Engem először is az érdekel a legjobban, hogy jár-e vissza pénz, illetve alacsonyabb lesz-e a törlesztőrészletem?

Igen. Akkor járhat vissza az adósnak – nemcsak devizahitelesnek, hanem forintkölcsönt felvevőnek is – pénz, ha a bank alkalmazott árfolyamrést, illetve egyoldalúan emelt kamatot, költséget és egyéb díjat. Ez a kitétel voltaképpen minden deviza- és forinthitelesre vonatkozik.

Mennyi pénzt kapok vissza?

Ez attól függ, hogy mikor vette fel a hitelt, mekkora összeget, és hogy pontosan mi is áll a szerződésben (például milyenek az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kitételek). Többféle számítás is napvilágot látott, melyek alapján például egy 2007-ben 20 évre felvett 7 millió forintos svájcifrank-alapú hitelnél 1,2 millió forint is lehet az az összeg, ami visszajárhat (árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés összege). Ráadásul, ha még él a szerződés, akkor egy szerdán benyújtott módosító alapján nem csak öt évre visszamenőleg járhat vissza az ügyfeleknek pénz a bankoktól, hanem egészen a szerződés kezdete óta. Vagyis minél korábban vett fel valaki hitelt, annál több pénzre is számíthat. Ugyanakkor a 2004. május 1-jénél, azaz az uniós csatlakozásnál korábban felvett hitelekre nem vonatkozik a törvényjavaslat, ezt egy csütörtöki módosítóban kötötték ki. Magyarán: aki 2003-ban vett fel devizahitelt, az most nem kap vissza súlyos százezreket és milliókat. Igaz, ők nincsenek sokan.

Pénteken szavaz az Országgyűlés a devizahiteles törvényjavaslatról

Stiller Ákos

Mennyivel csökkenhet a havi törlesztőrészletem?

Ez szintén attól függ, mikor vett fel mekkora hitelt, és mi áll pontosan a szerződésben. Hüvelykujjszabályként azzal lehet számolni, hogy ha csökken a tőketartozás, és ezt kombináljuk a kamatcsökkentéssel is, akkor egy 2007-ben felvett átlagos frankhitelnél 19 százalékos lesz a havi törlesztő csökkenése, legalábbis a Portfolio.hu így kalkulált. A Bankmonitor ugyanakkor 11 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést számolt ki egy hasonló konstrukcióban (a portál ugyanakkor még 5 éves elévülési idővel számolt, ezt a szerdai módosító kihúzta a még élő szerződéseknél). A törlesztők csökkenése így szerződésenként különbözni fog, van, akinek ennél nagyobb, van, akinek ennél kisebb lesz a csökkenés. Ha ön most havi 60 ezret fizet törlesztésre, hamarosan durván 50 ezret fog.

Fontos kitétel, hogy az árfolyamgátba már belépettekre – a jegybank statisztikái szerint 175 ezer ilyen szerződés volt áprilisban – is vonatkozik a törvényjavaslat. Ezek azok a hitelesek, akik rögzített árfolyamon, frank esetében 180, eurónál 250 forintnál törlesztenek öt éven át. Magyarán: az árfolyamgátasok törlesztőrészlete – az árfolyamgát miatt -– nagyjából 25 százalékkal már csökkent, most pedig további körülbelül 15-20 százalékkal apad majd a törlesztése.

Egy 7 milliós frankalapú hitel esetében, melyből még 10 év van hátra, körülbelül egymillió forintot lehet megtakarítani az árfolyamgáttal és erre jön még rá az árfolyamrés és egyoldalú kamatmódosítások következtében előálló visszatérítés (ez szintén bő egymillió forint lehet). Így még inkább el lehet gondolkodni azon, hogy érdemes belépni az árfolyamgátba, hiszen így duplán jól lehet járni.

Mikortól léphet mindez életbe?

A bankok különböző határidőket kaptak a számolgatásra. Az árfolyamrés esetében 90 napjuk van átszámolni a devizahiteles szerződésekben szereplő összegeket (bank eladási árfolyama vs. a jegybank aznapi középárfolyama). Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban, melyeket alapból tisztességtelennek nevez meg a törvényjavaslat, 30 napjuk van perre menni a pénzintézeteknek, ám nem igazán fognak tolongani a bíróságokon a bankok, ugyanis nem nekik áll a zászló.

Arra vonatkozólag, hogy mikor érkezhet meg a törvény szerint visszajáró pénz az adósokhoz, még nincs pontos dátum, illetve az sem tisztázott még, hogy pontosan hogyan is zajlik majd le a visszafizetés – csökken például az ügyfél tőketartozása, vagy megkapja az összeget egyben készpénzben, vagy jóváírják a jövőbeni törlesztőrészleteiben. A pontos törvénytervezetet, mely alapján megtörténnek majd az elszámolások, illetve a kifizetések, még nem nyújtották be, szeptemberben jöhet erre a törvény.

Mi lesz, ha nem fizetek addig, míg ki nem derül, mennyivel csökken a törlesztőm?

Az adósság az akkor is adósság marad, ha a kormányzati intézkedések miatt csökkeni fog a közeljövőben a teher. Fizetni kell a banknak addig is a mostani törlesztést. Nem érdemes azzal kalkulálni, hogy úgyis nyerünk a bank ellen, ezért aztán a mostani magas törlesztést nem fizetjük, hanem csak a devizahiteles mentőcsomag élesedése után fizetjük a kevesebb havi összeget. Így ugyanis komoly tartozást lehet felhalmozni, melyet később nehezen tudunk majd lefaragni.

Én már végtörlesztettem, de tudok élni ezzel a lehetőséggel?

A javaslat kimondja, hogy a végtörlesztőkre nem vonatkoznak ezek a rendelkezések, hiszen ők már korábban kedvezményesen visszafizették hitelüket – ügyfelenként 2,1 milliós adósságelengedést kaptak. Ugyanakkor alkotmányjogászok szerint van keresnivalójuk nekik ezen a területen: egyenként indíthatnak pereket, ám a siker itt nem garantált, de nem is esélytelen, visszafogottabb alkotmányjogászok ötven százalék esélyt adnak neki. Érdemes lehet két-három hónapot várniuk, míg lefutnak a bankok által indított devizahiteles perek – melyeket azonban minden bizonnyal megnyernek majd az ügyfelek – és azok fényében elindulni a bíróságra. Azt ugyanakkor számításba kell venniük ezen adósoknak, hogy ha mégis elbukják a pert, akkor ők fizetik a perköltséget, míg a még élő devizahiteles szerződéseknél az állam az alperes, vagyis ha bukik is a per – erre viszont kevés az esély – az állam állja a cechet.

Valószínűleg minden devizahiteles fog visszakapni pénzt és havi törlesztőjük is csökkenni fog

MTI / Máthé Zoltán

Szintén fontos kitétel még – ez egy csütörtöki módosító indítványból derült ki –, hogy aki már eladta ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelőnek, arra nem vonatkozik e törvény hatálya. Ez kicsivel kevesebb, mint 19 ezer hitelest érinthet, ugyanis ennyi ingatlant ajánlottak fel az eszközkezelőnek.

Van autóhitelem, rám is érvényes ez a kitétel?

Igen, ha öt éven belül lejárt az autóhitele, vagy még élő szerződése van. Ha például 2007-ben vette fel öt évre 2 millió forint svájcifrank-alapú hitelt, akkor egyes számítások szerint a hitelösszeg harmada, 6-700 ezer forint is visszajárhat. Itt is hasonló a menetrend, mint a szabad felhasználású, vagy jelzálogalapú devizahitelnél: automatikusan kiszámolják a visszajáró összeget. E hitel esetében a törlesztőrészlet csökkenéséről már nem lehet beszélni, hiszen a hitelszerződés már nem él. Aki viszont autó- és lakáshitellel is rendelkezik, annak akár több millió forint járhat vissza.

Mit kell tennem ahhoz, hogy visszakapjam a nekem járó pénzt?

Gyakorlatilag semmit. Miután a bankok kiszámolják, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések következtében mennyi pénz jár vissza az egyes adósoknak, erről az ügyfelek kapnak majd egy levelet a bankjuktól – ez pár hónap múlva érkezhet meg, miután törvény születik arról, hogyan is érkezik meg a visszatérítés (készpénzben, jóváírják a tőketartozásban például). Csak ülni kell a fotelben és várni a postás csengetését.

Honnan érkezik majd ez a sok pénz?

A bankoktól – akik neki is mentek a kormánynak a tervezet miatt. A több százmilliárd forintos veszteséget – 500-900 milliárd között szóródnak a becslése erre vonatkozólag – a pénzintézetek fogják lenyelni. A Portfolio.hu a napokban úgy számolt, hogy ez a csomag 400 milliárd forintjába fog fájni a bankoknak – csak az OTP-nek 100 milliárdjába kerülhet –, vagyis meghaladja a 2011 végén, 2012 elején végigvitt végtörlesztés 370 milliárdos összegét. Mindez azt eredményezi, hogy becslések szerint négy külföldi tulajdonú nagybanknak minden bizonnyal tőkét kell majd emelnie, ennek alternatívája ugyanis a bankcsőd lenne.

Érdemes azonban halkan megemlíteni, hogy a hatalmas veszteség hatással lehet a hitelezésre is, mely jelenleg a béka feneke alól kapaszkodik felfelé. Ez pedig, ha nem is közvetlenül az egyének szintjén, a gazdaság egészét illetően egyáltalán nem örvendetes hír.

Mi lesz végső soron a devizahitelek sorsa?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legszívesebben már karácsonyra kivezetné a devizahiteleket, őszre már be is ígérték a forintosítást. Rogán Antal Fidesz-frankcióvezető, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a héten eközben azt mondta, hogy a kormánypárt szeptember eleji frakcióülésén dől el, milyen feltételek mentén forintosítják a devizahiteleket. Az viszont már látszik, hogy a kormány nem piaci árfolyamon szeretne forintosítani, hanem a valahol a hitelfelvételi és a mostani árfolyam környékén. Ez pedig azt is jelentheti, hogy az a kormányzat által hangoztatott kitétel, mely szerint a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek, sérülni fog. A lényeg viszont az, hogy úgy fest, a kormány végleg le szeretné rendezni a devizahitelek kérdését, az idei év végi határidő ugyanakkor még egyáltalán nem biztos, hogy meg is fog valósulni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusztartalmakat is talál.