A hét, amikor pénzügyi fogalom lett a fenékpötty
Magyarország 2012 harmadik negyedévében sem került ki a recesszióból, hazánkban gyakorlatilag már múlt év eleje óta alig növekszik a gazdaság. Megszületett a döntés az önkormányzatok adósságának finanszírozásáról, a Diákhitel Központ letiltott egy botrányos reklámfilmet, Orbán pedig mini megszorítást jelentett be. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eközben továbbra is folyamatosan szórakoztatja a magyar, és már a nemzetközi közvéleményt is. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Olybá tűnik, hogy Magyarország képtelen megállni a gazdasági lecsúszás lejtőjén, vagyis nem történt áttörés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tette közzé a harmadik negyedéves bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó gyorsbecslését, mely szerint a GDP 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék.
Meglepetést okozhatott a GDP-adat
Az adat egyes hazai elemzőket meglephetett, mivel többen azzal számoltak, hogy épp 0,2 százalékos negyedéves növekedés lesz. Londoni és más magyar elemzők ugyanakkor már korábban is úgy kalkuláltak, hogy továbbra is folytatódik a magyar visszaesés, csak annak mértékéről volt eltérés. A friss adat tükrében azonban többen is lefelé módosították az erre az évre várható gazdasági visszaesést, a Nomura például 1,1 százalékról 1,4 százalékra módosította a 2012-es zuhanás mértékét. (A legtöbb elemző 1,2-1,4 százalékos GDP-csökkenést vár idénre). A Nomura és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint, szemben a magyar kormány és az Európai Bizottság előrejelzésével, jövőre is áthúzódik a mínuszos gazdasági növekedés, és így az államadósság sem tud elmozdulni a GDP körülbelül 80 százalékát kitevő aránytól. Ha ez így lesz, akkor az azt jelentené, hogy a 2009-es válságév után egy sokkal jobban elhúzódó visszaeső, vagy legalábbis stagnáló periódus elé nézünk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy reagált minderre, hogy a magyar gazdaság továbbra sem tudott elszakadni az alapvetően nemzetközi trendek által jelzett növekedési pályától. Ennek alátámasztására az Európai Unió (EU) és az eurózóna kedvezőtlen ipari teljesítményét említették, és Csehországot is példaként hozták fel, mely "hasonló teljesítményt nyújt, mint hazánk". Emellett azt is megjegyezték, hogy az EU-n belül 10 ország gazdasági teljesítménye visszaesett, néhány esetben úgy, hogy azzal párhuzamosan nem történt adósságcsökkentés sem. Az NGM leszögezte, hogy összességében az látszik az Eurostat adataiból, hogy az EU nem teljesít jól, ez egyrészt az elhúzódó adósságválságnak, másrészt a magas adósságállományoknak köszönhető. "Hazánk az adósság leépítésével és a deficit csökkentésével egy fenntartható pályára lépett, aminek rövid távon vannak növekedési áldozatai, de már középtávon látszódni fognak ezen szükséges lépések növekedésre gyakorolt kedvező hatásai" - fejtette ki a minisztérium.
Az érvelés ugyanakkor sántít, mivel a német és a francia gazdaság - bár lassulóban van - még mindig növekszik. A régióban pedig Románia és Csehország kivételével az összes ország gazdasági növekedése is a pozitív tartományban mozog, így az NGM-nek sikerült szelektív értelmezéssel a hozzánk hasonló Csehországot kiemelni, az összes többiről pedig említést sem tenni.
Itt az újabb megszorítás
A pénteken megtartott magyar-szlovák gazdasági fórumon Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke. A hét közepén már szárnyra kaptak olyan hírek, melyek szerint érkezőben van a harmadik csomag, hiszen Orbán Viktor a Népszabadságnak jelezte, hogy az EU kalkulációi szerint is el szeretnék érni a 2,7 százalékos hiánytervet 2013-ra vonatkozóan. A pénteki bejelentés arra enged következtetni, hogy a kabinet hallgat az Európai Bizottságra (EB), amely november 7-i őszi gazdasági előrejelzésében arra számított, hogy 2013-ban a magyar deficit a GDP-arányos 2,9 százalék lesz a kormány által kitűzött 2,7 százalék helyett. A kormányfő utalt arra, hogy ezt a lyukat tömik be. Ez nagyjából 60 milliárd forintra tehető kiigazítást tesz szükségessé. Hogy mi lesz a csomagban, a miniszterelnök nem részletezte.
A lépésre azért szánta el magát a kormány, mert el akarja kerülni, hogy az európai pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) december 4-i ülésén számára kedvezőtlen döntés szülessen. Ugyanis még nem dőlt el egyértelműen, hogy Magyarország 2004 óta tartó túlzotthiány-eljárása hogyan folytatódik. Mint a hvg.hu korábban beszámolt, a miniszterelnök háborúban áll a kormányt folyamatos nyomás alatt tartó, őt korlátozni akaró Európai Bizottsággal, amely a túlzottdeficit-eljárás keretében fogja a magyar költségvetést, és akadályozza az unortodox gazdaságpolitika kibontakozását. A kormányfő mindenképpen le akarja győzni Brüsszelt, hogy 2013-ban szabadabban tervezhesse meg a választási költségvetést.
Kiderült, hogyan vállalják át az önkormányzatok adósságát
A kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy az adósságkezelés a település méretétől függően kettéválik. Az állam az 5000 fő alatti települések adósságát teljes mértékben átvállalja, és kifizeti, ami 95-100 milliárdra rúg. Emiatt a 2012-es költségvetést is módosítani kell. Összesen mintegy 612 milliárd forintnyi önkormányzati adósságot vállalna át a kormány.
Az 5000 fölötti településeken az adósságátvállalás részleges. Az állam itt az adósságszolgálatot veszi át, nem pedig egy összegben kifizeti a rá eső részt, ami az egyes önkormányzatok 2012. szeptember 30-án fennálló adósságának a 40-70 százalékáig terjedhet. A pontos arány az önkormányzatok iparűzési adóbevételétől függ majd. Ez utóbbi esetben az adósságátvállalás úgy működik majd, hogy az állam az önkormányzatokkal egyenként szerződést fog kötni. A rendezésben három minisztérium vesz részt.
A hvg.hu a hét elején arról írt, hogy ha az önkormányzati adósságok rendezését a kormány erőből kívánja megoldani, akkor - hiába van szó csak egy relatíve kisebb összegről, melyet a bankoknál kedvezményként tudna elérni - azt a hitelminősítők államcsődként értékelnék. Elemzők szerint a kormány nem vállal be ekkora rizikót egy pár tízmilliárdos kedvezményért. A jelek szerint úgy tűnik, hogy a bankokkal tárgyalás útján rendezné a helyzetet a kormány, ezt Orbán Viktor is említette korábban, így minden bizonnyal békésebb úton jöhet létre a megegyezés. Ugyanakkor arra nem vennénk mérget, hogy nem lesznek komolyabb buktatók a kormány és a bankok között ebben a kérdésbe.
Matolcsy tovább szórakoztatja a közvéleményt
A nemzetgazdasági miniszter a héten újfent bőven szolgáltatott csámcsognivalót a magyar - és már a nemzetközi közvéleménynek is. A hét közepén a Népszava és az Index is arról cikkezett, hogy nagy az esélye, hogy Matolcsy György válthatja majd Simor Andrást a jegybank élén jövő tavasszal. A miniszter később közölte, hogy egyelőre nem kérték fel az MNB vezetésére, így nem is foglalkozik a kérdéssel. Az MNB elnökét, aki egyben a Monetáris Tanács elnöke is, a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Orbán Viktor várhatóan év végén vagy jövő év elején teszi meg személyi javaslatát Áder Jánosnak.
Matolcsy ezek után csütörtökön a Heti Válaszban olyan írást jelentetett meg, melyben kifejtette, hogy Magyarországot is célba vették a pénzvilág kalózai, a befektetési társaságok, de nem mint befektetőket, hanem mint áldozatokat. "A befektetők hazánkat kincses hajónak nézik" - írta a miniszter, aki szerint a befektetőknek érdeke, hogy mozogjon a forint, ezért mindent megtesznek érte, valamint magasan akarják tartani a magyar állampapírok hozamát, amit rossz hírekkel érnek el.
"A forint elleni, az államkötvény-piaci, sőt a Magyarország elleni támadások mögött jelentős részben ezek a kalózok állnak" - vélte Matolcsy, aki szerint az egyik "kalóztrükk" az, hogy keverik a jó és a rossz híreket az országról, hogy mozogjon a forint, a másik pedig az, hogy állandó bizonytalanságot hirdetnek a magyar gazdaság teljesítménye körül, így magasak maradnak az állampapírhozamok.
Az írás által érinteni vélt külföldi elemzők ugyanakkor úgy reagáltak a Portfolio.hu-nak megküldött kommentárjukban, hogy Matolcsynak ez egy "igencsak bizarra" gondolatmenete volt, visszautasították a miniszter állítását, mely szerint az elemzők a piacokat manipulálnák. A londoni elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy ők a stabil, kiszámítható magyar piaci viszonyokból és a gyors gazdasági növekedésből a befektetők sokkal többet profitálnának, mint a szokatlan lépésekből.
Amikor már azt hinnénk, hogy Matolcsy ezek után már nem tudja felül(alul)múlni önmagát, akkor eljött egy utazás Hódmezővásárhelyre. Az utazás apropóját az önkormányzatok adósságrendezésének kérdése adta, de Lázár János városában másról is sziporkázott a kormány oszlopos tagja. Melegedő brüsszelő bürokratákról, költségvetési trendfordulóról, címlapsztoriról, felfordítatlan kövekről és piros fenékpöttyökről is elmélkedett a rendkívül elemében lévő nemzetgazdasági miniszter. Az Index videóját érdemes teljes egészében megtekinteni.
Keblünkre, arab barátaink!
A magyar és arab országok közötti kapcsolatok fejlődése előtt semmilyen politikai, jogi akadály nem emelkedik - mondta köszöntő beszédében Orbán Viktor a kétnapos arab-magyar gazdasági fórum megnyitóján hétfőn Budapesten. Hozzátette, Magyarország jó potenciállal, növekedési kilátásokkal és Nyugat-Európához mérhető infrakstruktúrával és szakértelemmel is rendelkezik. A rendezvényre érkezett 200 arab vendég előtt Orbán arról is beszélt, hogy a következő 5-10 évben eltolódnak a súlypontok Európában, és Nyugat-Európához képest Közép-Európa akcióképesen reagál a válságra, amely minden itteni üzleti kapcsolatot fel fog értékelni.
A kormány keleti nyitás politikájának egyik fontos eleme az arab országokkal történő kapcsolatok erősítése, és szükséges is nyitni kelet felé, arra ugyanakkor nem árt magunkat emlékeztetni, hogy külkereskedelmünk 75 százalékát az EU 27-ekkel bonyolítjuk, és ez a belátható jövőn belül minden bizonnyal így is marad. Emellett pedig azt is érdemes megjegyezni, hogy egyelőre nem tudni, hogy milyen tervek mentén haladna az ázsiai országok magyar termékekkel történő "meghódítása".
Végtörlesztés, diákhiteles botrány, kamatcsökkentés
Egy, az atlatszo.hu által megszerzett kormányzati dokumentumból eközben kiderült, hogy a kormány már előre tudta, hogy a végtörlesztés komoly kockázatokat hordoz magában. A Közpolitikai Kutatások Intézete (KKI) által készített, 2011. szeptember 20-ra datált tanulmány szerzői megállapítják, hogy a végtörlesztés uniós és magyar jogba illeszkedik, viszont „tőkekiáramlást, nagyobb adósságszolgálatot és szűkített hitelezést is eredményezhet”. Megjegyzik, hogy a 2004-ben elindult devizahitelezést a Fideszen kívül hazai és nemzetközi szakértők már korábban is veszélyesnek tartották. A végtörlesztéssel csökkenhet az ország devizakitettsége, tisztulhat a bankrendszer, de egyes bankok vesztesége nagyobb lehet a vártnál, a rendelkezéssel pedig csak a tehetősebbek járnak jól – szerepel a most megkapott szövegben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Dow Jones amerikai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy veszélyezteti a jegybanknak az árstabilitás fenntartására vonatkozó elsődleges megbízatásának teljesítését, hogy a monetáris tanács a romló inflációs kilátások ellenére kamatcsökkentési ciklusba kezdett. Karvalits szerint az árstabilitás elérése és biztosítása "nem luxus, hanem a hosszú távú boldogulás feltétele". Az MNB alelnöke ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a monetáris tanács frissen delegált tagjai a lazább monetáris politika irányába hajlanak - nem beszélve a külső és belső tagok növekedésösztönzéssel kapcsolatos nézeteiről -, mellyel ugyanakkor aláássák a jegybank hitelességét.
A héten kisebbfajta botrány is kirobbant egy diákhiteles reklámvideó miatt. A Diákhitel Központ Zrt. legújabb hirdetésében arra buzdította a fiatalokat, hogy ne dolgozzanak, inkább diákhitelből éljenek - többen is így értették az állami hátterű nonprofit szervezet legújabb reklámfilmjét, amelyet a mozikban és a televíziós csatornákon lehetett látni októberben. A reklámot a negatív fogadtatás és a félreértelmezhető tartalom miatt másfél hét sugárzás után október 25-én letiltotta a Diákhitel Központ. A Diákhitel Központ a hvg.hu megkeresésére azt válaszolta, a reklámfilm üzenete nem a munkavállalás ellen irányult. Arra próbált rámutatni, hogy a diákhitel jelentősen megkönnyíti a hétköznapok terheit, és lehetőséget biztosít arra, hogy a fiataloknak ne kelljen a tanulás rovására, a tanulás helyett munkát végezniük; így támogatja a Diákhitel a későbbi sikeres munkavállaláshoz szükséges tanulmányokat – fogalmaz a szervezet.
IMF-évforduló és kivándorlás
A héten volt egy éve, hogy a kormány bejelentette, újra az IMF-hez fordulunk, hogy a romló európai környezetben egy "biztonsági védőhálót" vonjunk magunk köré. Azóta nem csak az együttműködés, a megállapodáshoz vezető tárgyalás sem kezdődött el, és inkább annak lett az eszköze, hogy Magyarország ne érkezzen el a fordulóponthoz. A kormány a megállapodás lebegtetése mellett folytatta a nemzetközi szervezetek ajánlásaival szemben folytatott, különutas gazdaságpolitikát, mellyel a gazdaság növekedési képességét gyakorlatilag lenullázta, a költségvetésnek pedig feltehetően súlyos többletkiadásokat okozott a gazdaságpolitikai bizonytalanság fenntartásával. A nemzetközi szervezetek elvárásai nyilvánvalóan korlátoznák a kormány belpolitikai mozgásterét, az IMF és az EU által kért átlátható és növekedésbarát gazdaságpolitika komoly népszerűségvesztéssel járna.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ugrásszerűen emelkedik a Németországba kivándorlók száma. A legfrissebb adatok szerint közel 50 százalékkal nőtt idén a némethonba vándorló magyarok száma, az első fél évben Magyarországról 25 415 bevándorlót regisztráltak. Az uniós tagországok között Magyarország a bevándorlók száma alapján a negyedik helyen áll. Ilyen növekedést válság sújtotta országok produkálnak, Görögországból 78, Portugáliából pedig 53 százalékkal érkeztek többen Németországba, mint egy évvel korábban. (A hvg.hu El lehet menni címmel cikksorozatot készít az országukat elhagyó magyarokról.)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
