Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Elfogadták a választási eljárásról szóló törvényt. Talán ennek köszönhető, hogy az Orbán-kormány elkezdett osztogatni. Többet kap a gyógyszerkassza, csökkentenék a gáz- és az áram árát, az önkormányzatok adósságának rendezése után pedig a vállalkozások jöhetnek. A költségvetés véghajrájában pedig a kormány kedvenceinek is csurgott valamennyi. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A végéhez közeledik a költségvetési maraton: csütörtökön a kormány beterjesztette a zárószavazás előtti módosítókat, pénteken pedig a költségvetést megalapozó salátatörvényt. Ahhoz képest, hogy a kormány már júniusban a parlament elé vitte a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, az akkori formájára már az anyja se ismerne rá, annyi minden történt vele azóta.
Ha a makropályát nézzük, a gazdasági növekedést a nyári 1,6 százalékról a kormány levitte 0,9 százalékra GDP arányosan, ami még enyhén mindig felülmúlja az aktuális elemzői várakozásokat. De hogy ne legyen komoly gikszer, a költségvetési tartalékokat az Országvédelmi Alap megnégyszerezésével (100 milliárdról 400 milliárdra növelték) jelentősen aládúcolták. Az állandóságot az jelenti, hogy a kormány továbbra is három százalék alatti deficittel számol, mint nyáron, igaz, közben a bevételeket és a kiadásokat is alaposan megemelte. (Ha az egyenleget nézzük, a hiány 188 milliárd forinttal lett magasabb, mint a nyári nulladik változatban.)
A zárószavazás előtti módosítókkal a kormány beillesztette a büdzsébe az októberi intézkedéscsomagokat, pontosította az 5000 főnél nagyobb települések állami adósságrendezésének forgatókönyvét, 30 milliárd helyett 60 milliárdra emelte a közműadóból származó bevételt, valamint 63 milliárddal megemelte a gyógyszerkasszát - elismerve, hogy a Széll Kálmán tervben vállalt megszorítás a gyógyszerkasszán túllőtt a célon.
Nem fosztogat, osztogat
Az utolsó simítások között a kormány adott még pluszpénzeket a határon túli magyaroknak „nemzetvédelmi feladatok ellátására”, a Ludovika Campus fejlesztésére, valamint az Információs Hivatalnak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Spórolna ugyanakkor az uniós projekttervek hazai társfinanszírozásán több, mint harminc milliárddal, ami azt jelenti, hogy 108 milliárddal kevesebb uniós forrás felhasználását terveztek be jövőre, mint nyáron.
Közben a KSH számításai szerint a harmadik negyedévben is folytatódott a recesszió: 2011 hasonló időszakához képest másfél százalékkal csökkent a GDP. A csökkenést jelentősen befolyásolta a tavalyi kiemelkedő év után a mezőgazdaság teljesítményének brutális visszaesése. A háztartások fogyasztása éves összehasonlításban majdnem 4 százalékkal esett vissza GDP-arányosan, az ipari termelés pedig 1,7 százalékkal.
Annak ellenére, hogy nem igazán látszik, mitől fordulna meg a trend, és miből lesz növekedés, az Orbán-kormány elkezdett választási üzemmódban működni. Csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára jelentette be, hogy a kormány döntött arról, jövőre tíz százalékkal csökken a gáz- és az áram ára. A megtakarítás éves szinten egy-egy család számára akár százezer forintos nagyságrendű lehet.
A hét elején pedig Orbán Viktor beszélt arról a parlamentben, hogy a kis- és közép vállalkozások beruházásainak a visszaesése azzal van összefüggésben, hogy sokan közülük devizában adósodtak el. És megismételte néhány nappal korábbi ígéretét, miszerint az állam, a lakosság és az önkormányzatok után a vállalkozások adósságterhét kívánja enyhíteni a kormány egy devizahitel-konszolidációs programmal – ennek részleteiről azonban nem beszélt. Ahogy arról beszámoltunk, a kép sem egyszerű: sok kkv azért adósodott el devizában, mert a bevételei is devizában vannak, így a bankok csalárd termékéről ez esetben nehéz beszélni. Egy biztos: a költségvetési tervezetben a vállalkozások megsegítésének nincs meg a fedezete. Ez azonban nem feltétlenül készteti a kormányt visszalépésre: az energia- és a pénzügyi szolgáltatók már előre félhetnek, hogy mit találnak ki Orbánék.
A kormány a 2012-es költségvetést módosító salátatörvényhez csatolta az 5000 fő alatti önkormányzatok adósságának a rendezését: itt az alapelv az, hogy az állam száz százalékban kifizeti a kistelepülések – közel 1700 önkormányzat összesen 97 milliárdra rúgó - hitelállományát. Bár a módosító lehetővé teszi, hogy egyes, alapvetően vállalkozási célú adósságelemeket az állam elkülönítetten kezeljen, és ne teljesen, hanem csak 40 százalékát a tőketartozásnak fizesse ki. De az NGM ezzel együtt is úgy kalkulál, hogy kis számú ilyen projekt lesz, és ezeket is csak azért nem vennék be a programba, mert az önkormányzatok ezeket a hiteleket nem a szűken vett működési feladatok ellátására vették fel, hanem bevétel-termelési céllal, saját kockázatra. Vesztesei lehetnek ennek a döntésnek a fürdőprojekteket vagy pénzügyi spekulációba kezdett helyhatóságok.
Visszaszivárgás
A héten nyilvánosságra hozták a jövő évi állami felsőoktatási keretszámokat: miután 2013-ban az újonnan belépő hallgatók nyolcvan százalékának fizetnie kell a képzésért, ezzel lényegében visszajött egy olyan részfinanszírozási forma (legyen bármi is a neve: tandíj), amilyenek ellen a Fidesz még az ellenzékben kitalálta a szociális népszavazást. Az úgynevezett co-payment, vagyis részfinanszírozási sémák a második Gyurcsány-kormány ideje alatt kezdtek "megszaporodni" (fer, vizitdíj, kórházi napidíj, gyógyszerek utáni dobozdíj), de immár a második Orbán-kormány sem marad el sokkal ebben a tekintetben.
Az Eximbank a héten sikeres devizakötvénykibocsátást hajtott végre 500 millió dollár értékben, amit a magyar exportszektor támogatására fordíthat. Ez volt az első kibocsátás azóta, hogy a bankház 2 milliárdos kibocsátási programról döntött. Bár a kormány szerint a jövő évi adósságfinanszírozás megoldott, a 2013-as költségvetési törvényjavaslatban feltüntetett kamatkiadási adatok arra utalnak, hogy a kormány számol az IMF-megállapodással – bár ennek esélye jelenleg nagyon is csekély.
A kormány az Egyesült Államokat és Németországot követve megállapodna Svájccal az ottani magyar számlák adatairól, annak érdekében, hogy a svájci bankszámlákon lévő megtakarításokat megadóztassa. A Népszabadság értesülései szerint ebből akár 100 milliárd forint is bejöhet.
Az elmúlt napok fő eseményei közé tartozott, hogy 2013. januártól távozik az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup éléről Jean-Claude Juncker, aki még előtte Spanyolországot 39,5 milliárd euróhoz segítheti hozzá. A Figyeló arról cikkezett, hogy a lóversenypénzekből pótolhatják a nyerőgépek kieső adóbevételeit, míg az Átlátszó blogon újabb adatook jelentek meg arról, hogy milyen állami és önkormányzati pénzekkel stafírozzák ki a Fradit. A hvg.hu pedig még többek között arról írtunk, hogy a Budai Gyula által kezdeményezett szociális boltok miért voltak életképtelenek, és milyen alternatív megoldások segítik az alapélelmiszereket megfizetni nem tudó rászorulókat.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
Rohadéknak és elmebetegnek nevezte a fideszes publicista a jogtudóst.
Az Orbán Digitális Polgári Köréhez csatlakozó rapper szerint még Majkát is neki köszönheti az ország.
Havonta 220 ezer forintot fizetett a család a kisfú elhelyezéséért a magánintézménynek.
Arról kérdeztük a tiltakozókat, hogy szerintük mit szimbolizál az uradalom.
Korábban a hét végéig szabott határidőt arra, hogy Moszkva tegyen lépéseket az ukrajnai háború befejezésére, különben új szankciókkal kell szembenéznie.
A hűvös idő javulást hozott, de már érkeznek az új lárvagenerációk.