A parlament honlapján megjelent az a törvényi előterjesztés, mely ha a jelenlegi formában megy át az országgyűlési szavazáson is, hasonló módon mutathat ajtót az egyetemes áramszolgáltatóknak, mint amilyet korábban a gázszolgáltatók kaptak. Maga a törvénymódosító meglehetősen bonyolult, de abba a folyamatsorba pontosan beilleszthető, amit a kormány az energiaszolgáltatókkal az elmúlt időszakban lefolytatott.

Mint ismert, néhány hónapjam egymás után visszaadta az egyetemes gázszolgáltatói engedélyét a Magyarországról kivonuló GDF Suez, az E.On és végül a Tigáz is. Az is ismert, hogy e cégek helyére a Főgáz érkezhet (illetve az annak felügyeletét ellátó ENKSZ - Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.), mivel a zömmel lakossági fogyasztók "átkötésére" a cég megkapta az energiahivatali engedélyt.

Kutya és fagyi nem, de a Főgázhoz lakossági gázfogyasztó minden mennyiségben mehet

Fazekas István

E szerint 2016 januárig a GDF Suez fogyasztóit, jövő októberig pedig a másik két szolgáltató egyetemes fogyasztóit kebelezi be a Főgáz (így a már meglévő sajátjaival együtt összesen mintegy 3,3 millió gázfogyasztója lesz). Ez vélhetően akkor is ebbe az irányba halad a következő hónapokban, ha az állami cég Főgáz lakosássági fogyasztói egyenuralmára rábólintó közmű-szabályozási hatóság most éppen feltörli a Főgázzal a padlót, amiért az a MEKH jogszabály értékű határozatában megfogalmazottak ellenére sem adott le a fogyasztószám-bővítési elképzeléséhez előírt üzleti tervet.

Felkészülnek: az áramszolgáltatók

Az évek óta húzódó kormány vs. energiacégek csörtékből az is ismert, hogy Orbánék az Elmű-Émászt tulajdonló német RWE-vel tárgyalva május végén  olyan szándéknyilatkozatig jutottak el, mely alapján az áramtermelő és szolgáltató cég jelezte: eladná (többek között) az egyetemes szolgátatói cégét az államnak. E kapcsán kell megemlíteni, hogy egy múlt heti sajtóbeszélgetésen Németh Lászlóné, miniszterelnökségi államtitkár (akinek felügyelete alá az ENKSZ is tartozik) azt közölte: az RWE-vel a tárgyalások mostanra odáig jutottak, hogy szinte biztos, hogy 2016. január 1-vel állami kézbe kerülhet a németek egyetemes áramszolgáltató cége.  Az államtitkár hozzátette: egy másik áramszolgáltatóval is tárgyalásokat folytatnak - hasonló céllal.

(Arról az ENKSZ-ben még nem született döntés, hogy a bekebelezendő új fogyasztókat eztán a Főgáz vagy más céglogóval ellátott számlákkal bombázzák majd – az is elképzelhető, hogy a végén majd lesz egy egységes, új cégnév, ami alá minden állami közműszolgáltatói feladatot besöpörnek.)

Az előzmények felidézését követően, de még a most benyújtott törványjavaslat tárgyalása előtt érdemes azt is megjegyezni, hogy az áramszolgáltatókra vonatkozó törvény felügyelete alapesetben ugyan a fejlesztési miniszter kompetenciája, de a törvénymódosítót nem Seszták Miklós, hanem Lázár János jegyzi. (Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy egy-egy képviselői indítvány írta át az ágazati jogszabályt. Ha azonban Lázár János a beterjesztő, akkor annak az egyértelmű üzenete az, hogy a kormány nyomatékosan abba az irányba kívánja hajlítani a korábbi törvényszöveget.

Annak, ha Lázár nyújtja be a törvényjavaslatot, külön üzenete van

MTI / Kovács Tamás

Ennél fogva az, hogy hétfőn Lázár János, a Miniszterlenökséget vezető miniszter terjesztette be a villamos energia törvény (vet) módosításáról szóló dokumentumot, nem csak azt jelzi, hogy ezt a parlament lényeges módosítás nélkül megszavazza, hanem azt is, hogy a kormány szerint a törvényben lényegi változások eszközölendők. A parlament elé került, mintegy hét oldalnyi jogszabályi passzust felülíró pakk központi része azt tárgylaja, hogy a rendszerben szereplőknek (a jelenlegi, illetve a leendő szolgátatónak illetve az engedélyért felelős Hatóságnak) mi a teendőjük akkor, ha valaki visszaadná az engedélyét.

A kotta nagyon hasonlít arra, ahogyan a kormány a gázszolglátatókkal járt el, akik egy törvénymódosítást követően egyszer csak dönthettek úgy, hogy a veszteségeik továbbgörgetése heylett leadják az egyetemes fogyasztóit azzal, hogy visszaadják e szolgáltató engedélyüket. Ez a forgatókönyv most is kirajzolódik: a tervezet szerint, ha egy cég kiszáll, a MEKH válik a központi szereplővé, a Hivatalnak kell a fogyasztói ellátás biztonságot szavatolandó, levezényelnie az átadás-átvételt. Illetve: meg kell bizonyosodnia arról, hogy az átvevő szolgáltató a rá háruló feladatoknak eleget tud tenni.

Vélhetően egyébként a gázszektorban tapasztaltakból került egy újabb módosítás is a jogszabálytervezetbe: az átadás-átvétel folyamtot meggyorsítanák azzal, hogy a kiszállás mellett döntő szolgáltatóra több adminisztrációs feladatot hárítanának. Ezzel az új (állami) szolgáltató nyeregbe ültetése is felgyorsulhatna - és a tényleges munkát is zömmel mással végeztethetnék el.

*

Javítás!

Cikkünk megjelenését követően a Miniszerelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága levelben hívta fel a figyelmünket arra, hogy az általunk leírtakkal ellentétben a KAF létrehozása bizony, "jelenleg is napirenden van". Az erről szóló törvényjavaslat jelenleg is elérhető a parlament honlapján, sőt, e javaslatot a kormány elfogadta és az így most a részletes vita szakaszba jutott. Az államtitkárság közlése szerint a módosításról októberben fog dönteni a parlament.   A kormányzati szerv azt íra, hogy "a KAF létrehozásának szakmai és szakmapolitikai indoklása is megtörtént".
A cikkünk által hivatkozott, Magyar Közlönyben megjelent, a KAF létrehozását tartalmazó korábbi kormányhatározat hatályon kívül helyezését kimondó kormányhatározat az államtitkárság magyarázata szerint azért törtéént, mert "a Kormány a tulajdonlási kérdések vonatkozásában korábban az NFM-et kérte intézkedésre. Mivel azonban a KAF azóta közvetlenül a Miniszterelnökség felügyelete alá került, az NFM feladatkijelölésével kapcsolatos kormányhatározatot az ilyenkor szokásos módon hatályon kívül kellett helyezni". 
A KAF nem lesz része az ENKSZ-nek sem, mivel a cég "egy teljesen független szervezet lesz", így az ENKSZ arra direktben nem láthat majd rá.

A tévedésekért elnézést kérünk!