Kétszázezer forintos bér alatt illúzió a kereskedelmi dolgozók megtartása, az ennél alacsonyabb összegért foglalkoztatott árufeltöltőket vagy pénztárosokat már másnap tárt karokkal várja egy konkurens áruházlánc – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

Példaként az évről évre a bérviták homlokterében álló Tescót hozta fel a KASZ elnöke: a legnagyobb üzletláncnál bruttó 197 ezer forint az alapbér, de a pótlékokkal együtt lényegében minden esetben meghaladja a 200 ezret a belépőszint, és erre jön még rá a 12-16 ezer forintos cafeteria.

A Tescóval várhatóan októberben kezdik meg a tárgyalásokat a 2019-es béremelésekről, de azok mértékéről egyelőre nem tudni. Többen óvatosabb emelést várnak, ha viszont az országos béralkuban újabb 8-10 százalékos kötelező ugrást írnak elő a munkáltatóknak, az felülírja a szakszervezetek alkupozícióját.

További fejtörést okozhat a cafeteria több elemének kivezetése. Ideális esetben a munkavállalók a bérbe olvasztva megkaphatják az eddigi kiegészítő juttatásokat. Ha viszont erre nem hajlandóak a munkaadók, az érintett dolgozók nettó kereste jóval kevesebb lesz.

Szerencsére van arra is példa, hogy egy munkáltató belátja: nem versenyképesek a bérei, emelni. A legtöbb esetben az éppen csak a garantált bérminimum feletti, 180-185 ezres kezdő bruttó béreket igyekeznek 200 ezer fölé tornászni. Karsai Zoltán az OBI-t említette pozitív példaként: ott legutóbb februárban kezdtek tárgyalni, és a megállapodás már márciusban megszületett.

A Metro esetében szintén 20-30 ezer forintos különbség lehet a mostani és a kiharcolni kívánt fizetések között. A szakszervezet nem fogadta el az áruházlánc június közepén ismertetett bérrendezési tervét, amely szerint három lépésben, júliusban, októberben és jövő januárban emelnének. A Metro-dolgozók körében végzett reprezentatív felmérés szerint 21 százalékuk elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik.