A magyar köztársasági elnök keddi katari látogatásán azt mondta, hogy már csak pár kilométernyi vezetéket és két határkeresztezőt, úgynevezett interkonnektort kell még megépíteni ahhoz, hogy Olaszország felől Magyarország és az egész régió katari gázt is kaphasson. Feltéve, hogy a pénzügyi feltételekről meg tudunk állapodni – mondta a köztársasági elnök.

Áder János hangsúlyozta: Magyarország számára fontos, hogy több lábra álljon, ne függjön egyoldalúan az orosz gáztól. Hozzátette: a katari gáz alternatív lehetőség lehet a visegrádi országok számára, mivel Katar a világ harmadik legnagyobb gázkészlettel rendelkező országa, és a V4-ek komoly piacot jelenthetnek számára, mivel a négy ország éves gázfelhasználása több mint 40 milliárd köbméter.

Hajó és cseppfolyós gáz biztosan van

qrbiz.com

Déli Áramlat, csak visszafelé?

Amiről Áder János beszél, az csak a Déli Áramlat lehet, mivel Olaszország felől ugyan most is érkezik gáz, de ahhoz nem kell építeni, viszont kötött a kapacitása. Az ENI hoz be gázt Magyarországra a tulajdonában lévő Tigáz számára (mely a legnagyobb lakossági gázszolgáltató, és gyakorlatilag az egész kelet-magyarországi országrészt látja el) az ausztriai Baumgartenen keresztül. Ez azonban vezetékes földgáz.

Ha tényleg van értelme annak, amit a köztársasági elnök Dohában mondott, akkor azt úgy kell érteni, hogy a „két inkterkonnektor és a néhány kilométernyi gázvezeték" a következő évek legnagyobb regionális gáz-infrastruktúra beruházásához, a Déli Áramlathoz (DÁ) kötődik. Annak ugyanis nem sok értelme lenne (és pénz se nagyon volna rá), hogy a DÁ mellett egy másik gázvezeték is épüljön, ugyanúgy, olaszországi végponttal.

Amennyiben erről van szó, akkor ebből egy igen furcsa dolog következik. Az, hogy a katari (olasz) gáznak visszafelé kell jönnie azon a vezetéken, amit a Gazprom azért épít a régió országaival közösen, hogy az orosz gázt Ukrajna kiiktatásával biztonságosabban tudjanak az EU-ba szállítani. Ennek gazdasági jogosultságáról az oroszokat biztosan meg kell(ene) tudni győzni.

Háromszor is „ha”

Ha ehhez hozzá is tesszük, hogy az EU törekvése éppen a Déli Áramlattal kapcsolatban a leginkább az, hogy a megépülő gáz-infrastruktúrához való hozzáférést mindenki számára lehetővé tegye (vagyis hogy a Gazprom által épített infrastruktúrán más gáza is közlekedhessen), belátható, hogy miért ingoványos ez a terület.

Ha ez mégis sikerül, akkor is kissé nyakatekert logika kell hozzá, hogy Áder János dohai üzenetét értelmezni lehessen. Az tény, hogy a Gazprom és az olasz ENI igen jó viszonyt ápolnak egymással (ez egyébként a Gazprom és az E.On esetében is igaz, viszont éppen a magyar kormány és az ENI (Tigáz) viszonyára nem, mivel a rezsiharc is éppen a Tigáznak fájt a legjobban, plusz az is állandóan a levegőben lóg, hogy a jelentős kintlévőségekkel küzdő gázszolgáltatót megvenné az állam.)

Ha az ENI és a Gazprom meg tud egyezni egy ilyen visszutas szállításról, akkor gyakorlatilag már nincs is akadálya annak, hogy katari gázt vegyünk. Minthogy azonban a Gazprom számára mindez akkor lehet üzlet, ha a csövön beszedhető "útdíjból" úgy részesülhet, hogy a rendszer építése megtérül számára, a katari gáz, amire az olaszországi átalakítás felára rakódik, a magasabb szállítási díjjal feltehetően tovább drágulna.

Így futnak majd a csövek

European Network of Transmission System Operators for Gas

Az is kérdés, hogy az olaszok felől érkező gáz mennyisége mennyi lehet majd, mert abba az oroszok biztosan nem mennek bele, hogy a velük építtetett gázvezetékeknek köszönhetően kitúrják őket a gázszállításból.

Mindaz, amiről ma Áder János Dohában beszélt, egy lehetséges, de nem világos jövőkép. A katari megbeszéléseken kívül valójában egyetlen halovány jel mutat csupán abba az irányba. Az, hogy Orbán Viktor egy hete zárt ajtók mögött tárgyalt két energiacég első emberével, Hernádi Zsolttal (Mol) és Marco Alverával (ENI). A hivatalos tájékoztatás szerint ezen az egyórás megbeszélésen "a közép-európai ellátásbiztonságról, energiahatékonysági kérdésekről, valamint az európai versenyképességről esett szó a miniszterelnök és a vállalatok delegációi között".