyvéről, Fegyelmi felelősség, 55. §:

A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

 

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

d) a személyi alapbér csökkentése,

e) áthelyezés,

f) elbocsátás.

Mint a hasonlóságból látható, az Orbán-kormány az új munkatörvénykönyvvel visszahozná a Kádár-korszak fegyelmi büntetését, azonban egy sajátosan új, piacgazdasági kivitelben. A kádári munkatörvény az állami vállalatnak adta a büntetés jogát, a jelenlegi tervezet a magánvállalatoknak adná.

Az Orbán-kormány javaslata ráadásul a kádári törvénynél is kíméletlenebb, hiszen részletes szabályozás helyett gyakorlatilag mindent a munkáltatóra hagy. A kádári szabályozás – magát a jogszabályt tekintve - még abban is humánusabb a jelenlegi tervezetnél, hogy a fegyelmi eljárás során biztosította a dolgozó védekezését, sőt kikötötte, hogy fel kell deríteni a dolgozó javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Kihúzza a széket Orbán leghangosabb kritikusai alól?

Kivégezheti a kormány a szakszervezeteket az új Munka törvénykönyvével: a tervezet gyakorlatilag az összes olyan jogosítványukat elveszi, amelyek működésüket és tagjaik érdekképviseletét lehetővé tették. Helyettük az üzemi tanácsok képviselik majd a dolgozókat; ezek előnye kormány szempontjából, hogy természetüknél fogva széttagoltak és kötelezően semlegesek, nincs például sztrájkjoguk sem. Ahogy a kormány fogalmaz: a "bizalomteljes együttműködés" eszközei.

Kapcsándi Dóra Itthon

Magánéletünkbe is beleszólhatna a munkáltató

Akár egy vasárnapi fröccsözés vagy a „nem megfelelő” ruházat is ok lehet a kirúgásra az új Munka Törvénykönyve szerint, ha a munkaadó úgy gondolja, hogy ezzel az érdekeit sértettük – olvasta ki a gumiparagrafusoktól hemzsegő tervezetből az MSZOSZ elnöke és egy munkajogász.

Neizer Anita Gazdaság

A kismamákat nem védené tovább a szaktárca, a Fidesz viszont fogadkozik

A kisgyerekesek munkajogi kedvezményei eddig tabunak számítottak; noha az is belátható, ha túl kemények a védelmi szabályok, akkor a munkáltatók nem szívesen foglalkoztatnak fiatal nőket. A hvg.hu utánajárt, mi késztette arra a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy kivegye a gyerekes nők védelmét az új Munka törvénykönyvének tervezetéből.

hvg.hu Gazdaság

Kevesebb szabadság, kisebb végkielégítés – Orbánék ajánlata a munka világának

Könnyebben lehet kirúgni a dolgozót, kisebb lehet a végkielégítés mértéke és kevesebb szabadság járhat a jövőben – többek között ezt tartalmazza az új Munka törvénykönyvének tervezete, amelyet a kormány pénteken hozott nyilvánosságra. Nem lesz viszont hat hónapos próbaidő. A változások a munkaadóknak kedveznek, a már státuszban lévő dolgozóknak rosszabb lesz, de élénkülhet a munkaerőpiac.

Napos hétvégével folytatódik a nyárias ősz

Napos hétvégével folytatódik a nyárias ősz

Szomorú szappanopera lett az uniós bővítésből

Szomorú szappanopera lett az uniós bővítésből

Az ellenzéktől lelépő jobbikos győri képviselő beül a közgyűlésbe

Az ellenzéktől lelépő jobbikos győri képviselő beül a közgyűlésbe

Meghalt a testnevelő tanár, aki több gyereket is megmentett a veronai buszbalesetnél

Meghalt a testnevelő tanár, aki több gyereket is megmentett a veronai buszbalesetnél

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Kigyulladt a Kolozsvár–Budapest–Bécs-vonat mozdonya

Kigyulladt a Kolozsvár–Budapest–Bécs-vonat mozdonya