A deviza alapú hitelszerződések mellett a lakáscélú lízingszerződéseket is végtörleszthetővé tenné az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága - derül ki egy Rogán Antal által aláírt törvénymódosító javaslatból (pdf), amit szerdán este nyújtottak be a parlamentnek. Eszerint az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos törvények úgy változnának, hogy a lakáscélú lízingszerződésesek is kedvezményes - svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén 2 forintos - árfolyamon végtörleszthetnének.

A végtörlesztés lehetőségét a lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált deviza alapú kölcsön esetében a módosító úgy pontosítaná, hogy a lakás-előtakarékossági szerződés alapján járó megtakarítást, illetve felvett áthidaló vagy lakáskölcsönt, továbbá az életbiztosítási szerződés alapján járó megtakarítást is a fenti árfolyamon kell a pénzintézeteknek figyelembe venni.

Fontos finomhangolást jelent a jelenleg hatályos jogszabályi struktúrán az is, hogy deviza alapú kölcsönszerződésnek minősül majd az a kölcsön is, ahol a törlesztés is devizában történik - ez esetben ugyanakkor a végtörlesztést az ügyfélnek forintban kell teljesítenie.

Stiller Ákos

Kevés a lakáslízinges

Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a  hvg.hu-nak elmondta: összesen 4 ezer devizaalapú lakáslízinges van Magyarországon. A konstrukció 2006 óta létezik, és 2007-2008-ban kötötték a legtöbbet. Jellemzően fiatalok, pályakezdők vették igénybe, akiknek nem  volt önerejük. Egyik olvasónk például egy Pest megyei, vidéki városban középiskolai tanárnőként 2007 augusztusában, önerő nékül vett lízingbe egy 8,2 millió forintos lakást. A 42 négyzetméteres ingatlanra az első hónapban 56 ezer forint lízingdíjat fizetett. Ma ez a törlesztőrészlet 93 ezer forint az OTP Lakáslízingnél.

Bár ez a törlesztő részlet soknak tűnik, a lízing fő különbsége a jelzáloghitelhez képest, hogy  a törlesztő részletek alacsonyabbak. Előnye pedig az, hogy a lízingcég az áfát visszaigényelheti, így az ügyfélnek nem az áfával megnövelt összeg után kell kamatot fizetnie. Arról, hogy a lakáslízingesek milyen adósok, nincs külön statisztika, de a hozzáértők körében általában az a vélekedés, hogy jobban fizetnek.  

Rendszeresen átírják

Ez lehet a harmadik jelentős módosítása a kedvezményes végtörlesztés szabályainak. Az ezt lehetővé tevő törvényt szeptember végén fogadta el a parlament. Azonban pár hét múlva változtatni kellett a szabályokon, ugyanis csak a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek esetén biztosítottak személyi jövedelemadó és ajándékozási illeték alóli mentességet, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek esetén nem. A második változtatásra azért volt szükség, mert kiderült, hogy a végtörlesztésre csak a deviza alapú hitelesek jogosultak, a devizahitelesek nem  (ezt az újabb módosítóban is pontosítani kell). A második módosítással az építési hitelt felvett ügyfeleket is bevették a kedvezményes végtörlesztők körébe.

A jelenlegi módosítást október végén jelezte Rogán Antal, ugyanis addigra újabb hézagokra derült fény a törvényben. A jogalkotó például  nem tisztázta, pontosan mit ért lakóingatlan alatt, ezért a bankok több kérelmet is visszadobtak. A szerdán benyújtott módosító tisztázza ezt is. Eszerint lakóingatlan "a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület, lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, továbbá építési engedéllyel épült, de még használatba vételi engedéllyel nem rendelkező lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként, tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület.”

A kedvezményes végtörlesztés szabályainak állandó alakítása azonban nemcsak a jogalkotói bakikkal magyarázható. A kormány célja, hogy a lehető legtöbb adós kiszálljon devizahiteléből, mint azt legutóbb Orbán Viktor is kifejtette a Parlamentben. Emiatt valószínű, hogy újabb devizahitelesmentő csomagok készülnek, például a vállalkozóknak vagy az önkormányzatoknak.