A jelenlegi tempó alapján kétséges, hogy a kormánynak sikerül beszednie azt a 10 milliárd forintos többletbevételt, amit a netes szerencsejáték idei évvel startoló megadóztatátásától várt. A szükséges törvénymódosítás tervezetét csak múlt hétfőn küldte ki az Európai Bizottságnak, és az uniós testületnek három hónapja lesz elbírálni azt. A parlament így valószínűleg csak áprilisban fogadhatja el a jogszabályt.

Teljes értékű szabályozás azonban legkorábban valószínűleg nyárra lehet a kezdeményezésből, ugyanis a törvénymódosítás után az online játékszervezés konkrét technikai részleteit szabályozó végrehajtási rendeletet is kell készítenie a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Szerencsejáték Gyártói Szövetség szerint.

Szélmalomharc lehet belőle

A szerencsejáték-gépeket és szoftvereket gyártó cégeket tömörítő érdekképviseleti szervezet szerint szükség is lesz a részleteket pontosító végrehajtási rendeletre, a Brüsszelnek elküldött tervezet ugyanis még meglehetősen hevenyészett. A netes játkszervezés konkrét szabályai mellett hiányzik belőle például még az is, ki és hogyan fogja ellenőrizni a Magyarországról is elérhető játékokat. Azt viszont pozitívan értékelik a gyártók, hogy egyáltalán elkészült a tervezet és szabályozott piaccá válik az online szerencsejáték, emellett azt is, hogy liberalizált piac lesz. Az is előrelépés a szövetség szerint, hogy a tervezet leírja, hogyan fogják blokkoltatni az illegális szerencsejáték oldalakat.

AFP / Valery Hache

Kérdés persze, mennyire lesznek hatékonyak a korlátok. Mivel még nincsen közös EU-normatíva és szabályozás, egyelőre elég nehéz behatárolni a legalizált online szerencsejáték fogalmát, vagy EU-konform korlátozást kényszeríteni a szolgáltatókra. A környező országok közül egyelőre csak Horvátországnak sikerült profitálnia ebből a szegmensből: a netes szerencsejátékot ott is koncesszióhoz kötötték, melyből négyet adtak ki, így könnyen kontrollálható. Több európai ország is szabályozta az online szerencsejáték piacát, de 1 legális adófizető oldalra 100 illegális jut, így ez egyelőre szélmalomharcnak tűnik.

Kérdés, hogyan reagálnak a magyar szabályozásra a szerencsejáték szervezők: piaci vélemények szerint a negatív hatás elkerüléséhez csökkenteni kellene a játékadót. Emellett mivel az online szerencsejáték minden játékot magába foglal, mint póker, roulette, slot, sportfogadás, az adó mértékének meghatározásakor is körültekintőnek kellene lennie a kormánynak. Ezek a játékok ugyanis más kifizetési százalékkal dolgoznak.

Magas a koncessziós díj

Annak jó hatása lehet a gyártók szerint, hogy a kormány viszonylag magas koncessziós díjakat tervez. A Brüsszelnek elküldött javaslat alapján játéktípusonként 100 millió forint koncessziós díjat kell megfizetniük 2013-ra azoknak a magántársaságoknak, akiknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megadja a koncessziós jogot, hogy netes szerencsejátékot szervezzenek hazánkban. Emellett a játékbevétel 20 százalékát is be kell fizetniük játékadóként és felügyeleti díj is lesz, ami 100 ezer forinttól 50 millió forintig terjedhet.

A gyártók szerint ennek pozitív hatása az lehet, hogy leszűkíti a magyar netes szerencsejátékot szervező cégek számát, így a bevétel is koncentráltabb lesz. Az ellenőrizetlen piacról egyelőre lehetetlen pontos számot adni: egyes becslések szerint 100-150 ezer magyar kockáztatja a pénzét a világhálón, más becslések elmennek 500 ezerig is (utóbbi szerint a magyar felnőtt lakosság 16 százaléka játszik a neten, míg az Európai átlag 10-13 százalék). Így a forgalomról is csak becslések jelentek meg eddig, az évente elköltött pénzt 80-100 milliárd forintra teszik. Ezt a piacot legfeljebb 10 üzemeltető tudná lefedni a gyártók szövetsége szerint. Jelenleg azonban ennél sokkal több van, hiszen gyakorlatilag bármilyen Magyarországról elérhető oldalon tud játszani a magyar közönség.

Ha életbe lép az új szabályozás, a piaci várakozások szerint legfeljebb azok az oldalak jelentkeznek be a koncesszióra, amelyek mára nagyobb játékosbázist építettek Magyarországon. Így érheti csak meg egy szervezőnek a magas koncessziós díj, a játékadó és a felügyeleti díjak befizetése. Eszerint új belépővel nem igazán számolhatunk a Magyarországról elérhető online szerencsejátékszervezők között. Illetve annyi újdonság már van, hogy a Magyar Szerencsejáték Zrt. rövidesen elindítja online sportfogadási oldalát.

Két tollvonással

A netes szerencsejáték szabályozása azért is sürgős feladattá vált a kormány számára, mert a kormányzat intézkedései két év alatt gyakorlatilag megszüntették a teljes magyar szerencsejáték-ipart. Az átalakításba 2011 őszén kezdett bele a kormány, mellyel a korábbi működőképes rendszert megbénította. Az első törvénymódosítás drasztikusan megemelte a játékadót, aminek az lett a következménye, hogy a korábban működő 23 ezer játékgépből 2012 elejére alig több mint négyezer maradt az országban. Végül ezek is a raktár mélyére kerültek, mivel tavaly októberben egy törvénymódosítás betiltotta a nyerőautomaták üzemeltetését a kaszinókon kívül. Így jelenleg legfeljebb 270 játékgép van az ország három kaszinójában.

MTI / Mohai Balázs

A piac számára máig érthetelen, hogy a kormány gyakorlatilag egy tolvonással megszüntetett egy jelentős adóbevételt termelő ipart. Ezzel kárt okozott a rendszer összes szereplőjének, beleértve az államot is, és komoly űrt teremtett a piacon. Utóbbi egyes vélemények szerint például azzal fenyeget, hogy erőre kap az illegális szerencsejáték-szervezés, hiszen az igény, amit korábban a nyerőgépek szolgáltak ki, továbbra is jelen van. Akik korábban pénznyerő automatán játszottak, jelenleg is keresik, és meg is találják a játéklehetőségeket, viszont sok esetben ellenőrizetlenül, állami adóbevétel és játékosvédelmi korlátok nélkül.

Az például már megfigyelhető, hogy kocsmárosok internetelérést biztosítanak, hogy korábban nyerőgépező vendégeik az interneten élhessék ki szenvedélyüket, de arról is hallani a piacon, hogy nőtt a kártyatermek forgalma is. Egy másik jelenség, hogy piaci becslések szerint a határmenti területekről a korábbi játékosok körülbelül 20 százaléka a szomszédos országokban folytatja a szerencsejátékot. Ha a becslés hozzávetőleges is, az bizonyára nem véletlen, hogy a kassai kaszinó óriásplakáton hirdeti magát Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből pedig kisbusszokkal járnak át Szlovákiába játszani.  

A nyerőgépek betiltása után a piaci résztvevők számára is az online az egyik terület, amiből profitálhatnak (például szoftverek, technikai megoldások eladásával), a gyártók ezért is üdvözölték a készülő szabályozást. Jelenleg bárhol lehet online szerencsejátékot játszani, ahol megtalálható internettel rendelkező számítógép, mobiltelefon vagy közösségi internet terminál. A játékosok többsége pedig nincs tisztában a jogszabályokkal, és sokan azt sem képesek eldönteni, hogy legális, vagy illegális oldalon játszanak.

Kaszinó-pályázatra is várnak

A másik megmaradt lehetőség a törvény alapján a gyártók és a szerencsejáték szervezők számára a kaszinók üzemeltetése lenne. Ez azonban egyelőre csak lehetőség: a kaszinók üzemeltetéséhez koncesszió kiírására van szükség, és bár a törvény lehetővé teszi, a kormány még nem tette ezt meg. A pénznyerő automaták betiltásának és a játéktermek ellehetetlenülésének hatására jelenleg három kaszinó működik hazánkban, ők a jelenlegi helyzet egyetlen nyertesei (a három cég nyereségével szemben azonban az államnál mintegy 40 milliárd forint adóbevétel maradt el az eltűnt 23 ezer nyerőgép miatt).

Budapesten a Las Vegas és a Tropicana kaszinó, Sopronban pedig a Casino Sopron működik. Az állami játékszervező jelentős szerepet tölt be ebben a szegmensben, hiszen kizárólagos tulajdonosa a Tropicana, és résztulajdonosa a soproni kaszinónak. A gyártók becslése szerint 10-12 kaszinó is megélhetne a magyar piacon, amelyben mintegy 5 ezer nyerőgép kaphatna helyet.