Kósa Lajos és Szijjártó Péter tavaly júniusi nyilatkozatainál is nagyobb riadalmat keltett pénteken a Budapesti Értéktőzsdén Lázár János és a Fidesz-frakció legújabb ötlete a devizahitelesek megmentésére. A forint is látványos gyengülésbe fordult Lázár bejelentését követően. A Fidesz frakcióvezetője azt javasolta a kormánynak, hogy az eurót 250, a svájci frankot 180 forintos árfolyamon rögzítse végtörlesztés esetén, és minden ebből adódó pénzügyi terhet (a rögzített és a piaci árfolyam közötti különbséget) a bankok viseljenek.

Eszerint ha valaki egy összegben visszafizetné a teljes hitelét, akkor nem a banki középárfolyamon, hanem a rögzített árfolyamon számítanák át a devizahitelt. Azaz egy hiteles akár több millió forintot is megspórolhatna, a bankok viszont több százmilliárdot veszítenének. Lázár János azt mondta, ezzel 200-300 ezer embernek akarnak segíteni az 1,5 millió devizahiteles közül. A frakcióvezető szerint az adósok megtakarításaikból vagy egy erre a célra felvett forinthitelből fedezhetnék a végtörlesztést.

Elemzők szerint azonban teljesen átgondolatlan és felelőtlen Lázár bejelentése. Ha mindenki élne a lehetőséggel, a bankszektor nem bírná el a pluszterhet, de még részletek hiányában is borítékolható, hogy sokan a kedvezőbb árfolyamon sem lennének képesek végtörleszteni. A lakosságnak ugyanis nincs erre elegendő megtkarítása, és az sem valószínű, hogy a külföldi bankok adnának kölcsön forintot, hogy ügyfeleik visszafizessék defizaadósságukat.

A végső döntést Orbán Viktor hozza meg a vasárnapi kormányülésen, ám az eredményt előrevetíti, hogy Szijjártó Péter szombaton hasonló érveket hozott fel, mint Lázár János. A kormányfő szóvivője azt mondta, "ez a döntés megosztja azokat a terheket, amelyek a devizahitelezésből adódó kockázatokkal járnak, és amelyekre az elmúlt nyolc esztendőben a szocialista kormányok és az akkori állami hatóságok nem hívták fel a figyelmet".

A miniszterelnök egyébként hétfőn a parlamentben "az euróválság magyarországi hatásainak kivédését és a legnehezebb helyzetben lévő családoknak szóló megoldásokat tartalmazó" akciótervet jelent be.

MNB-javaslat a devizahitelesek megmentésére

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Lázár bejelentése után közölte, hogy csak olyan hitelesmentő megoldás jöhet szóba, ami nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. Simor András a héten le is tette az MNB tízpontos javaslatcsomagját a kormány asztalára, ami a hosszú távú pénzügyi stabilitás mellett érdemben és fokozatosan csökkenthetné a hitelesek terheit. A javaslatokat sem a jegybank, sem a kormány nem árulta el, de sajtóértesülések szerint a csomagban helyet kaptak az MNB tavaly augusztusi ötletei is a hitelezés újraszabályozására.

Az MNB tavalyi javaslatai átláthatóbbá tennék a lakossági hitelek árazását, és a bankok csak olyan hitelt kínálhatnának a jövőben, amely referenciakamathoz van kötve és rögzített a felára, vagy hosszabb (több éves) kamatperiódusra rögzített kamatozású. Az MNB azt is javasolta, hogy a bankok a futamidő alatt rendszeresen felszámított kezelési költséget építsék be a kamatba. A jegybank a hitelek kamatmarzsának lehetséges mértékét is korlátozta volna, és azt is ajánlotta, hogy a kormány tegye lehetővé a devizahitelek devizában történő törlesztését is.

Az MNB szerint a referenciakamatozásra vonatkozó szabályokat a fennálló hitelállományra is alkalmazni kellene, a kezelési költségre vonatkozó szabályokat viszont csak az új hitelekre. Az előbbi a már pénzügyi zavarba került adósok problémáján is jelentősen enyhítene. Orbán Viktor kedden egyébként éppen arról beszélt, hogy a kormány és a kormánypártok vizsgálják, törvényhozói oldalról milyen mértékben lehet beavatkozni a bankok és az ügyfelek közötti szerződésekbe.

Orbán adót emel

Csapataink a héten is harcban álltak az államadóssággal, melynek négyszázalékpontos csökkentéséről (77-ről 73-ra) Orbán kedden adott számot. Állítása szerint októberben és novemberben lejár két hitel, és helyette nem veszünk fel újat. Azt már nem mondta, hogy erre azért nincs szükség, mert már tavasszal több lépésben lezajlott az a devizakötvény-kibocsátás, ami a lejáró adósság őszi megújításának kívánt megágyazni. Orbán azt is  mondta, hogy a négymilliárd eurónak a negyedét a magánnyugdíjpénztáraktól átvett külföldi befektetések értékesítésével biztosítják – meglehet, de tavasz óta az erre szánt teljes összeg ott áll az MNB devizatartalékában.

A kormány a keddi napon nem kevésbé fontos csatát nyert a globális gazdaság ellen. Legalábbis Orbánék a kialakult, 100 milliárdra saccolt költségvetési hiányt kizárólag a világgazdasági anomáliáknak tulajdonítják, és még részben sem a saját, a büdzsé egyenlegét rontó (az egykulcsos adó miatti kieső bevétel, MOL-részvények megvásárlása stb.) működésüknek. Ezt a százmilliárdot pedig úgy gondolták behozni, hogy negyven milliárdot a beszerzések leállításából, negyvenet az áfa-bevételek hatékonyabb beszedéséből, tízet előrehozott adóemelésekből (szerencsejáték és aromázott szeszes italok ötven, dohánytermékek hét, valamint az alkoholos termékek adójának öt százalékos emelése), tízet pedig a magánnyugdíjpénztári vagyonban lévő külföldi üzletrészek osztalékából nyernek ki.

A nagyívű számításban (ami summa summarum valóban százmilliárdot ad ki) azért van néhány bizonytalansági tényező: például maga az adóhivatal, amely eddig nem bírta beszedni azt a plusz negyvenmilliárdot.  A gázolaj jövedéki adójából származó pluszbevételnek pedig főként az a kockáztata, hogy a fuvarozóknak járó kereskedelmi kedvezményt másnap ennek megfelelően növelték. (Igaz, ez a hárommilliárd csak aprópénz a teljes megtakarítási tervhez képest)

Matolcsy nemzetgazdasági miniszter az adóbevételek elemzésekor főként az áfa-soron tapasztalt elmaradást.  A héten észbe kapott, hogy egy luxuscikkekre kivetendő extrakulcs ezen majd sokat lendíthet – épp csak az Európai Bizottságot, valamint a 27 tagállamot kell meggyőzni arról, hogy lehessen egy negyedik adókulcs is, aminek mértéke lehetőleg mindenütt a 35 százalékos magasságban horgonyozzon le. Bár nincs sok esély rá, hogy ez keresztülvihető, ha nálunk bevezetjük, legalább megélénkül a (szomszédos országokba irányuló bevásárló-) turizmus.

Orbán a végsőkig harcol

A Fidesz frakcióülésén egyébként képviselői felvetésre szóba került az egykulcsos adórendszer is, miután az elmúlt hetekben több jobboldali közgazdász bírálta a kormányt az szja-reform miatt. (Hogy Magyarországon miért nem jött be az egykulcsos rendszer, arról részletesebben itt olvashat.) Az erős vitát végül Orbán Viktor zárta le azzal, hogy a párt egyszer már eldöntötte, a munkát vagy a fogyasztást terhelje-e meg, és az utóbbi mellett tette le a voksát. Kijelentette, nemcsak hogy megmarad az egykulcsos szja-rendszer, hanem meg is erősítik.

Ezen valószínűleg azt érthette, hogy a kormány "adóalkotmányt" alkot, amit személyesen Orbán Viktor fog írni. Szinte biztosra veszik a Fideszben, hogy az egykulcsos adó bekerül az adóalkotmánynak nevezett sarkalatos törvénybe, amelynek Orbán Viktor a felelőse. A miniszterelnök a párton belüli konfliktusokat is vállalva szeretné kétharmadossá tenni a közteherviselés alapvető szabályait, hogy évtizedekre előre "stabilizálja" az ország gazdaságpolitikáját.

Amikor a devizahitelesek örülhettek

Pedig a frankhitelesek a hét elején még örömtáncot járhattak. A svájci jegybank kedden bejelentette, hogy célárfolyamot állít fel, azaz ezentúl nem engedi, hogy a frank euróval szembeni árfolyama az 1,20-as szint alá erősödjön. A bejelentést követően perceken belül több mint 20 forintot esett a frank árfolyama: még 228 forint alatt is járt. Az elemzők szerint a bejelentésnek olyan hatása lehet, hogy tartósan 230 forint körüli szinten marad az alpesi deviza árfolyama.

Nemcsak Lázár János borzolta a budapesti értéktőzsdén a kedélyeket, hanem az is, hogy nem lehetett tudni, megmarad-e a magyar tőzsde önállósága. A tőzsde többségi tulajdonosa, az osztrák WBAG át akart térni a XETRA kereskedési rendszerre, ami ellen a brókerek tiltakoztak. A rendkívül borús hangulat közepette lemondott a BÉT elnöke és a tőzsde felügyelőbizottságának elnöke is. A rendkívüli ülésen végül kompromisszumos megoldás született: 2012 januárjában kezdődik meg a BÉT kereskedési rendszerének cseréje.