Milyen pályázat az, amit a felmerült jogi aggályok miatt csak másodszori nekifutásra sikerül lefuttatni, de az eredmény kihirdetését két hónapon keresztül halogatják? Vagy amelynek elbírálásakor túlnyomó többségbe kerülhetnek a szubjektív szempontok alapján adható pontok, de még az egyébként objektíven számon kérhető szempontok szerinti pontokat sem számolják ki a saját elveik szerint jól?

Ez történt azzal a pályázattal, melyen eldőlt, hogy kik kerülhetnek be az új felszámolói névjegyzékbe. A 130 cégnevet tartalmazó névsort csütörtökön hozta nyilvánosságra a Közigazgatási Minisztérium (KIM). A megismételt, döntő pályázat egyébként tavaly december 15-én zárult. Az előző 108-as listához képest 68 új szereplő van rajta, ahogy az Origo megírta, sok köztük az olyan hátterű cég, melynek tulajdonosai a trafikpályázaton is jól szerepeltek. 

Átalakítás miatt 8 évig zárva

A történet 2006-ig nyúlik vissza: ekkor döntött úgy a Gyurcsány-kormány, hogy egy uniós irányelvet átültetve, tisztába teszi a felszámolás lefolytatására jogosult cégek delegálási szabályait. Egy kormányrendelettel átírták a csődtörvényt, melyben rögzítették, hogy 7 évente frissíteni kell a vonatkozó névjegyzéket. A jogszabály végrehajtásárára évekig nem sok minden utalt, az engedéllyel rendelkezők listája az elmúlt 20 évben lényegében nem is változott.

A Szobi Szörp Zrt. felszámolás alatt álló telephelyén 2008 szeptember 4-én

MTI / Kovács Attila

A Fidesz-kormány 2012 nyarán nekiveselkedett az érinthetetlenek kasztjának átszabásához. A feladattal megbízott Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) 2012. december elsejei leadási határidővel kiírta a pályázatot, amit az eredményhirdetés előtt két héttel április közepén érvénytelenített. A hivatalos indoklás szerint az értékelők a túl sok pontegyenlőség miatt nem tudtak megfelelő differenciáltsággal dönteni.

A minisztériumból több pályázónak azt súgták, hogy a pontozás nem tudott elég objektív lenni, azaz nem volt elegendő az átláthatóság mértéke – márpedig az uniós irányelv leginkább átláthatóságot és objektív, transzparens módon ellenőrizhető értékelést ír elő. Ez a későbbiek fényében enyhén szólva is megkérdőjelezhető magyarázatnak tűnik. Volt olyan pályázó, aki szerint ekkor tesztelték a pályázókat – kik, mivel indulnak.

Irányváltás napok alatt

Egy nappal  a visszavont első pályázat után, április 12-én módosult a pályázat kiírását megalapozó kormányrendelet, amit három nappal később maga az új pályázati kiírás követett. Ebben azonban nem az objektív, ellenőrizhető szempontokból lett több, hanem fordítva. Míg az első kiírásban a megszerezhető pontok háromnegyedét lehetett átlátható szempontok alapján megszerezni, az új kiírásban a maximálisan megszerezhető 170 pontból ez csak 80-ra volt igaz.

A vállalkozásoknak a benyújtásra két hónap állt rendelkezésre, az elbírálásra a KIH magának ismét 5 hónapot adott. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) jelezte ugyan, hogy a pályázat több ponton is jogsértő, és fennáll „a pályázat önkényes értékelésének a lehetősége”, de hivatalosan az ügyben senki nem lépett. Ahogyan arról ekkor a HVG is beszámolt, a minisztérium csendben, botrányok nélkül kezdhetett hozzá a felszámolói licencek másodszori lajstromozásához, és az egész piac átrajzolásához.

A KIH a kiértékelésre saját magának szabott határidőt megtoldotta egy hónappal, a 344 pályázót pár nappal karácsony előtt értesítette az elért pontszámról, és hogy nyert vagy vesztett. A határozatot több cég is megtámadta, illetve hiányosnak és aggályosnak nevezte. Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy a hivatalos lista kihirdetése két hónapot csúszott, és csak csütörtökön jelent meg. A KIM közölte, a kihirdetéssel az elbírálásról szóló határozat jogerőssé válik, fellebbezéssel nem támadható meg. A jogorvoslat útja a bírósági felülvizsgálat kezdeményezése, melyet a hatáskörrel rendelkező közigazgatási bíróságon lehet megtenni – 30 napig.

Pluszpont-vadászat

A nyertesek névjegyzékét, amely már jóval a kihirdetés előtt kikerült a KIM-ből, az egyik vesztes pályázó jogásza több szakmabeli bevonásával az elmúlt két hétben alapos vizsgálat alá vette. A hvg.hu-nak nyilatkozva a jogász elárulta, hogy számításaik szerint a 130 nyertes vállalkozás közül legalább minden tizedik jogosulatlanul kapott pontokat, már ha komolyan vesszük azokat a pontozási kritériumokat, melyek objektívan mérhetőek. A szakemberek megnézték az összes cég esetében, hogy a pályázaton megszerezhető formai-tartalmi pontok  közül legfeljebb mennyit kaphattak meg reálisan a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok adatai és a kiírás szempontrendszere alapján.

A pályázaton a 170 pontból 80 pontot lehetett kapni formai-tartalmi elemekre: ezeknél pontosan meghatározták, hogy mire hány pontot lehetett kapni. 90 pontot viszont szubjektíven megítélhető elvek alapján oszthattak szét a bírálók. A jogász szerint, ha csak az objektíven mérhető pontokat nézzük, több olyan cég is volt, amely legalább 8 ponttal többet kapott annál, mint ami számára egyáltalán lehetséges volt. Márpedig a pályázaton nüanszok döntöttek: 144 ponttal még névjegyzékre lehetett kerülni, 8 ponttal kevesebbel viszont már a 280. hely környékén landoltak.

Módszerek és gikszerek

A bírálók egyes esetekben nem vettek figyelembe NAV-hátralékot, bírósági végrehajtást, a cég felszámolói tevékenységével összeférhetetlen tevékenységeket. A hvg.hu birtokába került összesítésen feltűnnek olyan cégek, melyek úgy kaptak pluszpontokat (nyolcat) arra a kritériumra, miszerint „tevékenységi körei között nem szerepel a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység, ingatlan bérbeadás, ingatlankezelési tevékenység, operatív és pénzügyi lízing tevékenység, vagyoni őrző-védő tevékenység, valamint irattározási és raktározási tevékenység”, hogy valamelyik ezek közül mégis benne van a tevékenységeik között.

Fazekas István

18 pályázó pedig azért akadt fent a szűrőn, mert a cégkivonatokon csak a főtevékenység szerepelt, és azt nem lehetett összefüggésbe hozni a pályázaton vállalt tevékenységgel: így például akadt olyan cég, amely fodrászattal és szépségápolással foglalkozik, egy másik, amely kifejezetten egy projekt végrehajtására alakult.

A cégek a fióktelepekre is szerezhettek pluszpontokat: a nyertesek között mégis voltak olyanok, melyek nem is létesítettek ilyet, így nagyon nehezen juthattak volna be a kiválasztottak közé. Az értékelési szempontok előnyben részesítették azokat a pályázó társaságokat is, melyek tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője nem rendelkezik más felszámoló szervezetben érdekeltséggel – a felmérés szerint azok is kaptak pontot, akikre ez nem áll.

„Ez a pályázati értékelés így komolytalan, megbízhatatlan, és azt is megkockáztatom, hogy nem a valós adatokon alapul” – magyarázta a jogász, hozzátéve, hogy beláthatatlan, a szubjektív pontozásos részeknél mi történhetett. (A részletes elemzés a hvg.hu birtokában van, a cégekre vonatkozó részletes észrevételeket ellenőrizzük – a szerk.)

Beperlik a minisztériumot

Beszéltünk olyan cég képviselőjével is, amely a döntésről szóló határozat ellen már január első napjaiban jogi úton lépett fel. Ők azt szerették volna elérni, hogy megismerhessék a rájuk vonatkozó szakmai értékelő lap, illetve az értékelésről készült jegyzőkönyv tartalmát. Mindezt azért – fogalmaztak a keresetben –, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a jogszabályi kritériumnak megfelelő mérlegelési szempontok, illetve az ahhoz rendelt pontszámok abból megállapíthatóak, és hogy a bizottság minden egyes értékelhető szempontot értékelt. Miután a társaság a szakmai pontszámokból 29 pontot elhullajtott, szeretnék megtudni, hogy ennek mi az oka, miután „a cég a szakmai és gazdasági tevékenységének és szakmai programjának az értékelése során annak indokát nem adta”.

Az iratbetekintési kérelemre az előírások szerint a tárcának 21 napon belül kellett volna válaszolnia. A minisztérium azonban egyelőre mélyen hallgat. „Vagy azt kellett volna mondaniuk, hogy nem engedik meg az iratbetekintést, vagy azt, hogy mikor. Egyiket sem tették meg, ezért küldtünk még egy levelet azzal, hogy amennyiben a keresetünket nem továbbítják a munkaügyi bíróságnak, az ügyészségnél kérünk törvényességi felügyeletet” – mondta pályázó cég egy másik munkatársa. [Minthogy közigazgatási szerv határozatáról van szó, jogorvoslatot csak bírósági felülvizsgálattal kérhetnek, erre utalt a csütörtöki közleményében a KIM is – a szerk.]

Ennek megfelelően január közepén keresettel fordultak a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, melyben kérték a KIH határozatának hatályon kívül helyezését, és új eljárás lefolytatásának elrendelését. Egy másik cég eleve azt kérte az illetékes testülettől, hogy néhány kérdésben előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljon az Európai Bírósághoz. Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy egy újabb magyar ügy kerülhet a luxembourgi székhelyű bíróság elé.