Mint az várható volt, határozatképtelen volt a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának szerdai ülése, amelyre nem mentek el a kormánypárti képviselők. A testület ennek ellenére meghallgatta Horváth András korábbi adóhivatali ellenőrt, aki azzal vált ismertté, hogy azzal állt a nyilvánosság elé: szervezett, és magas szinten eltussolt áfacsalások ezermilliárdos kárt okoznak a költségvetésnek. (Az ügy további érdekességeivel a  HVG e heti száma is részletesen foglalkozik.)

Túry Gergely

Bár meghívták, nem jelent meg az ülésen Varga Mihály jelenlegi és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter sem. Megjelentek viszont olyan képviselők, akik nem tagjai az albizottságnak: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Józsa István szocialista képviselő, Ángyán József korábbi vidékfejlesztési  államtitkár és Scheiring Gábor PM-es képviselő. A csonka ülés hatalmas sajtóérdeklődés mellett kezdődött meg az Országházban.

Beszélnünk kell róla

„Legalább beszéljünk róla” – mondta Z. Kárpát Dániel, az albizottság jobbikos elnöke, aki sajnálatosnak nevezte, hogy a kormánypárti képviselők lemondták részvételüket, szerinte a számvevőszéki bizottságnak – ellentétben a fideszesek állításával – igenis feladata lenne vizsgálni a NAV tevékenységét. Mivel a megjelent ellenzéki tagokkal a napirendet sem tudták megszavazni, csak „konzultációs jelleggel” folytatták az ülést, de Z. Kárpát megkérte a gyorsírókat, hogy rögzítsék az elhangzottakat.

„Az olajügyek soha nem szűntek meg, csak átalakultak, és amivé lettek, az teljesen szétzilálta a termelő és kereskedelmi szektort” – mondta Horváth András, aki szerint fontos, hogy az ügyészség vagy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálódjon, de olyan súlyos gazdaságpolitikai kérdésekről van szó, hogy a politikának, a parlamentnek is foglalkoznia kell vele. „Olyan erős emberekkel állunk szemben, akik ellen csak közös fellépéssel lehet valamit elérni” – mondta a volt NAV-ellenőr, aki szerint „politikai szereplők és a háttérben állós oligarchák is támogatják” az adócsalókat.

Túry Gergely

„Itt vannak azok az adatok, amelyek alátámasztják, milyen szervezett hálózat működött” – mutatott fel egy zöld dossziét Horváth, aki Vágó Gábor LMP-s képviselő kérdésére azt mondta: az akta olyan céges adatokat tartalmaz, amelyek bizonyítják a 2011–2013 közt folyt csalásokat. Ezeket a volt adóellenőr szerint csak zárt ülésen lehetne ismertetni, vagy pedig egy NAV-vizsgálatban lehetne használni, illetve ő szívesen átadná az ügyészségnek vagy az ÁSZ-nak, ha igény lenne rá. Szerinte itt több száz cégről és több száz adóvizsgálatról van szó, biztos, hogy hónapokig tartana ezek alapos átvizsgálása.

A Fidesz-frakció is beszélt róla

Boldvai László szocialista képviselő kérdésére Horváth megismételte, hogy 2011-ben először a NAV elnökhelyettesénél kopogtatott, majd megkereste Rogán Antalt, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjét, később Révész Máriusz képviselő segítségével Lázár Jánost, a Miniszterelnökség jelenlegi államtitkárát, és Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkárt (utóbbi a múlt héten tagadta, hogy kapott volna bármilyen jelzést Horváthtól). A volt revizor szerint már őelőtte is volt egy NAV-os, aki kilépett ezekkel a problémákkal, sőt, ő úgy tudja, hogy 2011 tavaszán a Fidesz-frakció is foglalkozott ezzel az üggyel.

Túry Gergely

Ángyán József érdeklődésére Horváth azt mondta: 2007-ben olyan vezetők kerültek pozícióba az APEH-nél, akik korábban a másik oldalon álltak, illetve olyan vezetők is bekerültek, akik elkezdték leépíteni a szervezetet, leváltották a tapasztalt vezetőket, helyükre tapasztalatlanokat ültettek. Ezzel beindult egy kontraszelekciós spirál, illetve ennek következtében egy soha nem látott kilépési hullám. Horváth azt mondta, sok nevet tudna említeni, akiket annak ellenére félreállítottak, hogy tisztességesen végezték a munkájukat.

Kizárt dolog, hogy két nap alatt el lehetne végezni egy teljes vizsgálatot – mondta Horváth, utalva arra, hogy a NAV állítólag egy hétvége alatt megállapította, hogy nem történt visszaélés. Ennyi idő alatt legfeljebb azt lehetett megtenni, hogy csináltak lekérdezést a rendszerből, és a kapott ügyeket néhány revizor valamilyen szempont szerint átfésülte. A tisztánlátáshoz viszont bele kellene nézni az érintett társaságok könyvelésébe, illetve azt is vizsgálni kellene, hogy a hivatalon belül ki és hogyan állított le vizsgálatokat. „Ez nem kétnapos munka” – jelentette ki Horváth.

A csalásban a volt adóellenőr szerint „igencsak érintettek” bizonyos holland cégek, igaz, Hollandia bizonyos szempontból off-shore országnak számít, akárcsak Svájc. A magyar fiktív export (ezzel igényelik vissza az áfát a csalók – a szerk.) jelentős célpontjai Szlovákia és Románia. Előbbi a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ami azért is furcsa, mer a piaca feleakkora, mint a magyar. Az adócsalók egyébként gyorsan mozognak: mikor Romániában bevezették a fordított áfát a gabonakereskedelemben, Magyarországon nőtt meg az ilyen csalások száma, mikor nálunk is bevezették, akkor Szlovákiában jelentek meg a csaló hálózatok.

Vizsgálat és kérdés

Z. Kárpát Dániel szerint a végül határozatképtelennek bizonyult üléssel mindenekelőtt az lett volna a cél, hogy felkérjék az ÁSZ-t egy átfogó vizsgálatra. Horváth András erre azt mondta: a törvény szerint az ÁSZ-nak kötelessége vizsgálatot kezdeni, ha diszkriminatív eljárást tapasztal az adóhatóságnál. Scheiring Gábor pedig beszámolt arról, hogy ő már írt is az ÁSZ elnökének, de egyelőre még nem kapott választ.

Vágó Gábor azt mondta a többi ellenzéki képviselőnek: nem szabadad annyiban hagyni a dolgot, nyomás alatt kell tartani a kormányoldalt. Ő maga hétfőn kérdéssel fordul a parlamentben a miniszterelnökhöz, Z. Kárpátot pedig arra kérte, hogy hívja össze újra az albizottsági ülést, olyan időpontban, amikor a fideszesek "nem tudnak elbújni".