Szerdán hozták nyilvánosságra az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzését, amely Magyarország esetében három százalék alatti deficitet vetített előre idén és jövőre. 2014-ben viszont ismét az uniós referenciaérték fölöttinek látta az államháztartási hiány alakulását.

A gazdasági előrejelzés Magyarországra vonatkozó országjelentését a közvélemény kiemelt figyelemmel várta, mert a kormánynak nemcsak az a célja, hogy elkerülje a megengedettnél nagyobb deficit miatti büntetés megúszását (vagyis a korábban már kilátásba helyezett kohéziós alapok részleges felfüggesztését), hanem hogy jövőre, kilenc év után kivezesse az országot a túlzottdeficit-eljárásból.

Bár Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa nem ment bele a magyar országjelentés értelmezésébe, elemzők szerint a 2014-re jelzett hiány, valamint az egyszeri költségvetési hatásokat kiszűrő strukturális egyenleg-romlás miatt valószínűbb, hogy a bizottság nem javasolja a december elején összeülő Európai Pénzügyminiszterek Tanácsának (Ecofin) Magyarország eljárásból való kiléptetését.

Olli Rehn: Csendes beletörődés?

AP / Yves Logghe

Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója hvg.hu-nak adott interjújában utalt arra, hogy a növekedés megítélésében vannak az alapvető különbségek, és a folyamatok fényében kell majd a kormánynak reagálnia jövőre, ha megcsúszna a költségvetés. Erre egyébként a kormány jó előre felkészül: bekerült a héten a parlament elé egy olyan módosító is, amely lehetővé tenné, hogy a túlzottdeficit-eljárás miatt év közben lehessen felülírni a költségvetés főszámait.

A kormány győzelmi jelentésként értékelte a prognózis nagy részét, vezető politikusaik egyedül a 2014-es adatok miatt értetlenkedtek, Kósa Lajos szerint Brüsszelben egyenesen elgurult a gyógyszer. Másnap a fideszes kormánytöbbség a jobbikos vezetésű költségvetési bizottsággal beterjesztette a két őszi Matolcsy-csomag elemeit jogszabályba foglaló jövő évi adótörvényeket, ami azért több ponton is eltér a korábbi bejelentések tartalmától.

Tranzakciós illeték: többel adóztatnak többeket  

Leginkább a tranzakciós illeték szabályait írták át: az eddig egy ezrelékesre tervezett új adó mértéke pénzügyi műveletenként két ezrelék lesz, a készpénzfelvétel összege után pedig három. Emellett az adót a kormány több olyan pénzmozgásra is kiterjeszti, amely a mindennapi pénzhasználatunkhoz kapcsolódik (kölcsöntörlesztés, állampapírvásárlás, pénzváltás), néhány tranzakciós típust viszont mentesít alóla (tartós befektetési- és a nyugdíj előtakarékossági számla, Start-számla). Miután adózunk, ha pénzt keresünk, adózunk, ha fizetünk és adózunk, ha törlesztünk, utánaszámoltunk, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező, átlagos fogyasztónak egy évben alsó hangon 12 ezerbe kerülhet az illeték. A bankok, melyek már döntöttek arról, hogy milyen részben osztják meg a tranzakciós díj terheit az ügyfelekkel, most számolhatnak újra.

Az adótörvényhez benyújtott bizottsági módosítókból egyébként az derül ki, hogy több korábban bejelentett intézkedés sem kerül (egyelőre) a parlament elé. Nem szerepel például a segélyplafon bevezetésének jogszabályi megoldása, nincs szó a gazdaságot fehérítő további lépésekről, és arról sem, hogy a közszférában valaki csak bért vagy csak nyugdíjat kapjhasson

Szombaton viszont olyan módosító csomagot terjesztettek be a foglalkoztatásról szóló egyes törvényekhez, melyben megjelenik, hogy ha valaki a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, akkor ne járhasson neki végkielégítés. Egy sor javaslat a Munka törvénykönyvének változtatásait vezeti keresztül a kapcsolódó törvényeken. De például szó van arról, hogy hogyan számítsák ki a nyuddíjtól még öt évvel elmaradó munkanélkülinek az álláskeresési segélyét, vagy hogy a filmes statisztákat is bevonják az egyszerűsített foglalkoztatási körbe.

Pofon a bankoknak: a diszkont adja a másikat

Elméletileg a héten kellett volna döntenie a kormánynak az önkormányzati adósságkonszolidáció részleteiről, de a döntést elhalasztotta. Mint ahogy azt Orbán Viktor egy október végi konferencián közölte, a kabinet konszolidálni szeretné az önkormányzat adósságterheit, és ennek keretében összesen 612 milliárd forint adósságot vállalna át, melyből 515 milliárd nagyjából 300 önkormányzat között oszlik meg – de igazán problémás ennek csak mintegy tizede.

Befolyásos városvezetők

Stiller Ákos

A hvg.hu úgy értesült, hogy a kormány 15-20 százalékos átlagos és általános kedvezményt szeretne érvényesíteni az átvételkor, de szó van még 25 százalékról is. A bankok szerint szó sem lehet rendszerszintű kedvezményről, és legfeljebb csak a nagyon eladósodott önkormányzatok, illetve a névérték alatti forgalmi értékű kötvények esetében hajlandóak valamekkora kedvezményről tárgyalni. A konszolidáció ugyanakkor számos technikai kérdést is felvet, amivel a kormány feltehetőleg csak a Bankszövetséggel folyatott, a bejelentést követő megbeszélésen szembesült. Meglepő fordulat az ügyben, hogy az egyik hitelminősítő jelezte, technikai államcsődként értékeli, ha a kormány általános diszkontot kényszerít ki a bankoktól, amire Orbán Viktor csak annyit tudott mondani, hogy akkor lenne csőd, ha nem lépnének.

Miután az IMF-ellenes kampány kicsapta a biztosítékot, és a magyarországi képviseleten dolgozók a nyugdíjas szervezeteknek magyarázgatják, hogy a Valutaalap nem akarja elvenni a nyugdíjakat, egyre távolibbnak tűnik az EU/IMF-fel a megegyezés. Új fejlemény nincs az ügyben, csak a szokásos nyilatkozatok: Varga Mihály tárgyalásokért felelős miniszter ugyanabban a megszólalásában hasznosnak minősítette az IMF-ellenes kampányt, majd dicsérte a nemzetközi szervezetet, mert az csak közgazdasági elvárásokat fogalmaz meg és nem politikai feltéteket, mint az EU.

Újabb uniós eljárást kockáztatunk

A kormány a pénzügyi kultúra fejlesztése, valamint a fogyastók védelme érdekében pénzügyi ombudsmani intézményt létrehozásáról nyújtott be törvényjavaslatot. Egy hároméves ötletet melegítene fel az Orbán-kormány ezzel: bár a részletszabályok még nem ismertek, ezzel a lépéssel a kormány tovább aprózza a pénzügyi terület fogyasztóvédelmi felügyeletének rendszerét. Kérdés, hogy nem csak látszatintézkedésről van-e szó, miután a biztos a tervek szerint nem bírna túl széles felhatalmazással.

Patikaadminisztráció: be van kötve a NAV-hoz?

Túry Gergely

Úgy tűnik, lépni készül a kormány a régóta beígért patikatámogatások ügyében is: az állam kedvezményes hitelt adna gyógyszerészeknek a szakmai befektetők kivásárlására. Információink szerint a készülő tervezetben az áll: a veszteséges patikák egyáltalán nem, az idősebb gyógyszerészek csak feltétellel kaphatnának kedvezményes állami kamattámogatást, melyet a Magyar fejlesztési Bank adna – minden bizonnyal kereskedelmi banki segítséggel. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a hálózati patikák elleni támadás miatt uniós eljárást kockáztat a kormány.

A hét még szolgált néhány érdekességgel: az államadósságról vitáztak a parlamentben. Szóba került, hogy kibővítik a diákhitel 2-t, Orbán Viktor a Richter után ezúttal  a Daimlerrel kötött stratégiai megállapodást. Európában pedig mintha megmerevedtek volna az álláspontok a következő hétéves költségvetés keretszámairól – aminek az előzetes arányait az Orbán-kormány is ellenezte.