Újabb 30-35 termékre – sörökre, üdítőkre, jégkrémekre, grillezéshez használt termékekre, szószokra, salátaöntetekre – terjednek majd ki a kettős minőséget ellenőrző vizsgálatok – mondta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden az M1-en.

A vizsgálat során kiderülhet, hogy ennél a 30-35 termékpárnál előfordul-e az, hogy a multinacionális cégek más minőségben, más összetételben, más összetevőkből gyártanak Magyarországra, mint a nyugat-európai piacra.

Zsigó Róbert arról beszélt, hogy az ügy megoldása az Európai Unió kezében van, jogilag az Európai Bizottság tud fellépni a jelenség ellen, ami szerinte nemcsak a magyar, hanem a közép-kelet-európai (szlovák, horvát) piacon is jelen van – tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy a témában kedden Pozsonyban tartanak majd egy konferenciát, ahol egyebek mellett a V4-országok képviselői mutatják be az európai biztosoknak, hogy az európai élelmiszerpiacon létezik a kettős minőség ügye.

Zsigó Róbert azt mondta, a helyzet megoldására a kormány egy jogszabály-tervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében ha egy multinacionális cég Magyarországon és Nyugat-Európában is forgalmaz egy-egy terméket, de a két termék minőségében, összetevőiben eltér, azt a magyar vásárlók számára felirattal kell jeleznie a cégnek. Az Európai Unió egyelőre még vizsgálja a tervezetet – mondta.

Az élelmiszerbotrány ügye februárban robbant ki, amikor a kormánypárti Magyar Idők a Nébih egy korábbi vizsgálatra hivatkozva azt írta, más árut kapnak a magyarok, mint az osztrákok. Hivatkoztak egy hasonló szlovákiai vizsgálatra is – mindkettő alapvetően érzékszervi különbségeket tárt fel, de bizonyos esetekben az sem volt világos, hogy valóban ugyanazt a terméket vizsgálták-e meg. Az agrártárca a botrány után rendelt el száz termékre kiterjedő vizsgálatot, miközben nyolc közép-kelet-európai ország az EU vezető testületei előtt indítványozta, hogy uniós szinten kezeljék a minőségi különbségek kérdését.

A magyar és osztrák áruk termékösszehasonlításának eredményeiről itt írtunk korábban. A vizsgálatban sokszor bevallottan nem ugyanolyan termékeket hasonlítottak össze, sok esetben nem találtak különbséget, más esetekben pedig csak olyan különbségeket tudtak megállapítani, hogy egyik-másik termék "halványabb", "kissé világosabb", vagy "keményebb".