Figyelem, a kínaiak már az NGM-ben vannak!
Burjánzásnak indultak a Nemzetgazdasági Minisztériumban a keleti ügyekkel foglalkozó osztályok. A bürokráciában máris látványos eredményeket produkál a "keleti nyitás politikája", miközben a beruházások esetében több a kétes ígéret, mint a konkrét megállapodás.
Ha a gazdaságban és az állam finanszírozásában még nem is, a bürokráciában egyre látványosabb eredményeket produkál a keleti nyitás politikája. A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) féktelen burjánzásnak indultak a keleti ügyekkel foglalkozó osztályok: Matolcsy György az elmúlt egy évben mintegy 20 olyan osztályt hozott létre, amely elvileg keleti vonatkozású feladatokat lát el. Legalábbis papíron. Az NGM-ből származó információink szerint ugyanis az apparátus nem tudta értelmezni a miniszter elképzelését, így formálisan hiába rajzolták fel tavaly az új egységeket a tárca szervezeti ábrájára, a keleti osztályok azóta sem jöttek létre.
Az új osztályok beharangozására a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly júniusban egy közleményt is kiadott, melyben azt írta, a keleti nyitás új tudásközpontjai jönnek létre a tárcánál. Mint a közlemény kifejtette, az NGM a kormányon belül elsők között állítja fel a keleti nyitáshoz szükséges új főosztályokat és osztályokat, hogy sikeres legyen az új gazdaságpolitika, melynek eredményeként 2025-ig plusz 100 milliárd euróval nagyobb GDP-t érhet el Magyarország (ez a jelenlegi GDP körülbelül kétszerese). Az NGM apparátusában arról hallani, hogy Matolcsy György így akart megfelelni a miniszterelnök által preferált keleti iránynak, és ezért hozta létre elsőként az új szervezeti egységeket.
Dadaizmus az NGM-ben
A miniszter formális igyekezete rendkívül fantáziadús, ugyanakkor megvalósíthatatlan, gyakorlati szempontból értelmetlen ötleteket eredményezett. Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, pontosan milyen tevékenységet végeznek az új osztályok, és milyen munkakörökben hány főt foglalkoztatnak, a tárca válasz helyett visszakérdezett: mit értünk az alatt, hogy pontosan milyen tevékenységet végeznek a felsorolt osztályok.
A szervezeti ábra alapján a keleti tudásközpontok szerzője a tárca szinte mindegyik államtitkárságához hozzápasszintott legalább egy, néhány esetben három vagy ennél is több keleti osztályt, tekintet nélkül arra, hogy az adott szervezeti egységnek, mi is a napi feladata.
Valószínűleg így kapott a minisztérium hivatali szervezetéért és a kormányon belüli egyeztetésekért felelős közigazgatási államtitkárságra hármat is az új keleti "tudásközpontokból" (Keleti Költségvetési Ügyek Osztály, Keleti Jogterületek Osztálya, Keleti Koordinációs Ügyek Osztály).
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságon ugyancsak három új osztály született (Keleti Foglalkoztatás-stratégiai Osztály, Keleti Foglalkoztatási Koordinációs Osztály, Keleti Oktatási Kapcsolatok Osztály), és még az államháztartásért felelős államtitkárságon belül is kellene lennie egy Keleti Költségvetési Kapcsolatok Osztálynak.
| A keleti nyitás |
A második Orbán-kormány megalakulása óta a keleti nyitás politikáját hirdeti. Ez kezdetben inkább reálgazdasági tervekről szólt, tavaly óta viszont már arról is, hogy az államadósság finanszírozásába bevonja az ázsiai országokat. A miniszterelnöknek már évek óta meggyőződése, hogy Magyarországnak a transzparenciát kínáló, nyugati demokráciák helyett a keleti, diktatórikus társadalmi berendezkedésű, feltörekvő országok, elsősorban Kína és az arab államok szövetségét kell keresni. |
A jelek szerint az adó- és pénzügyekért felelős államtitkárságot sem kímélte az ötletroham (Keleti Adózási Osztály, Keleti Finanszírozást Támogató Osztály, Keleti Pénzügyi Intézmények Osztály, Keleti Pénzügyi Szabályozási Osztály), a legnagyobb szervezeti újításon viszont a gazdaságszabályozásért felelős államtitkárság esett át.
Ezen belül a belgazdaságért felelős helyettes államtitkárság kapott egy Keleti Turisztikai Kapcsolatok Fejlesztési Osztályt, egy Keleti Kereskedelmi Kapcsolatok Osztályt, egy Keleti Vállalkozás-fejlesztési Osztályt, és egy Keleti Ipari Kapcsolatok Osztályt is. Mindemellett az államtitkárság másik ágán a külgazdaságért felelős helyettes államtitkársághoz felrajzoltak egy Keleti Elemzések Osztályát, egy teljes Közel-Kelet Afrika Főosztályt négy osztállyal, és egy Ázsia Főosztályt szintén négy osztállyal.
De létrejött a Magyar-kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásáért Felelős Kormánybiztos Titkársága, amelyen belül létrehozták a Kínai Pénzügyi Osztályt és a Kínai Beruházási Osztályt is, mivel 2012 január elsejétől Matolcsy György a kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztosi teendőket is ellátja.
Újra aláírták a már egyszer aláírt megállapodást
A gazdaságban ugyanakkor már nem produkál ilyen látványos eredményeket a keleti nyitás, sok esetben már folyamatban lévő beruházásokat "címkéznek" át. Az aláírt megállapodásban újdonság nincs, csupán újra aláírták a márciusban már megkötött szándéknyilatkozatot, a megerősítést pedig az indokolta, hogy ezúttal a miniszterelnökök előtt írták alá, így nagyobb elkötelezettséget bizonyít – mondta még a Szolnoki Ipari Park vezérigazgatója, Andrási Imre 2011 júniusában a kínai miniszterelnök magyarországi látogatásakor. Ven Csia-pao budapesti tárgyalásain Orbán Viktor miniszterelnökkel megállapodások sorát írta alá, melyek legfontosabb szeletét a gazdasági együttműködésre vonatkozó részek jelentették. Elvileg.
A kínai-magyar gazdasági kapcsolatoknak ugyanakkor nagyobb a füstje, mint a lángja. Az tény, hogy nagyszámú kínai-magyar kétoldalú találkozó és látogatás zajlott le azóta, hogy a kormány meghirdette a "keleti nyitás politikáját", ám a várva várt kínai befektetői áttörés, mely jelentős állampapír-vásárlásban is megnyilvánult volna, elmaradt. A minisztériumok közül az Emmi, NGM, NFM, KIM és VM kötelékéből az utóbbi két évben összesen 26 delegáció utazott Kínába a kétoldalú kapcsolatok ápolására, új együtműködések leegyeztetésére, közös projektek lefolytatására vagy kiállításokon történő részvételre. Kínából ugyanezen időszak alatt mintegy 74 hasonló delegáció érkezett Magyarországra, vagyis majdnem háromszoros a kínai aktívum a kétoldalú kapcsolatok tekintetében. Az intenzív kínai érdeklődést Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Oláh Lajos független képviselőnek megküldött írásbeli válaszában is megemlíti.
Az intenzív kínai érdeklődés kézzelfogható eredményekben is megnyilvánul, ám ezek igencsak távol állnak attól a várt hatalmas távol-keleti pénzáradattól, amit a kormány várt, emellett pedig a beruházások egy része már a keleti nyitás politikájának bejelentése előtt elkezdődött. A megvalósuló beruházások között találhatjuk a BBCA kínai vegyipari cég szolnoki 90 milliós citromsavgyár-építését, a Canyi New Lighting 30 millió dollárba kerülő befektetését, az Orient Solar Berettyóújfalun kétmilliárd forintos napelemberuházását, a 2010 elején részlegesen, 2011-ben pedig teljesen kínai tulajdonba került BorsodChem számára pedig 1,1 milliárdos projekt-finanszírozási hitelkeretet biztosít a Bank of China, emellett pedig 1,6 milliárdos fejlesztést is végrehajt a Wanhua a cégben. A ZTE kínai távközlési vállalat 10 millió eurót ruház be, a Huawei – mely 2005 óta van jelen hazánkban – pedig Magyarországra telepíti európai központját, amely pár éven belül már 5 milliárd eurós exportbevételt hozhat hazánknak.
Emellett pedig a kínai kormány döntése értelmében a kínai fejlesztési bank egymilliárd eurós hitelkeretet nyitott kínai vállalatok részvételével megvalósított magyarországi projektek finanszírozására. Plusz a kínaiak még azt is megígérték, hogy vásárolnak magyar állampapírokat.
Sok ígéret, kevés konkrétum
Egyelőre ugyanakkor biztos befektetésnek a BBCA, Orient Solar, ZTE és Huawei beruházásai tűnnek – a kínai befektetések ugyanakkor csak részben tudják pótolni a hazai ipar egyes szektorainak, pl. elektronikai ipar gyengélkedését –, és ehhez még hozzátehetjük a Wanhua BorsodChemben beruházásait. A kínai fejlesztési bank 1 milliárd eurós hitelkeretéről, melyről Orbán Viktor kormányfő azt mondta, hogy ez csak töredéke annak a pénznek, amelyet a magyar gazdaság fejlesztésére elérhetővé tettek, eltűntek a hírek – a hitelkeretbe szánt programokat elő is kellene készíteni, prioritásokat meghatározni, pályázatokat kiírni –, állítólag ezen még dolgoznak az NGM-ben.
| Nem csak minket hitegetnek |
| Nem Magyarország az egyetlen európai ország, ahol a kínai ígéretek egy része beváltatlan maradhat. A válságtól sújtott Görögországot 2010-ben "támadta be" Kína egy csomaggal, melyben több milliárd eurós befektetésekről esett szó. A pontok közül eddig nem sok valósult meg, a kínaiak csak a számukra kulcsfontosságú területeken ruháznak be, ott is mérsékelt elánnal, emellett pedig a görögöket is több milliárd eurós hitelkerettel csábították, amelyből görög hajózási vállalkozások kínai hajókat tudnának venni. A logisztikai terület és technológia-transzfer fontos Kína számára, ide nem sajnálják a pénzt. Más területeken ugyanakkor már kevésbé lelkesek. Az ugyancsak válságban lévő Portugáliában azonban már vannak kézzelfoghatóbb eredményei is a szorosabb kínai együttműködésnek: a Brazíliában is érdekeltségekkel rendelkező portugál EDP energiacég 21 százalékát kínai cégnek privatizálták 3,5 milliárd dollárért, Kína emellett pedig vásárolt is portugál állampapírokat. |
Magyarország eközben több megállapodást sem tudott keresztülvinni a kínaiakkal. A Malév kínai megmentéséből semmi sem lett – közben be is dőlt a magyar nemzeti légitársaság –, a debreceni 100 millió eurós, szerződésben vállalt kínai befektetés egyelőre parkolópályán pihen, a Ferihegyre álmodott, kínai forrásból megépíteni tervezett gyorsvasút – melynek leegyeztetésére 2011-ben sűrű kiutazások történtek a MÁV-tól – projektje elakadni látszik. A kínaiak minden bizonnyal azért is ódzkodnak a több tíz milliárd forintra taksált vasúti fejlesztéstől, melyhez a kormány kínai finanszírozást akar passzítani, mivel a gyorsvasút megvalósulásának megtérülése erősen kétséges, Kína pedig jellemzően csak olyan programokhoz nyújt hitelt, amelynek megtérülését biztosítottnak látja. Vagyis az 1 milliárd eurós hitelből finanszírozandó projekteknek fenntarthatóaknak kell lenniük, nem egy bármire elkölthető kincsesládát nyitottunk ki, bármennyire is azt állítja a kormányzat, hogy mi határozzuk meg, mire költjük ezeket a forrásokat.
A biztosított megtérülés szerepet játszhat az állampapír-vásárlásokban is. Kína egyelőre nem vásárolt komolyabb mértékben magyar állampapírt, piaci információk egy 100 milliós bevásárlásról szólnak – ezt még a 2011-es nagy bejelentés előtt hajtották végre. Erről Fellegi Tamás, egykori fejlesztési miniszter beszélt 2011 őszén az összeg megemlítése nélkül. Azóta csönd honol ezen a területen, Kína pedig folyamatosan rekordszintekre növeli az egyik legbiztosabb befektetésnek tekintett amerikai állampapír-állományát.
Nem tudjuk megmondani, hogy a keleti nyitás miatt jönnek-e befektetni
Kimutathatatlan, hogy a magyarországi kínai beruházások a keleti nyitás politikájától függetlenül is bekövetkeztek volna-e – fejtette ki Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Kína-szakértője. Ez olyan, amikor tudjuk a zöld teáról, hogy egészséges, de 80 évesen már nem tudjuk megmondani, ezért éltünk-e sokáig. Matura szerint ugyanakkor tény, hogy pozitív a magyar kormány hozzáállása, jelentős befektetések is történnek hazánkban (Wanhua, BBCA), európai szinten is komoly kínai beruházások érkeztek az országba. A pozitív hozzáállás ugyanakkor szerinte nem elég, szükséges de nem elégséges feltétel. Pénzügyileg is meg kell érnie a kínaiaknak nálunk befektetni.
Nem nagyon történtek nagy kínai beruházások, és nem is várható áttörés ezen a területen – mondta a hvg.hu-nak Salát Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Kína-szakértő. Először is azért, mivel a megállapodásban erre vonatkozó konkrétumok nem szerepeltek, másfelől pedig azért, mivel a kínaiakkal igen nehéz üzletet kötni. Ez döntően a kínai tárgyalástechnika és kultúra miatt is van. A kínaiak ígéreteket tesznek, kijelentik, hogy például több száz kilométernyi autópályát képesek rekordidő alatt megépíteni, azután ha a konkrétumokról kell egyeztetni, akkor már elakadnak a folyamatok. Emellett a kínaiak nem tudnak nemet mondani. "Ha elhívok egy kínait vacsorázni, és ő nem akar eljönni, akkor azt mondja, hogy most jut eszébe, már másik programja van estére, nem fog engem azzal megsérteni, hogy nemet mond" – hangsúlyozta Salát. Ezért is kellene vigyázni azokkal a kínai kijelentésekkel. hogy "jó a projekt, még átgondoljuk". Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem érdekli őket az elképzelés.
Másfelől pedig Kína egy kapitalista állam, ahol ugyanúgy a pénz az úr, mint a nyugati országokban. A jó politikai kapcsolatok szinte egyáltalán nem számítanak, ha nem látnak a kínaiak befektetési lehetőséget egy országban, emelte ki Salát. Ugyanakkor Kína teljesen pragmatikusan gondolkodik, például az afrikai nyersanyagban gazdag országok autoriter elnökeivel is megtalálják a hangot.
A Kína-szakértő szerint a hazai kínai beruházások többsége a keleti nyitástól függetlenül is megvalósult volna, mivel a hazánkban jelen lévő kínai cégek többsége már 2010 előtt is jelen volt hazánkban, nem új keletű a jelenlétük. A tavalyi kínai miniszterelnöki látogatáskor aláírt megállapodásba például már félig futó projekteket is beleraktak. Kisebb-nagyobb kínai projektek megvalósulnak majd Magyarországon, ebbe a magyar kormány is besegíthet, ám hamis az a kép, mely szerint eljött a Kánaán ideje.
Matura szerint ugyanakkor a következő években továbbra is intenzív marad a kínai tőkeexport és rajtunk múlik, hogy ezt mennyire tudjuk kihasználni. Ha majd a kisebb kínai cégek is megindulnak külföldre, akkor Magyarország – puszta méretbeli szempontok miatt – esetleg jobban profitálhat. A magyar-kínai kapcsolatokat át kell formálni magyar és egy kínai régió/város kapcsolatává, mivel mások a léptékek. A kínaiak sokkal nagyobb számokban gondolkodnak – emelte ki Matura. Ezért inkább érdemesebb kínai régiókban gondolkodni, ha együtt akarunk működni, és így kihasználni a lehetőségeket.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
