A héten is kiosztottak egy-két kokit és sallert a kormánynak a nemzetközi szervezetek. Mint az várható volt, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa az Európai Bizottság javaslatára döntött a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások közel egyharmadának felfüggesztéséről. Eszerint, ha hazánk nem teljesíti az Európai Bizottság (EB) túlzottdeficit-eljárásban megfogalmazott elvárásait, akkor 2013. január elsejétől 495 millió euró (körülbelül 143 milliárd forint) kohéziós forrástól eshetünk el. Viszont az EU június végén tart majd egy felülvizsgálatot, és ha a kormány addig biztosítja, hogy a jövő évi hiány az uniós 3 százalékos köszöb alatt legyen, akkor lekerülhet a napirendről a támogatások felfüggesztése.

Matolcsy György a döntést sikerként könyvelte el. Mint mondta, “végre elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország elért, részben az államadósság-csökkentésben, részben a szigorú költségvetési politikában, részben az EU-átlag felett elért gazdasági növekedésben és bővülő foglalkoztatásban”.

Koki Matolcsy kedvenc szervezetétől

A nemzetgazdasági miniszter egyébként már az OECD Magyarországgal foglalkozó országjelentéséből is megtudhatta volna, hogy a kormány gazdaságpolitikája éppen az általa említett területeken vallott eddig kudarcot. Az OECD-től érkezett alapos bírálat Matolcsy Györgynek és a kormánynak már csak azért is kínos lehet, mert az utóbbi egy évben erről a nemzetközi szervezetről elismeréssel nyilatkozott, sőt, tavaly még az is elhangzott, hogy a Széll Kálmán-tervben a kormány az OECD által ajánlott gazdaságpolitikát követi.

A nemzetközi szervezet országjelentése megállapította: az ellentmondásos kormányzati intézkedések ártottak a fogyasztóknak, az üzleti életnek és a piacok bizalmának. Idén recesszióba süllyedhet a magyar gazdaság, a kormány elvétheti az idei és a jövő évi deficitcélokat, az államadósságunk pedig tovább nőhet, mint ahogyan a munkanélküliség is. Az OECD szerint ezért a kormánynak egyebek mellett teljes hátraarcot kellene végrehajtania az adópolitikájában, javítania kellene az adósmentő csomagon és a Széll Kálmán-terv munkaerőpiaci részén is.

AP / Virginia Mayo

Emellett változtatni kellene a költségvetési politikán, biztosítani kellene a jegybank függetlenségét és minél előbb meg kellene egyezni az EU-val és az IMF-fel a tavaly ősszel kért új hitelcsomagról. A kormány képviselői egy reformokat végrehajtó országról készült pillanatfelvételnek nevezték a jelentést, de megígérték, hogy használni fogják.

Orbán üzent az EU-nak

Orbán Viktor március 15-i beszédében Matolcsyhoz képest jóval keményebb üzenetet küldött az EU-nak és az uniót a Szovjetuniót idéző képekkel írta körül (ez Szijjártó Péter szerint nem igaz, az Európai Bizottság elnöke azonban, úgy tűnik, mégis így értette). A miniszterelnök követelte, hogy az EU ne alkalmazzon hazánkkal szemben kettő mércét (utalva arra, hogy egyedül Magyarország kapott most büntetést a csatlakozás óta fennálló túlzott költségvetési hiánya miatt).

A miniszterelnök beszédében a tavalyi gazdasági szabadságharcra emlékeztető üzenetet is küldött, és például utalt arra, hogy továbbra sem tartaná helyesnek, ha a Magyar Nemzeti Bank teljesen független lenne. Mint mondta, nem az a független jegybank, ami a nemzetétől független, hanem az, ami megvédi a nemzet szabadságát. Ez az üzenet azért fontos, mert a jegybank függetlenségének idei felszámolása lett az egyik legkomolyabb akadálya annak, hogy megkapjuk az újabb EU-IMF-hitelcsomagot.

A megállapodás egyébként egyre sürgősebbnek látszik, a befektetők és a hitelminősítők ugyanis kezdenek felfigyelni arra, hogy a kormány már a sokadik beígért határidőre sem kapta meg a készenléti hitelt, sőt, még a hivatalos tárgyalásokat sem kezdte el. Amennyiben a hitelmegállapodás tovább csúszik, egy újabb leminősítésbe is belefuthatunk. Egyelőre azonban még mindig van remény a megegyezésre, vagyis arra, hogy a kormány teljesítse a nemzetközi szervezetek elvárásait. Orbán Viktor ugyanis unióellenes beszéde előtt két nappal újabb levelet írt az Európai Bizottság elnökének, amelyben hatékony és gyors intézkedéseket ígért.

Bajban a pénztártagok

A nagy gazdaságpolitikai üzengetések közepette vészesen fogy a magánnyugdíjpénztáraknál maradt 102 ezer tag ideje. Ugyanis március végéig kell nyilatkozniuk, ha vissza akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe.

A helyzet nem könnyű számukra, hiszen a kormány nem tisztázza, mi vár rájuk, ha a maradás mellett döntenek. A jelenlegi nyugdíjszámítási szabályok alapján a magánnyugdíjpénztárak tagjainak csak 75 százalékos állami nyugdíj jár majd, ami azért lenne igazságtalan, mert az idei évtől a tagok összes nyugdíjjáruléka az állami nyugdíjkasszába áramlik, és a pénztárnak csak önkéntes alapon fizethetnek hozzájárulást. A dilemmát a kormánynak egyelőre nem sikerült feloldania azzal, hogy továbbra is azt ígéri, mindenkinek teljes állami nyugdíj jár.

Egy ügyben viszont már történt előrelépés: egy törvénymódosító javaslat szerint adómentes lesz a reálhozam felvétele a visszalépőknek, ugyanúgy, mint a tavaly januári nyugdíj-államosításkor.