Mit jelenthet be Orbán a negyedik csomagban?

Mit jelenthet be Orbán a negyedik csomagban?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Alakul az újabb Orbán-csomag, melynek keretében részben a megkezdett megszorításokat folytatja, részben további megszorításokat vezet be a kormány. Elmaradhat a személyi jövedelemadócsökkentés, emelkedhetnek a jövedéki adók és a szerencsejátékadó. Az áfabehajtás javításával is szert tehet pluszbevételre a kormány, és folytatódhat a Széll Kálmán-tervben megkezdett kiadáscsökkentés.

Körvonalazódik a kormány újabb megszorító csomagja, amivel a vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt már idén ki kell igazítani a költségvetés egyenlegét. A második negyedévben az első negyedévhez képest gyakorlatilag megállt a gazdaság növekedése, és éves összehasonlításban is csak 1,5 százalékkal nőtt. A kormány 3,1 százalékos növekedésre tervezte az idei büdzsét, a kiábrándító adat miatt viszont már csak 2 százalék körüli növekedésre számít 2011-ben.

Az egy százalékkal alacsonyabb GDP-bővülés nagyjából 100 milliárd forint körüli bevételkiesést jelenthet a költségvetésnek. A magyar állam ugyanis körülbelül a GDP 40 százalékát vonja el a gazdaságtól adó és járulék formájában. Ha a GDP idén 3 helyett csak 2 százalékkal nő a tavalyihoz képest, akkor körülbelül 280 milliárd forinttal lesz kevesebb, mint a kormány várta, a költségvetés pedig ennek az összegnek a 40 százalékától, 100 milliárd forinttól elesik. Oszkó Péter szerint ennél még nagyobb is lehet a költségvetési lyuk idén, ugyanis az államnak mintegy 200 milliárd forintnyi visszatartott áfát kell visszaadnia a cégeknek az Európai Bíróság döntése miatt.

A gazdasági növekedés várhatóan jövőre is elmarad a várttól, ami azt jelenti, hogy nem lesz elég a Széll Kálmán-tervben jövőre tervezett 550 milliárd forintos megszorítás. Ha a jövőre várt 3 százaléknál egy százalékkal lassabb növekedés lesz 2012-ben is, akkor további 100 milliárd forintos kiigazítást kell elérnie a kormánynak, hogy tartani tudja a jövő évre vállalt 2,5 százalékos hiánycélt (persze nagyobb kiigazításra is szükség lehet, ha a gazdasági növekedésünk még jobban belassul).

Orbán gyorsításról beszél

Az új válsághelyzetre a kormány az egy évvel ezelőtt megkezdett változtatások felgyorsításával válaszol - fejtette ki Orbán Viktor pénteki sajtótájékoztatóján, miután Schmitt Pállal egyeztetett. A miniszterelnök szerint ehhez az kell, hogy a kabinet még az ősszel meghozza az államadósság újratermelődéséhez és az ország megújításához szükséges döntéseket, legyen szó az új nyugdíjrendszerről, a gazdaság stabilitását szolgáló törvényekről vagy az új oktatási törvények elfogadásáról.

©

A gyorsításra tett ígéret egyelőre érthetetlen, ugyanis a kormányfő által említett változtatásoknak az eredeti határidők szerint is idén kell megtörténniük. A Széll Kálmán-tervben azt ígérte a kormány, hogy 2011 szeptemberéig megalkotja a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat, és december 31-éig a jövő évtől induló új nyugdíjrendszer működéséhez szükséges törvényeket.

Emellett a miniszterelnök, Matolcsy György és Varga Mihály az elmúlt héten több konkrétumot is megszellőztetett. Varga Mihály vasárnap azt mondta, 8-10 tétel kellhet ahhoz, hogy az idei költségvetési hiány 3 százalék maradjon.

Javítanák az adóbehajtás hatékonyságát

Az adóbehajtás hatékonyságának javítását, mint a kiigazítás egyik eszközét Matolcsy György említette csütörtökön, miután a miniszterelnökkel közösen közgazdászokkal tárgyalt a magyar és az európai gazdaság kilátásairól. A nemzetgazdasági miniszter ötlete valószínűleg elsősorban az áfabehajtás javításáról szólna, ugyanis a megbeszélésen jelen volt Arnold Mihály, az adóhatóság elnökhelyettese is, aki elmondta, hogy a költségvetésbe körülbelül 600 milliárdnyi áfabefizetés nem folyik be. Matolcsy ennek alapján azt mondta, még idén több százmilliárdot nyerhet a behajtás hatékonyságának javításával a költségvetés.

A 600 milliárd forintos áfabevétel elmaradását több adószakértő is reális becslésnek tartja, a magyar áfacsalás ugyanis meglehetősen „kiterjedt”. Az viszont egyes szakértők szerint irreális, hogy az adóbehajtás javításával pár száz milliárdot be lehetne hozni, legfeljebb pár tízmilliárdról lehet szó.

Adóemelések jönnek

A kormányfő csütörtökön ismét belengette a cigaretta és az alkohol jövedéki adójának emelését. Tavasszal már felmerült a cigaretta és a sodrós dohány jövedéki adójának 5-8 százalékos emelése, de a dohánylobbi az utolsó pillanatban legyőzte a kormánypártot és levetette a törvényjavaslatot napirendről. A jövedéki adó emelése idén a rövid idő miatt már csak pár milliárdot hozhatna a költségvetésnek, jövőre viszont akár 20-40 milliárd forintos többletbevételt is jelenthetne a büdzsének.

©

A miniszterelnök csütörtökön a TV2-nak adott interjújában beígérte a szerencsejátékadó emelését is. A játékadó emelését Lázár János szorgalmazta többször is, legutóbb augusztus elején, egy Orbán Viktornak írt levelében. A Fidesz frakcióvezetője a játékautomaták után fizetendő adót szeretné megemelni.

Nagy kérdés, hogy folytatódik-e jövőre az idén indult három évre ütemezett személyi jövedelemadócsökkentés. Idén egységesen 16 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó 17 és 32 százalékos kulcsa. Ez azonban még nem jelent 16 százalékos személyi jövedelemadóterhet, ugyanis ezt a kulcsot nem a bruttó, hanem a szuperbruttó bérre vetítve kell megfizetni (a szuperbruttósított adóalapba beletartozik a munkáltató által fizetett 27 százalékos járulék, a szuperbruttó így a bruttó bér felszorozva 27 százalékkal).

Emiatt az szja-teher a bruttó bérre vetítve 20 százalékos. Jövőre az elfogadott törvény alapján a kormány azzal folytatná az adócsökkentést, hogy a szuperbruttósítást megfelezné: 2012-től már csak 13,5 százalékkal kellene felszorozni a bruttó bért. 2013-tól  pedig megszűnne a szuperbruttósítás, így elérnénk a 16 százalékos effektív szja-kulcsot.

Varga Mihály ugyanakkor vasárnapi interjújában nem zárta ki, hogy a szuperbruttósítás megfelezését elhalasztja a kormány, ha szükséges lesz a költségvetési lyuk betöméséhez. Az is kérdés, hogy ebben az esetben a kormány tovább szűkíti-e az adójóváírást. Ezt a konvergenciaprogramban vállalta, és a költségvetésnek mintegy 180 milliárd forint többletbevételt hozhat.

A közgazdászok Matolcsyéknak mindenesetre azt a tanácsot adták, hogy a bevételek biztosítása érdekében a szuperbruttót egyelőre ne vezessék ki a rendszerből.

Vágnak a kiadásokból is

Orbán Viktor azt is megszellőztette, hogy a kormány el fog halasztani olyan kiadásokat, amelyeket ráér jövőre vagy a két év múlva esedékes költségvetésben megvalósítani. A kormányfő megfogalmazása utalhat a PPP-szerződések tervezett kiváltására, vagy a MÁV és a BKV adósságának átvállalására. A PPP-szerződések kiváltása 200 milliárd forintba kerülne a kormánynak, a MÁV és a BKV adósságának átvállalása pedig 378 milliárdba. Ezeket a pénztáraktól átvett vagyonból akarta kifizetni a  kormány, és már meg is született az erről szóló határozat. Az új helyzet azonban arra kényszerítheti a kabinetet, hogy a nyugdíjvagyonból is szánjanak a költségvetési  lyuk befoltozására.

©

Orbán Viktor hét elején a Külügyminisztériumban diplomatáknak tartott előadásán azt is mondta, hogy a 2012-es költségvetés tervezésekor nem az a kérdés, hogy honnan vágjanak le 2-3 százalékot, hanem az, hogy milyen feladatokból szálljon ki teljesen az állam. Vagyis bizonyos területeken 100 százalékos lesz az elvonás. Ezt sokféleképpen lehet érteni. Kérdés, hogy az államháztartásban megjelenő állami feladatok magasabb vagy alacsonyabb szintjéről beszélt a miniszterelnök. Nagy valószínűséggel nem az alapvető állami feladatokra gondolt.

Egyelőre úgy tűnik, hogy ennek alapján nem arra kell számítani, hogy az állam felhagy valamelyik alapvető feladata ellátásával, már ha olyanokra gondolunk, mint a szociális védelem, az egészségügy vagy az oktatás.

A fő állami kiadásokon belüli részfeladatokat tekintve viszont már tavasz óta azt ígéri a kormány, hogy a Széll Kálmán-terv keretében visszavonul bizonyos feladatokból: egyes munkanélküli csoportok és ellátások támogatásából (például az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentésével, az álláskeresési segélyre jogosultak körének drasztikus szűkítésével, az állás elvesztése utáni táppénz megszüntetésével), a korhatár alatti és korkedvezményes nyugdíjasok támogatásából, a korhatár alatti rokkantak eltartásából, vagy a felsőoktatás nem piacképes képzéseinek finanszírozásából.

Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból így inkább az rajzolódik ki, hogy a közép- és az alapfokú, illetve a felsőoktatásból tesz szert jelentősebb megtakarításra a kormány. A gazdasági társaságok állami támogatása is jóval  nagyobb Magyarországon az unió átlagánál, ezért egyes szakértők azt valószínűsítik, hogy itt is vágni fog a kormány. Az önkormányzati rendszer átszervezése is jelentős megtakarítással járhat az igazgatás, az oktatás és az egészségügy területén.