A "Magyarország pénzügyi helyzete - rövid távú kihívások a pénzügypolitikában" címmel megrendezett panelbeszélgetésen az IMF képviseletvezetője kiemelte: hosszabb távon Magyarország számára a gyenge növekedési kilátások jelentik a fő kihívásokat. Az IMF egyetért a kormánnyal, hogy a gyenge növekedési prognózisok ellenére szükség van továbbra is a költségvetési fegyelem erősítésére, mivel a magyar államadósság és a költségvetés bruttó finanszírozási igényének GDP-hez mért aránya a feltörekvő országok közül Magyarországon az egyik legmagasabb - emelte ki. Iryna Ivaschenko rámutatott: hosszabb távon növelni kell a magyar lakosság aktivitási rátáját, szükség van a foglalkoztatás bővítésére, hisz csak ez alapozhatja meg az ország jövőbeni gazdasági növekedését. 

A befektetői klímát mindenképpen javítani kell Iryna Ivaschenko szerint, mert a korábbi évekhez képest a bejövő működő tőke igen alacsony szintet ér el, a beruházások rátája is visszaesett, és ez alááshatja a későbbi gazdasági növekedést. A kormánynak a munkaerőpiacon tett intézkedéseit részben pozitívan ítélte meg Iryna Ivaschenko, különösen azt, hogy egyre több embert próbálnak visszacsábítani kormányintézkedésekkel a munkaerőpiacra. Ezzel szemben a minimálbér nagy arányú emelése Iryna Ivaschenko szerint nemcsak a munkaerő költségeit emeli meg, hanem az ország versenyképességét is ronthatja. 

Orbán Viktor és José Manuel Barroso

AP / Virginia Mayo

Az IMF képviseletvezetője aláhúzta: az államháztartási deficitet hosszabb távon is csökkenteni kell, mert szükséges az államháztartás jelenlegi, GDP-arányosan magas adósságának mérséklése, ami jelentős mértékben hozzájárul Magyarország külső sérülékenységéhez. Hangsúlyozta, hogy bár az idei költségvetés jelentős költségvetési konszolidációt tartalmaz, a konszolidáció összetétele legalább olyan fontos, mint a mértéke. Hozzátette, hogy a költségvetési konszolidáció jelenlegi szerkezete kedvezőtlen hatással lehet a jövedelem-eloszlásra és a növekedésre.  Arra is felhívta a figyelmet, hogy a strukturális reformok végrehajtása és a gazdasági kormányzásba vetett bizalom növelése támogathatja a növekedést.

Losoncz Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora az IMF-fel folytatott tárgyalásokról megjegyezte: a megállapodásokhoz szükséges az is, hogy a kormány az ország ellen indult kötelességszegési eljárásokban kiegyezzen az unió vezetésével. Az országgal szemben indított túlzott deficiteljárás szempontjából is kedvező lenne a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás, hisz biztosan kitérnének benne arra, hogy Magyarországnak kordában kell tartania az államháztartás hiányát. A kormány ugyan többször kinyilvánította, hogy elkötelezett a GDP-arányosan 3 százalék alatti államháztartási hiányt illetően, de ezt tovább erősítené az IMF-fel kötött megállapodás -  húzta alá a professzor. 

A BMGE professzora szerint Magyarországot tekintve valójában nem pénzügyi válság bontakozott ki, hanem az országgal szemben egyfajta bizalmi válság alakult ki, ez most a legégetőbb probléma. Ennek kiküszöbölése, megszüntetése javítaná a befektetők megítélését, az ország állampapírjainak pedig csökkentené a hozamát, és a kockázati felárak is mérséklődnének. Losoncz Miklós kitért arra, hogy jobban ki kellene használni az unió által Magyarországnak biztosított forrásokat, ezek egy részét a nyugdíjreform, a közszféra átalakítása, illetve az egészségügyi reform kapcsán is fel lehetne használni a sürgető strukturális átalakítások során.