szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított az Európai Bizottság a reklámadó ügyében. Gyanítják, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak. Meg is tiltották az adókulcs alkalmazását. A kormány úgy reagált, hogy már a korábbi egyeztetések alapján belátják, a vonatkozó jogszabály bizonyos fokú módosítására lehet szükség

Mélyrehatóan megvizsgálja az Európai Bizottság a Magyarországon tavaly nyáron bevezetett reklámadót – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.

A bizottság a vizsgálattal arra akar fényt deríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal. Azt gyanítja ugyanis, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak.

A vizsgálat megindításával egy időben a brüsszeli testület úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában a vizsgálat lezárultáig meg is tiltotta a progresszív adókulcs alkalmazását.

A hivatalosan is elindított vizsgálat a brüsszeli testület tájékoztatása szerint lehetőséget teremt arra, hogy minden érintett kifejtse álláspontját, egyúttal a bizottság hangsúlyozta, hogy a vizsgálat elindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét.

Kormány: Belátjuk, hogy módosítani kell a törvényt

A Kormányzati Információs Központ a hírre reagálva közölte, hogy a kormány párbeszédre törekszik, de kiáll Magyarország érdekeiért. A bizottság nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve, hogy megállapítsa a megfelelő adókulcsokat - írták. Az Európai Bizottsággal és az érintett szereplőkkel lefolytatott egyeztetések után a kormány azt a következtetést vonta le, hogy a vonatkozó jogszabály bizonyos fokú módosítására lehet szükség. A jövő héten a kormány tárgyalja, hogy milyen módosításokkal lehet megtartani a reklámadót a magyar adórendszerben. 

A kormány már jó ideje tervezi a reklámadó jelenlegi szabályainak módosítását. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter március 3-án – az Országgyűlés gazdasági bizottságát tájékoztatva a témáról – azt mondta, hogy a módosításról még nem készült el a konkrét javaslat, a kormány márciusban teheti meg előterjesztését. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az EB két főigazgatósága – adó- és versenyjogi – is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra.

Margrethe Vestager versenyjogi biztos a bizottság közleményének tanúsága szerint üdvözli a módosítási szándékot, és azt ígéri, hogy a részletes vizsgálat a reklámadó jelenlegi és módosított változatára egyaránt tekintettel lesz. "Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését" – mondta a dán politikus.

Nem a nyereségre, hanem a bevételre vetik ki

A bizottság közleménye szerint Brüsszel azt kifogásolja, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő adókulcsok nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terhelik. A bizottság szerint így a kisebb bevételű vállalatok még bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet viselnek a nagyobb cégeknél, míg ha a nyereségre vetnék ki az adót, az indokolható lenne azzal, hogy a jövedelmezőbb vállalatok nagyobb terhet is elviselhetnek. "A magyar hatóságok mindeddig nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására" – áll a közleményben.   

A bizottság emellett azt is kétségbe vonja, hogy összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal a törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását.

A brüsszeli testület világossá teszi: nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve hogy megállapítsa annak adókulcsait, de azt garantálni akarja, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.

A bizottság azt is vizsgálja, hogy a szabályozás nem irányul-e kifejezetten a külföldön bejegyzett cégek ellen, mert ha így van, az a letelepedési szabadsággal is ellentétes lehet.

Az RTL a bizottsághoz fordult

Tavaly októberben az RTL-csoport fordult Brüsszelhez a reklámadó első verziója miatt, amely aránytalanul nagy adóteherrel sújtotta a céget. A médiavállalat egyebek mellett a diszkrimináció tilalmával érvelt a beadványban, de felmerülhetett a versenyszabályok megsértése is, mivel az RTL-re kivetett adó előnybe hozza a legfőbb rivális TV2-t. Franck Arrii, az Európai Bizottság adóügyi szóvivője akkor azt mondta, a reklámadó több területen is kérdéseket vet fel. A bizottság fő célja, hogy garantálja: az alapvető szabadságokat tartsák tiszteletben, és ne sérüljön az unió belső piaca.

A Népszabadság értesülése szerint a reklámadóval kapcsolatos év eleji egyeztetéseken Thomas Rabe, a Bertelsmann-csoport vezetője személyesen Orbán Viktornak ígérte meg, hogy ha változik az adó szabályozása, visszavonja az Európai Bizottsághoz benyújtott panaszt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!