Méltánytalannak tartja a Magyar Bankszövetség a kormány törvényjavaslatát a devizahiteles probléma rendezésére - derült ki a Magyar Bankszövetség keddi sajtótájékoztatóján.  A kormány pénteken nyújtotta be a törvényjavaslatot, melyben a devizahiteles mentőcsomag első elemeit vázolja fel (szeptemberben ezt még két további, konkrétabb javaslat követheti). Az első javaslat lényege, hogy eltörli az árfolyamrést, és minden egyoldalú szerződésmódosítást előzetesen tisztességtelennek minősít. Emiatt az árfolyamrést és az egyoldalú kamatemelésekkel befizettetett összegeket a bankoknak várhatóan vissza kell majd fizetniük.

A jogszabály az egyoldalú kamatemelések tisztességességével kapcsolatban a bankokra hárítja a bizonyítás terhét. A pénzitézeteknek harminc napjuk lesz arra, hogy keresetet nyújtsanak be a bíróságokra. Ezt a határodőt azonban a bankszövetség meg akarja hosszabbíttatni - árulta el Kovács Levente.

Jogkövetők voltak

A bankszövetség továbbra is fenntartja, hogy az árfolyamrés alkalmazása nemzetközileg is elismert, valós gyakorlat, melynek semmissé nyilvánítása történt meg, miközben mögötte érdemi banküzemi munka van, és létezését a jogszabályok és a Kúria korábbi döntései is elismerik - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a sajtótájékoztatón.

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára

Stiller Ákos

A főtitkár szerint méltánytalan a bankszektor felett kollektív bűnösséget hirdetni, hiszen 150 magyarországi pénzintézet egymással versenyezve kínálta a különböző hiteleket, az ügyfelek pedig szabadon dönthettek a hitel felvételéről, típusáról és a bankról.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány ki akarja tolni az elévülés eddig érvényes ötéves idejét, a főtitkár azt mondta, nem lehet politikai indíttatásból egy-egy általános jogelvet felrúgni. A kormány álláspontja szerint az elévülés csak a hitelszerződés lejárta után indulhatna el, vagyis élő hitelszerződéseknél a hitel teljes futamideje kívül esne az elévülésen.

A bankszektor az egyik legszigorúbban szabályozott ágazat. Az elmúlt 13 év vizsgálatai igazolják, hogy a szektor jogszerűen működött – mondta a főtitkár. Hozzátette, a bankszektor az egyik legnagyobb adófizető. A bankok évi 220 milliárd forintot fizetnek be különadók nélkül, 2010 óta pedig további 1000 milliárd forint terhet kaptak a különadókkal és például a végtörlesztéssel, ami devizahitelesenként 2 millió forintnak felel meg.

Kovács Levente felhívta a figyelmet a rendszer potyautasaira is. Ezért a bankszövetség szerint az egész társadalom érdeke az, hogy méltányos teherviselést eredményező szabály szülessen.

Forintosítást, csak piaci árfolyamon

Rogán Antal felvetésével kapcsolatban, mely szerint a forintosítás akár történhetne a piacinál kedvezőbb árfolyamon is, Kovács Levente azt mondta, nem érti a Fidesz frakcióvezetőjének felvetését. Az árfolyamkérdést ugyanis a főtitkár szerint a Kúria egyértelműen lezárta, és kimondta, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kellett viselni. Eszerint a bankszövetség csak egy piaci árfolyamon történő forintosítást támogatna.

A Magyar Bankszövetség véleménye szerint egyébként a devizahitelek rendezését a forintosítással együtt kellene megtenni. A bankszövetség abból a feltételezésből indul ki, hogy idén a kormányzati nyilatkozatoknak megfelelően forintosítják az összes devizahitelt.

Lesznek fúziók

A bankoknak várhatóan komoly veszteségeik lesznek a devizahiteles mentőcsomag miatt, egy becslés szerint akár 600-900 milliárdot is visszafizethetnek a hiteleseknek. Ezzel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, a számítások meglehetősen pontatlanok és bizonytalanok, mert összevont adatokból számolja ki őket mindenki, maga a bankszövetség is. Emiatt egyelőre 300 milliárdos eltérések is vannak az egyes becslések között. Pontos számot csak akkor lehetne mondani, ha a bankok portfólióját egyenként vizsgálnák.

Hozzátette, a magyar bankszektor tőkemegfelelése egyedülálló Európában, ezért arra számíthatunk, hogy a bankok kibírják, de Kovács Levente elképzelhetőnek tartja, hogy mérethatékonysági kérdések miatt a jövőben lesznek a piacon fúziók.