szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elfogadták a választási eljárásról szóló törvényt. Talán ennek köszönhető, hogy az Orbán-kormány elkezdett osztogatni. Többet kap a gyógyszerkassza, csökkentenék a gáz- és az áram árát, az önkormányzatok adósságának rendezése után pedig a vállalkozások jöhetnek. A költségvetés véghajrájában pedig a kormány kedvenceinek is csurgott valamennyi. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A végéhez közeledik a költségvetési maraton: csütörtökön a kormány beterjesztette a zárószavazás előtti módosítókat, pénteken pedig a költségvetést megalapozó salátatörvényt. Ahhoz képest, hogy a kormány már júniusban a parlament elé vitte a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, az akkori formájára már az anyja se ismerne rá, annyi minden történt vele azóta.

Ha a makropályát nézzük, a gazdasági növekedést a nyári 1,6 százalékról a kormány levitte 0,9 százalékra GDP arányosan, ami még enyhén mindig felülmúlja az aktuális elemzői várakozásokat. De hogy ne legyen komoly gikszer, a költségvetési tartalékokat az Országvédelmi Alap megnégyszerezésével (100 milliárdról 400 milliárdra növelték) jelentősen aládúcolták.  Az állandóságot az jelenti, hogy a kormány továbbra is három százalék alatti deficittel számol, mint nyáron, igaz, közben  a bevételeket és a kiadásokat is alaposan megemelte. (Ha az egyenleget nézzük,  a hiány 188 milliárd forinttal lett magasabb, mint a nyári nulladik változatban.)

A zárószavazás előtti módosítókkal a kormány beillesztette a büdzsébe az októberi intézkedéscsomagokat, pontosította az 5000 főnél nagyobb települések állami adósságrendezésének forgatókönyvét, 30 milliárd helyett 60 milliárdra emelte a közműadóból származó bevételt, valamint  63 milliárddal megemelte a gyógyszerkasszát - elismerve, hogy a Széll Kálmán tervben vállalt megszorítás a gyógyszerkasszán túllőtt a célon.

Banai Péter Benő, költségvetésért felelős helyettes államtitkár
©

Nem fosztogat, osztogat

Az utolsó simítások között a kormány adott még pluszpénzeket a határon túli magyaroknak „nemzetvédelmi feladatok ellátására”, a Ludovika Campus fejlesztésére, valamint az Információs Hivatalnak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Spórolna ugyanakkor az uniós projekttervek hazai társfinanszírozásán több, mint harminc milliárddal, ami azt jelenti, hogy 108 milliárddal kevesebb uniós forrás felhasználását terveztek be jövőre, mint nyáron.

Közben a KSH számításai szerint a harmadik negyedévben is folytatódott a recesszió: 2011 hasonló időszakához képest másfél százalékkal csökkent a GDP. A csökkenést jelentősen befolyásolta a tavalyi kiemelkedő év után a mezőgazdaság teljesítményének brutális visszaesése. A háztartások fogyasztása éves összehasonlításban majdnem 4 százalékkal esett vissza GDP-arányosan, az ipari termelés pedig 1,7 százalékkal.

Annak ellenére, hogy nem igazán látszik, mitől fordulna meg a trend, és miből lesz növekedés, az Orbán-kormány elkezdett választási üzemmódban működni. Csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára jelentette be, hogy a kormány döntött arról, jövőre tíz százalékkal csökken a gáz- és az áram ára. A megtakarítás éves szinten egy-egy család számára akár százezer forintos nagyságrendű lehet. 

Csökkentenék a gáz árát
©

A hét elején pedig Orbán Viktor beszélt arról a parlamentben, hogy a kis- és közép vállalkozások beruházásainak a visszaesése azzal van összefüggésben, hogy sokan közülük devizában adósodtak el. És megismételte néhány nappal korábbi ígéretét, miszerint az állam, a lakosság és az önkormányzatok után a vállalkozások adósságterhét kívánja enyhíteni a kormány egy devizahitel-konszolidációs programmal – ennek részleteiről azonban nem beszélt. Ahogy arról beszámoltunk, a kép sem egyszerű: sok kkv azért adósodott el devizában, mert a bevételei is devizában vannak, így a bankok csalárd termékéről ez esetben nehéz beszélni. Egy biztos: a költségvetési tervezetben a vállalkozások megsegítésének nincs meg a fedezete. Ez azonban nem feltétlenül készteti a kormányt visszalépésre: az energia- és a pénzügyi szolgáltatók már előre félhetnek, hogy mit találnak ki Orbánék.

A kormány a 2012-es költségvetést módosító salátatörvényhez csatolta az 5000 fő alatti önkormányzatok adósságának a rendezését: itt az alapelv az, hogy az állam száz százalékban kifizeti  a kistelepülések – közel 1700 önkormányzat összesen 97 milliárdra rúgó -  hitelállományát. Bár a módosító lehetővé teszi, hogy egyes, alapvetően vállalkozási célú adósságelemeket az állam elkülönítetten kezeljen, és ne teljesen, hanem csak 40 százalékát a tőketartozásnak fizesse ki. De az NGM ezzel együtt is úgy kalkulál, hogy kis számú ilyen projekt lesz, és ezeket is csak azért nem vennék be a programba, mert az önkormányzatok ezeket a hiteleket nem a szűken vett működési feladatok ellátására vették fel, hanem bevétel-termelési céllal, saját kockázatra. Vesztesei lehetnek ennek a döntésnek a fürdőprojekteket vagy pénzügyi spekulációba kezdett helyhatóságok.

Visszaszivárgás

A héten nyilvánosságra hozták a jövő évi állami felsőoktatási keretszámokat: miután 2013-ban az újonnan belépő hallgatók nyolcvan százalékának fizetnie kell a képzésért, ezzel lényegében visszajött egy olyan részfinanszírozási forma (legyen bármi is a neve: tandíj), amilyenek ellen a Fidesz még az ellenzékben kitalálta a szociális népszavazást.  Az úgynevezett co-payment, vagyis részfinanszírozási sémák a második Gyurcsány-kormány ideje alatt kezdtek "megszaporodni" (fer, vizitdíj, kórházi napidíj, gyógyszerek utáni dobozdíj), de immár a második Orbán-kormány sem marad el sokkal ebben a tekintetben.

Az Eximbank a héten sikeres devizakötvénykibocsátást hajtott végre 500 millió dollár értékben, amit a magyar exportszektor támogatására fordíthat. Ez volt az első kibocsátás azóta, hogy a bankház 2 milliárdos kibocsátási programról döntött. Bár a kormány szerint a jövő évi adósságfinanszírozás megoldott, a 2013-as költségvetési törvényjavaslatban feltüntetett kamatkiadási adatok arra utalnak, hogy a kormány számol az IMF-megállapodással – bár ennek esélye jelenleg nagyon is csekély.

Zöld út a bakszámladatoknak?
©

A kormány az Egyesült Államokat és Németországot követve megállapodna Svájccal az ottani magyar számlák adatairól, annak érdekében, hogy a svájci bankszámlákon lévő megtakarításokat megadóztassa. A Népszabadság értesülései szerint ebből akár 100 milliárd forint is bejöhet.

Az elmúlt napok fő eseményei közé tartozott, hogy 2013. januártól távozik az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup éléről Jean-Claude Juncker, aki még előtte Spanyolországot 39,5 milliárd euróhoz segítheti hozzá. A Figyeló arról cikkezett, hogy a lóversenypénzekből pótolhatják a nyerőgépek kieső adóbevételeit, míg az Átlátszó blogon újabb adatook jelentek meg arról, hogy milyen állami és önkormányzati pénzekkel stafírozzák ki a Fradit. A hvg.hu pedig még többek között arról írtunk, hogy a Budai Gyula által kezdeményezett szociális boltok miért voltak életképtelenek, és milyen alternatív megoldások segítik az alapélelmiszereket megfizetni nem tudó rászorulókat.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gyógyszerhiánytól tartanak az ázsiai karanténok miatt Európában

Gyógyszerhiánytól tartanak az ázsiai karanténok miatt Európában

Ezeket az országokat még a koronavírus is messziről elkerüli

Ezeket az országokat még a koronavírus is messziről elkerüli

Százezer maszkot és ötezer védőruhát küld Magyarország a macedónoknak

Százezer maszkot és ötezer védőruhát küld Magyarország a macedónoknak