Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Kétszer 15 millió forintos bírságot kapott a Főgáz a közmű-szabályozási hatóságtól, mivel a szolgáltató sem időre, sem az után, még felszólításra sem volt képes üzleti tervet mellékelni ahhoz a vállalásához, hogy 2016-ban - átvéve a volt riválisok szolgáltatási területét - az egyedüli gázszolgáltatóvá váljon a lakossági szektorban. Az állami rezsicég felügyelete alatt álló gázszolgáltató így azt sem bizonyította, hogy létezik olyan törvényes modell, amelyben a tervezett működése gazdaságilag igazolható.

Ha eddig lefutott meccsnek is tűnhetett az, hogy a kormány nemzeti közműszolgáltató cégének zászlóshajója, a Főgáz egymás után bekebelezi az eddigi egyetemes földgázszolgáltatók (GDF Suez, E.On, Tigáz) területét, most itt az ideje ezt újra átgondolni. Nem azért, mert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kétszer is 15 millió forint bírságot rótt ki az állami cégre, hanem az ok miatt, amiért a közmű-szabályozási hatóság ezt a büntetést kiszabta.

A MEKH a bírságokat kötelességszegés miatt rótta ki a Főgázra. A hivatal honlapján elérhető dokumentumok szerint a Fővárosi Gázművek fizetni köteles 15 millió forintot azért, mert az E.On , és másik 15 millió forint azért, mert a GDF Suez volt ügyfeleiért való bejelentkezése után mulasztást követett el. A Főgáz - a fogyasztók átvételéhez szükséges előzetes előírások elfogadása és tudomásulvétele ellenére - nem nyújtotta be a volt egyetemes szolgáltatók területére érvényes üzleti tervét. Azt a tervet, hogy miként fogja a szolgáltatást az adott területen gazdaságilag is biztosítani.

Fazekas István

A határozat indoklásából kiolvasható, hogy az üzleti terv 30 napon belüli beadását a Főgáz csupán egy válaszlevél erejéig vitatta (azzal, hogy ennyi idő alatt ezt nem tudja könyvvizsgáló által igazoltan előállítani), de a témában a nyár folyamán megtartott szakmai egyeztetésből sem született megegyezés. A Hivatal most azzal is érvel, hogy az egyeztetésen előadott érvelésüket sem támadta meg a Főgáz, és mivel a határidőre, majd annak lejárta után küldött írásbeli felszólításra sem állt elő az üzeti tervvel, a bírságot ki kellett szabni.

Alázom az elődöm?

Az állami hivatal és az állami cég közti feszültséget csak pikánsabbá teszi, hogy a bírságról szóló határozatot aláíró jelenlegi MEKH-elnök, Dorkota Lajos saját elődjét, a 2010-es kormányváltás után az Energiahivatalt három évig elnöklő Horváth Pétert leckéztette meg. Horváth ugyanis most az ENKSZ (az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amelynek felügyelete alatt működik a Főgáz) első embere. Kettejük személyes ellentétéről ugyan senki nem beszél, de érdemes visszaidézni, hogy a Mol szolnoki vonaláról igazolt Horváth volt az, aki a kormány politikai kottából játszott rezsiharchoz a szakhivatali hitelesség látszatát biztosította. Simicska Lajos embereként tartották számon, aki a fejlesztési miniszteren, Németh Lászlónén keresztül érkező akarat szakmai alátámasztását és indoklását szisztematikusan kipréselte a hivatalból.

Németh Lászlóné és Horváth Péter
Túry Gergely

Dorkota Lajos 2013 nyarán történt kinevezése - aki Orbán embereként, Dunaújvárosból érkezett a Hivatal élére - azonban csak a kívülállók számára volt meglepetés, mert bár a rezsiharcban Horváth a hivatalt látszólag megerősítette, valójában azt belülről szakmailag és szervezetileg is erőteljesen leamortizálta. Dorkotáról a közmű-szabályozási hatóságba érkezésekor egy iparági forrás a hvg.hu-nak megjegyezte: "Lehet, az, ami az elnökcsere hátterében történik, maga a palotaforradalom. De ebben a főszereplő akkor sem Dorkota Lajos, hanem az, aki őt az elnöki székbe ültette." A regnáló elnök röviddel érkezése után rendezte az apparátusi sorokat a hivatalban, és konkrét szakmai ügyekben nem kötötte meg az apparátus kezét.

Horváth az Energiahivatalból az MVM éppen akkor felépítendőnek ítélt gázüzletágához távozott, annak lett a vezetője, de onnan dolgavégezetlenül ment el a 2014-es országgyűlési választások után; követte exminiszterét, Némethné keze alatt került az ENKSZ élére. Az elnök-vezérigazgató költséghatékony működést, az ügyfélközpontú szolgáltatás felépítését nevezte az elsődleges céljának. A Dorkota vezette hivatal bírságai szerint eddig azt nem sikerült bizonyítani, hogy mindez gazdasági értelemben, pénzügyileg is megvalósítható.

+2,5 millió fogyasztó

Az összesen mintegy 2,5 millió lakossági fogyasztó átvételéért (amelyre a MEKH-nél az után lehetett jelentkezni, hogy az eddigi négy egyetemes szolgáltató közül három is visszaadta az engedélyét) egyedül a Főgáz jelentkezett. A MEKH pedig a jogszabályi kritériumokra hivatkozással elfogadta a cég kérelmét.

Egymás után dobták be a törölközőt

Mint ismeretes, az idén, szép sorban visszaadta az egyetemes földgázszolgátatói engedélyét a GDF Suez, az E.On és a Tigáz is. Az ok kimondva-kimondatlanul az volt, hogy a 2010 óta működő Orbán-kormány előbb befagyasztotta az árakat, majd a többlépcsős rezsicsökkentéssel (2013 elején, közepén és 2014 áprilisától csökkent 10, 11,1, aztán 6,5 százalékkal a lakossági gáz ára) masszív veszteségbe kényszerítette bele a szolgáltatást - és a szolgáltatókat. Márpedig ezt a külföldi tulajdonú cégek az idén már nem akarták tovább finanszírozni.

Az E.On stratégiai döntésként hivatkozott a lelépésére, de a Tigáz közleménye ennél sokkkal világosabban fogalmazott, amikor azt írta: "[a cég] döntése része annak a folyamatnak, amelynek célja a Társaság üzleti tevékenységét összehangolni a szabályzási környezettel és csökkenteni az üzleti tevékenységét érintő kedvezőtlen hatásokat."

Júniusban a GDF Suez és az E.On egykori egyetemes (lényegében: lakossági) fogyasztói tudhatták meg, hogy a hivatal a Főgáz ajánlatát alkalmasnak találta arra, hogy a társaság által benyújtott dokumentáció alapján a cég 2016 folyamán, két lépésben összesen 1,3 millióval több ügyfelet is el tudjon látni a jelenlegi 800 ezer mellett. (Az E.On ügyfeleit e szerint 2016. január 1-jétől, a GDF Suez ügyfeleit pedig 2016. július 1-jétől látná el a Főgáz.)
Lényegében ugyanez volt a kotta a Tigáz lakossági ügyfeleivel is: augusztus elején a MEKH hírül adta, hogy alkalmasnak találta a Főgáz ajánlatát a Tigáz Zrt. mintegy 1,2 millió fogyasztójának ellátására, akik 2016. október 1-jéig kerülnek át a Főgázhoz.

Arra azonban eddig senki nem figyelt fel, hogy a MEKH a Főgázt potenciálisan nyeregbe ültető döntésében kikötéseket is tett, és a Főgáz egyedüli szolgáltatásának feltételeket is szabott. A sorok közé így kódolták be például azt, hogy a MEKH (a fogyasztók folyamatos ellátásának érdekében) meg akar bizonyosodni arról, hogy a Főgáz, illetve az ENKSZ valóban képes ellátni azt a feladatot, amire olyan magától értetődőnek tűnően jelentkezett.

Ennek gazdaságilag az egyik legfontosabb pontja az üzleti terv - vagyis az, hogy miből, és hogyan tudja finanszírozni a jelenlegi méretének bő egy év múlva akár négyszeresére növő fogyasztói kört. Ez a kérdés annál is inkább fontos, mert az ENKSZ mint szolgáltató, állami cégként nem lehet veszteséges, illetve a veszteségét az állam nem pótolhatja, mert az tiltott állami támogatásnak minősül (lásd a Malév-botrányt), így egy olyan üzleti modellt kell bemutatni, amelyből kiderül például az is, hogy az állami rezsicég a jogszabályokban leírt rezsiharcos árcsökkentett tételek felhasználsásával hogyan képes üzletileg a felszínen maradni. Ami egyébként évek óta sem a GDF Sueznek, sem az E.On földgázszolgáltatójnak, sem pedig a Tigáznak nem sikerült.

Ez a kérdés valójában nem csupán üzleti, hanem ellátásbiztonsági is. Utóbbira a közmű-szabályozási hivatal mellett a magyar kormány évek óta nyomatékosan hivatkozik. Ha ugyanis nincs működőképesnek nevezhető üzleti modell, akkor nem garantálható, hogy a szolgáltatást elvállaló cég meg tudja venni a kellő mennyiségű földgázt ahhoz, hogy a hozzá került 3,3 millió fogyasztót biztosan ki tudja szolgálni.

A bírságolásnak nincs még vége?

A két, most kiosztott MEKH-bírság azt bizonyítja, hogy a Főgáz nem tudott ilyen tervet benyújtani. E bírságok azonban csak egy folyamat első elemei, a két határozat csak a GDF Suez és az E.On volt fogyasztóinak átvételét akasztja meg. Amennyiben az állami rezsicég (illetve: annak gázszolglátató cége) nem lép, ugyanilyen bírságolási mechanizmus lép érvénybe a tigázos fogyasztók átvételével kapcsolatos vállalásukra is.

MTI / Róka László

A jogszabályok alapján több tényező figyelembevételével megállapítható büntetés maximális összege akár 100 millió forint is lehetett volna. A kétszer 15 milliós bírságnál azonban vélhetőn magasabbra számíthat a Főgáz, ha az üzleti tervet a Tigáz volt szolgáltatási területére vonatkozóan sem teszi a hivatal asztalára. Ezt egyrészt az 1,2 millió extigázos fogyasztói létszám, másrészt a Főgáz "visszaeső" magatartása indokolhatja. Ráadásul: a MEKH honlapján most megjelent határozatok dátuma augusztus 17-e, vagyis már bő három hete kötelezték a Főgázt, hogy "a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül nyújtsa be a Hivatal által előírt tartalommal az üzleti tervet". Ez azonban a mai napig nem történt meg, amiből viszont újabb bírságok kiosztása következhet. Valamint végső soron akár az is, hogy a Főgáz nem veheti át a többi gázszolgálttó által "leadott ügyfelet".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!