Mégiscsak nekifogott a kormány: a keddi kormányülésen a 47 leghátrányosabb térséget szabad vállalkozási zónának jelölte. A zónák 12 megyét érintenek, a legnagyobb számban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségek reprezentáltak a listán. Szakértők szerint a térségek zónákká nyílvánításával a vállalkozási övezetek létrehozásához még nem kerültünk lényegesen közelebb. Amíg nincsenek meg a konkrét helyszínek, ahol a vállalkozások igénybe vehetik az ígért kedvezményeket, addig a kezdeményezés még nem több elvi lehetőségnél.

A társasági adóról szóló törvényben tavaly definiálták, hogy mit kell szabad vállalkozási zóna fogalma alatt érteni. A jogszabály szerint a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal pontosan le van határolva, és a kialakításához szorosan kapcsolódik az is, hogy egy gazdaságfejlesztő szervezetet bíznak meg az ottani feladatok koordinálásával, az övezet irányításával. Ennyire azonban még nem konkretizálódtak a kormány tervei. Erről az is árulkodik, hogy az érintett térségeknek a hvg.hu által megkérdezett önkormányzati vezetői mit se tudtak arról, hogy pontosan milyen zónákat alakítana ki náluk a kormány.

Edelénytől Csurgóig

Molnár Oszkár, Edelény (B.A.Z. megye) polgármestere tőlünk hallott először arról, hogy a kormánynál egy ilyen lista készült, és az edelényi kistérség felkerült rá. Németh Balázs, Bácsalmás első számú embere sem kapott még csak informális értesítést arról, hogy a bácsalmási kistérségben (Bács-KIskun megye) is kialakítanának ilyen zónát. Ő egyébként az egész elképzelésről tavaly novemberben egy megbeszélésen hallott először.

Tabon (Somogy megye) viszont már azt is tudja a polgármester, hogy hol építik majd be azt a 10 hektáros területet, aminek a környék (például Bedekkér, Somogydöröcske vagy Törökkoppány) magas munkanélküliségi mutatóit kell majd letörnie. Schmidt Jenő azzal számol, hogy a környék legnagyobb foglalkoztatójához, a Flextronicshoz kötődő cégek, elsősorban elektronikai és "vasas" beszállítók telepszenek meg a tabi szabad vállalkozási zónában. A terület nagy része jelenleg rossz minőségű számtóföld, amit a településnek még meg kell vásárolnia, majd a képviselőtestületnek is át kell minősítenie De Schmidt Jenő úgy látja, hogy sokkal jobb helyzetben vannak, mintha egy újabb ipari parkot kellene létrehozniuk, mivel a szabad vállalkozási zónával kapcsolatos elvárás nem olyan szigorú. Az is nagy könnyebbséget jelent, hogy "a kormány adja a projekthez a pénzt, a paripát és a fegyvert is" - tette hozzá.

Gyakorlat a Flextronics oktatási központjában.

Fazekas István

Csurgón (Somogy megye) Füstös János polgármester abban bízik, hogy végre megtelepedik valaki az ipari parkban, mert a 10,5 hektáros terület 2000 óta erre vár. A térség az ország 33 legnehezebb helyzetben lévő térségeinek listáján is szerepel, így a polgármester szerint valójában bérelt helyük volt a kormány mostani, 47-es listáján. Ha a kezdeményezés sikerrel jár, akkor nemcsak Csurgó 21 százalékos munkanélküliségi rátájára, hanem a kistérség 26-28 százalékos mutatójára is jótékony hatással lehet. Reményeit az is táplálja, hogy Horvátország csatlakozásával a határon átnyúló együttműködések és gazdasági kapcsolatok is intenzívebbé válhatnak.

Bízik abban, hogy a zónával járó kedvezmények több összeszerelő üzemet vagy betanított munkásokat foglalkoztató céget is Csurgóra csal. A településnek mezőgazdasági, faipari és textilipari hagyományai vannak. "De azt végeredményben úgyis a piac dönti el, hogy az M7-estől 25 km-re érdemes-e cégeknek megtelepedniük" - mondta a polgármester.

Vonzó lenne

Ha megvalósulnának, a szabad vállalkozási zónákban egyébként lenne perspektíva a vállalkozások számára – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Az adótörvények tavaly év végi módosításakor ugyanis már a konkrét adókedvezmények is bekerültek, amiket a zónákba települő cégek kaphatnak majd, és ezek meglehetősen attraktívak az adószakértő szerint.

Először is, fejlesztési adókedvezményt kaphat a zónába települő vállalkozás, ha legalább 100 millió forintos beruházással munkahelyet hoz létre. A beruházásra fordított összeg 10 éven keresztül leírható lesz a társasági adóból, annak legfeljebb 80 százaléka erejéig. Mindazonáltal az adókedvezmény érvényesítéshez, mint minden fejlesztési adókedvezmény esetén itt is számos adminisztratív feltételnek kell megfelelni. 

A vállalkozások szokásos beruházási költségeihez képest a 100 millió forintos minimum összeg nem nagy pénz, az RSM DTM szakértője szerint olyan alacsonyan húzta meg az összeget a kabinet, hogy akár még egy kisvállalkozás is megugorhatja, a középvállalkozásokról már nem is beszélve. Az ugyanakkor nagy kérdés a szakember szerint, hogy van-e elegendő tőkéjük, kapnak-e hitelt, és egyáltalán a magyar gazdaságot nyomasztó üzleti bizonytalanságot képesek-e leküzdeni a cégek, akiket a kormány a vállalkozási zónákba csábítana.

Szintén vonzó lehet egy vállalkozási zónában, hogy két évig alig kell adót fizetni a foglalkoztatottak után. A zónában felvett új munkavállaló után ugyanis az első két évben nem kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a bruttó munkabér után (de legfeljebb 100 ezer forintig), míg a foglalkoztatás harmadik évében a mérték 14,5 százalékra csökken. Ezen felül a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is meg lehet spórolni. Szociális hozzájárulási adókedvezményt persze a munkahelyvédelmi akcióterv szerint végrehajtott törvénymódosítások is biztosítanak, ott azonban tartós munkanélküliekre, szakképzetlenekre, 25 év alattiakra vagy 55 év felettiekre, és újra munkába álló kismamákra érvényesíthető a kedvezmény. Vagyis, a zónában jobban jár a vállalkozás.