Matolcsy látnok vagy csak nagyot mondott

Matolcsy látnok vagy csak nagyot mondott

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Nagy Gergő

A nemzetgazdasági miniszter félmillió Magyarországról kivándorló dolgozóról beszélt egy hétfői eseményen. Nem sikerült kideríteni, honnan szerezte ezt az adatot. De a magyar kivándorlás gyorsuló üteme mellett reális a veszélye, hogy ezt a számot 2015-ig elérjük.

A nemzetgazdasági miniszter egy újabb stratégiai megállapodás hétfői aláírásán arról beszélt, hogy "félmillió kitűnő magyar munkavállaló" dolgozik külföldön, akiket a kabinet haza szeretne csábítani. A Matolcsy György által említett számra sokan felkaphatták a fejüket, mivel eddig még senki sem tudta megmondani pontosan, hogy az utóbbi években felgyorsuló kivándorlás összesen hány magyar állampolgárt érint. Pontos adatot nem is tudhatunk, mivel a migrációra vonatkozó statisztikák az Európai Unión (EU) belüli szabad munkavállalás miatt rendkívül bizonytalanok, még a becsléseket is óvatosan kell kezelni. A nemzetgazdasági miniszter azonban úgy tűnik, megtalálta azt az adatforrást, ahonnan pontosan lehet csemegézni.

A kivándorlás hátteréhez hozzátartozik, hogy az uniós csatlakozás jelentősen kibővítette a tagállamokban munkát vállalni kívánó magyarok lehetőségeit, 2011-ben pedig az utolsó falak is leomlottak: Németországban és Ausztriában is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai. A válság kezdete, 2008 óta az ország szinte képtelen érdemi gazdasági növekedést produkálni. Sőt, a magyar GDP a 2005-ös szintre ragadt be, aminek részben az is az oka, hogy második Gyurcsány-kormány rögtön kiigazító intézkedésekre kényszerült a korábbi évek túlköltekező, felelőtlen gazdaságpolitikája miatt. (Magyarán a magyar gazdaság már a válságba is megszorításokat követően érkezett.) Az elhúzódó, egymást erősítő válságok és a teljesen kinyíló munkaerőpiac egyre több embert csábított külföldre. Mára a migráció az átlagember szemében egyre inkább egy exodus formáját ölti. És noha úgy tűnik, az országot elhagyók száma dinamikusan növekszik, egyes vélemények szerint korántsem olyan mértékű, mint amelyről Matolcsy beszélt. Ugyanakkor ha ilyen ütemű marad a kivándorlás, pár éven belül már stimmelhetnek ezek a számok.

Matolcsy összevissza beszélt?

Nagyon bizonytalan adatforrások vannak a külföldön élőkre és dolgozókra – mondta el Melegh Attila, szociológus. Melegh szerint a tükörstatisztikákból, vagyis más országok statisztikai hivatalaitól beszerzett adatokból az látszik, hogy körülbelül 180 ezer magyar állampolgár jelentkezett be az Európai Unió (EU) valamelyik tagállamába bevándorlóként. Ezek irányadóak még akkor is, ha ezeknek csak egy részét hagyja jóvá az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Fontos azonban tudni, hogy ez messze nem minden. Nem mindenki szokott bejelentkezni, még akkor sem, amikor 90 napnál tovább tartózkodik az országban, és emiatt ez elvileg kötelező lenne: ilyenek lehetnek az osztrák határ mentén vagy Bécsben dolgozók, akik naponta ki-be ingáznak Ausztriába. Ők aligha gyarapítják a hivatalos osztrák statisztikákat. Rajtuk kívül a feketén dolgozók – például konyhai mosogatók vagy egyéb szállodai, szakképesítést nem igénylő munkát végzők – sem valószínű, hogy benne lennének bármilyen statisztikában.

A szakmunkásokat egész Európában tárt karokkal fogadják
©

A szociológus szerint bár a ki- és bevándorlásra (a külföldre távozásra, illetve hazatérésre) vannak becslési eljárások, de ezek eléggé vitatottak, így biztosat nem lehet állítani ezen a területen. Melegh Attila elmondta, hogy épp most vesz részt egy 8 országra kiterjedő kutatásban, mely a kivándorlók korösszetételét, munkaerő-piaci jellemzőit is megpróbálja felderíteni. Ebből a várakozásai szerint majd megbízhatóbb következtetéseket lehet levonni az országot elhagyók számára és végzettségére vonatkozóan is. De az még egy év, míg ebből használható adatok lesznek – fejtette ki a szociológus. Melegh hozzátette, fontos lenne minduntalan jelezni, hogy a migrációval kapcsolatban még becsléseket is igen nehéz készíteni.

2015-re négyszázezer magyar lesz külföldön?

Onnan jöhetnek ki a magasnak tűnő számok valószínűleg, hogy a kivándorlók számát összeadták, de a hazatérőket ebből nem vonták ki – fejtette ki Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója, aki nem teljesen érti a számítás módszertanát. Hárs szerint, bár a kivándorlás mértéke Magyarországról az utóbbi időkben igencsak megugrott, hazánkban többekre mégis inkább a kivárás jellemző. Még mindig sokan gondolják úgy, hogy pozitív irányba indulhatnak el itthon a folyamatok. Talán ezért sem öltött olyan méreteket a kivándorlás, mint Lengyelországban, Szlovákiában, vagy például a balti országokban.

A Magyarországot elhagyókra ugyanakkor sokszor az jellemző, hogy nem a megélhetés teljes ellehetetlenülése mozgatja őket, hanem saját helyzetük romlásának érzékelése, valamint a bizonytalanság is motiváló erő a távozásra. Hárs kutatásai szerint a diplomások nem nagyon mennek Ausztriába, a Németországban, illetve az Egyesült Királyságban boldogulást keresők között viszont már nagyobb a diplomások és a gimnáziumot végzettek aránya, és ők fiatalabbak is.

Pörög a magyar kivándorlás
A Németországba kivándorló magyarok száma, a hivatalos adatok szerint tavaly rendkívüli mértékben nőtt, fél év alatt összesen 25 ezerrel emelkedett a számuk. A növekedés mértéke 46 százalék volt, hasonló mutatókat csak a gazdasági válság sújtotta országok – mint például Görögország – tudott felmutatni. Németországban 2011 év végére a legfrissebb kutatási adatok szerint 83 ezer magyar állampolgár élt, Nagy-Britanniában 47 ezer fő, Ausztriában pedig 31 ezer magyar élt. A főbb célországok mellett 2003 óta dinamikusan növekszik a más uniós tagállamokba távozó magyar állampolgárok száma is, Spanyolországba 2011-ig 8300, Olaszországba 7000, Svédországba pedig 4500 fő távozott. Hollandiába 2010-ig 7 ezer magyar vándorolt ki 2003 óta. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek a számok nem csak a munkavállalókat tartalmazzák, hanem a diákokat és családtagokat is például.

A legtöbb külföldit fogadó két országban, Németországban és Ausztriában ugyanakkor a kivándorlók között nagy a szakmunkások aránya, és főként férfiak mennek. A kivándorlási célországokba távozó magyarokra az jellemző, hogy köztük kevés a képzetlen, 8 osztályt végzett polgár. Új tendencia ugyanakkor, hogy a gyorsuló kivándorlásban részt vevők között elkezdett nőni a magasabb végzettségűek, a gimnáziumot, egyetemet végzettek aránya, utóbbi csoport fele a közép-magyarországi régióból távozik. A Kopint-Tárki vezető kutatója szerint, ha marad a mostani dinamika – mely egyelőre csak rövid távon mutatkozik –, akkor számításai szerint 2015-re akár megduplázódhat, és a 400 ezret is elérheti kivándorlók száma.

Nem vagyunk nagy elvándorlási ország

A 200 ezres szám körül vannak Melegh Attila számításai is, bár ez a szám még egyáltalán nem kritikus. A 180 ezres tükörstatisztikai adatot és a globális migrációs világátlagot – ami 3 százalék – figyelembe véve azonban a szociológus nem gondolja, hogy nagy elvándorlási ország lennénk. Romániához vagy Moldovához, ahonnan milliók távoztak Európa nyugati országaiba, például nem vagyunk mérhetőek. A bevándorló mozgásánál egyre fontosabbá válik a növekvő kereslet, ahogy a fejlett országok termékenységi mutatói romlanak. Ugyanakkor nem mindegy az sem, hogy a fejlett világban milyen munkaerőt várnak tárt karokkal: vagy az alacsonyan képzett, esetleg képzetlen munkaerőre vagy a magasan kvalifikáltra van szükség, a köztes rétegre nem. Németországban például már pár éve is kétmilliós volt a "cselédipar": ide tartozik az öregeket ápolótól a kertészig minden kisegítő munkás. Ebben a szektorban a munkaerő mondjuk havi ezer euróért 24 órán keresztül rendelkezésre áll. Egy ilyen intenzív migrációs környezetben kell a magyar gazdaságpolitikának is válaszolnia a felvetődő kérdésekre.

Az NGM-től egyelőre nem érkezett reakció
A hvg.hu megkereste az NGM-et is, hogy magyarázzák el, pontosan mire alapozták információkat és hogy rendelkeznek-e pontos adatokkal arra vonatkozólag, hogy az egyes országokban hány magyar él. Cikkünk megjelenése után érkezett csak válasz. E szerint Matolcsy György nagykövetségektől kapott becsült adatokra hivatkozott. A nagykövetségektől kapott adatok alapján körülbelül 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában (nagyrészt Londonban), mintegy 100 ezer munkavállaló Németországban (jellemzően Berlinben, Bajorországban és Baden-Würtenbergben), körülbelül 50 ezren Ausztriában és 50 ezren az unió többi országában, áll az NGM válaszában. A nagykövetségek becslési módszertanáról többet nem tudtunk meg, további kérdésekkel éltünk.

A kivándorlás kitisztítja a munkaerőpiacot?

A kivándorlás ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy negatívan befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét vagy társadalmi berendezkedését Hárs Ágnes szerint. Ha a lengyel és a szlovák példát vesszük alapul, akkor az látszik, hogy ha rosszabb a gazdasági helyzet, akkor az emberek elmentek, de ahogy javult a gazdaság állapota, visszatértek. Egy ilyen folyamat a magyar munkaerőpiacot is kitisztíthatja, bár hazánkban nem olyan magas a munkanélküliség, mint az említett két országban volt, amikor az EU bővüléskor gyorsan nőtt a migráció. Egyelőre azonban nem látszik, hogy milyen trend irányába fordul a magyar kivándorlás, így nehéz megítélni annak hatásait. Melegh ugyanakkor megjegyezte, hogy abban a migrációs irodalomban viszonylagos konszenzus van, ha tartós és nagymértékű az elvándorlás, annak az összhatása negatív.

A londoni metrón is egyre több magyar utazik, nem csak turistaként
©

Arra a kérdésre, hogy vajon mikor válik a magyar gazdaság teljesítményére és társadalom állapotára nézve kritikussá a kivándorlás mértéke, Melegh Attila azt mondta, akkor lenne komolyabb gond, ha a világátlagot igencsak meghaladó számok felé haladnánk. Itt azonban az is szerepet játszik, hogy milyen a magyar gazdaság struktúrája, milyen befektetések történnek és milyen időtávon. Vagyis például akkor lenne már igazán probléma az elvándorlás, ha azért nem fektetne be nálunk egy vállalat, mert ettől a megfelelő munkaerő hiányában kénytelen eltekinteni. A kieső munkaerőt bevándorlással is lehetne pótolni, ennek politikai elfogadottsága ugyanakkor igen csekély – emelte ki a szociológus. Szintén nagy probléma lehet a szociális rendszerek bevételeinek elmaradása, hiszen a célországok kapják meg a befizetett társadalombiztosítási járulékokat és adókat.

Az sem egyértelmű, hogy a Magyarországon is meglévő szakmunkáshiány a kivándorlás következtében jött-e létre. Ilyenre már korábban is volt példa, és Nyugat-Magyarországon kétségkívül van a nyugat-európai országoknak elszívó hatása. Hárs Ágnes szerint azonban az oktatási rendszer átalakítása válthat még ki olyan negatív reakciókat, melyek felerősíthetik a fiatalok kivándorlását. Az elvándorlás gyors növekedéséhez az is szükséges, hogy a befogadó piacok fel tudják szívni a magyar munkaerőt, ami sokszor egyáltalán nem magától értetődő. A megfelelő kapcsolatrendszerek is lassan alakulnak ki, a "kitaposott utak" létrehozása még sok esetben várat magára. Ha ezek létrejönnek és megszilárdulnak, továbbá nem áll fenntartható növekedési pályára a gazdaság és erősödnek az oktatási rendszer körüli bizonytalanságok, akkor már tényleg gond lehet – fejtette ki a Kopint-Tárki vezető kutatója.

Honnan lehet adatokhoz jutni a kivándorlók számáról?
Részinformációkból építkezhetnek a statisztikusok. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készít népmozgalmi statisztikákat, ahol megbecsülik a hazánkból kivándoroltak és bevándorlók számát (nemzetközi vándorlás). A KSH a más uniós tagállamok statisztikai hivatalainak tükörstatisztikáira is támaszkodik. Emellett létezik még információ a személyiadat- és lakcímnyilvántartásra vonatkozólag is, ezekből is hasznos információkhoz lehet jutni. A hivatalos adatok mellett léteznek még kutatások is, melyek nem csak a kivándorlók számát, hanem a életkorukat, munkaerő-piaci jellemzőiket is vizsgálják. Ilyen például a SEEMIG, nyolc országra kiterjedő kutatási projekt. A kutatás hírlevele szerint például Európán belül 2011-ben összességében több mint 200 ezer – hivatalosan bejelentett – magyar állampolgár élt külföldön (adathiány esetén a korábbi évet vették számításba). Ezen kívül még zajlanak kutatások hazai intézeteknél, például a Tárkiban – ahol azonban eddig főként a kivándorlással kapcsolatos attitűdöket kutatták.
Hozzászólások