"Volt, akit a sírás kerülgetett" – nem minden debreceni örül a BMW-gyárnak

"Volt, akit a sírás kerülgetett" – nem minden debreceni örül a BMW-gyárnak

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Balla Györgyi
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kétszáznál is több helyrajzi szám és megbecsülhetetlen számú tulajdonos osztozik azon a 400 hektáron, ahol a BMW új gyára épül Debrecenben. Sokakkal beszéltünk, köztük a legnagyobb terület bérlőjével is. Hivatalos ajánlatot egyelőre senki sem kapott arról, hogy az önkormányzat mennyit fizetne a földekért, vagy adna-e másik területet cserébe. A leendő gyár környékén lakók közül sokan aggódnak, hogy felborul az életük. Cikksorozatunk második része a magyarországi BMW-beruházásról.

A BMW-beruházásról szóló cikksorozatunk első részét itt olvashatja: 

Titkolniuk kellett, hogy Debrecenbe megy a BMW

Nem érte váratlanul a debreceni Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy házhoz ment a polgármester. Forgács Barna cége meghatározó a városban: az egyik legnagyobb foglalkoztató, 170 embernek ad munkát, és az sem elhanyagolható, hogy a kft. 2017-es éves nettó árbevétele 2,47 milliárd forint volt. Az ügyvezető igazgató azt hitte, azért csönget a polgármester, hogy bemutatkozzon. Valójában Papp László azért kereste, hogy finoman jelezze, hamarosan nagy léptékű fejlesztés lesz azon a területen, ahol Forgács Barna gazdálkodik. „Akkor még konkrétumok, az, hogy például ki lesz a beruházó, nem került szóba” – mesélte az ügyvezető igazgató a hvg.hu-nak.

Már ért a búza

– emlékezett vissza Forgács Barna, amikor arról kérdeztem, mikor találkozott Papp Lászlóval. A polgármester nagyjából akkor fordult meg a nagyvállalkozónál, amikor a debreceni képviselőket is politikai egyeztetésre hívta. Azt mondta nekik, nagy az esélye annak, hogy Debrecen lesz a befutó, a BMW őket választja. Egyúttal azt kérte a képviselőktől, ezt tartsák titokban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentéséig, hogy valóban Debrecenben épít gyárat a BMW, ekkor még hátra volt egy hónap és három nap.

Közben a közgyűlés teljes egyetértésben módosította a város idei költségvetését, ebben újabb ipari park létrehozásáról döntöttek és arról, hogy ehhez 44 milliárd forint hitelt vesz fel a város, állami garanciával. Az előterjesztésre a képviselők úgy mondtak igent, hogy a dokumentumban egy szóval sem szerepelt a BMW. Erről és a beruházás ütemtervéről, illetve a kölcsön lehívásáról és annak visszafizetéséről cikksorozatunk első részében írtunk.

A kecske és a káposzta esete

Ahhoz, hogy elkészülhessen Debrecenben a BMW gyára, 400 hektár föld tulajdonosával kell megegyeznie az önkormányzatnak. Akkora területről van szó, mintha 571 focipályát tennénk egymás mellé. Ahogyan ezen a drónfelvételen is látszik, hatalmas.

A legnagyobb területet, 400-ból 230 hektárt, Forgács Barna cége, az Agrárgazdaság Kft. bérli. A tulajdonosok magánszemélyek. Hogy rajtuk kívül hány gazdája van még a 400 hektárnak, és kik ők, Forgács Barna szerint senki sem tudja pontosan. A nagyvállalkozó azt valószínűsíti, hogy olyan emberekről van szó, akik a kárpótlási törvény végrehajtása során jutottak itt földhöz.

„Értékes földterületekről van szó” – erősítette meg az ügyvezető igazgató is, és úgy becsülte, hogy azon a részen, ahol a BMW gyárat épít, egy hektár föld értéke 40 aranykorona lehet. A Magro.hu összefoglalója szerint Magyarországon egy hektár aranykoronában kifejezett értéke átlagosan 19. Gyengébb minőségűnek számítanak a 0 és a 17 aranykorona közé esők, jónak a 17 és a 25 közöttiek, kiválónak pedig a 25 aranykoronánál többet érők.

Ekkora léptékről nem volt szó

– a nagyvállalkozó ezt már arra a kérdésünkre válaszolta, hogy meglepődött-e, amikor kiderült, a BMW éppen itt, a megye legjobb földjeinek mondott területen kezd beruházásba. Azt mesélte, tudta, hogy készül valami a városban, csak azt nem gondolta, hogy éppen ott, ahol ő a debreceni vetőmagüzeméhez szükséges alapanyagokat termeli, és ahonnan ellátja takarmánnyal az állatait.

Hivatalos értesítést vagy ajánlatot arról még nem kapott, hogy mire számíthat, ha kezdődik az építkezés. Ő azt szeretné, ha nem pénzt, hanem földet adnának neki cserébe, hogy folytatni tudja a gazdálkodást. A helyiek szerint Debrecen környékén bőven van állami tulajdonú terület, kérdés, hogy milyen aranykorona értékben. Forgács Barna a hvg.hu-nak azt mondta, bízik a polgármesterben: „a látogatása alkalmával egyértelművé tette számomra, hogy a városnak érdekében áll egy ilyen tradicionális, nagy mezőgazdasági foglalkoztató, mint amilyen az Agrárgazdaság Kft. működőképességének fenntartása”. Hozzátette, bízik abban, hogy végül a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad: a gazdák és a város is érvényesíteni tudja akaratát, a kisajátítás reális áron történik.

Eszünkbe se jutott nekünk ez a föld

– reagált a hvg.hu-nak az egyik ellenzéki képviselő a városból. A helyiek ennél tájékozottabbak voltak. „Már régóta méricskélnek” – mondta egyikük, aki az ablakából épp a gyárra lát majd, ha az elkészül. Nagyjából fél éve tudja, hogy a szomszédjában terveznek valamit. „Megkérdeztem a földmérőket, annyit mondtak, hogy gyár lesz” – mesélte. Ennek ő nem igazán örül, „fel lesz forgatva a falu” – magyarázta.

A nagymacsi bekötőút, háttérben a falu
©

„Nem várt hírnév ez a miénk” – reagált egy másik nagymacsi férfi. Nagymacs egyike azoknak a Debrecenhez tartozó zsáktelepüléseknek, amelyeknek közelébe esik majd az építkezés. A városrész eddig főként a kispénzű vagy a fiatal, kisgyerekes családok körében volt népszerű falusias jellege és az ott található olcsó ingatlanok miatt.

Ahány ember, annyi vélemény

Nagymacson megoszlanak a vélemények a gyárépítésről, döntően örülnek a beruházásnak az emberek. Abban bíznak, hogy az üzemben normális fizetésért lehet majd dolgozni, „mert igen, a multi kifizet, nem úgy, mint a magyar maszek, tisztelet a kivételnek” – írta egyikük, majd felsorolta, mi mindent vár a német autógyár felbukkanásától: „remélhetőleg lesz normális buszjárat, rendes infrastruktúra, esetleg kerékpárút, az ingatlanárak emelkednek majd, és még előfordulhat az is, hogy kornyadozó, alvó falucskánk felvirágzik”.

Más abban bízik, hogy újra megnyitják az iskolát, sőt, nemcsak iskola, lesz, hanem óvoda, bölcsőde is.

„Egy településnek sem tett rosszat, hogy autógyár épült a közelében, és ez alól mi sem leszünk kivételek”

– foglalta össze.

Akad, aki attól tart, hogy a helyiek közül kevesen tudnak majd elhelyezkedni a gyárban. Van, aki azt sem érti, mi értelme pont ide tenni az üzemet, miért nem a repülőtér közelében építkeznek. Más a hvg.hu-nak azt mesélte, „volt, akit a sírás kerülgetett, hogy az orrunk előtt eladják a magyar termőföldet, lebetonozzák, és még tapsot is várnak érte, ez vérlázító. Ahogy az is, hogy azt mondják, 1000 munkahely fejében csak 300-at veszítünk el, és ez milyen jó. Ezt sem gondolom, pláne, ha az itt élők közül annak a 300-nak nem lesz munkája vagy emiatt kell majd többet utaznia. A vidékfejlesztés az nem gyárépítés, ki hallott már ilyen mellébeszélést?!”

A helyieket aggasztja az is, hogy a város, állami garanciával ugyan, de 44 milliárd forintos hitelt vesz fel az új ipari parkra. Ők nem olyan optimisták, mint a városvezetők, „arról beszélnek, milyen hamar fogják visszafizetni, valahogy eddig soha sem sikerült” – érveltek.

Eszenyi Ádámnak is van földje a város szélén, ott, ahová a BMW-gyárat is tervezik. A fiatal gazdálkodó a földekért és a mezőgazdaságból élőkért aggódik, ezért a debreceni polgármesternek is írt a Facebookon, a BMW-hírhez, kommentben. Úgy fogalmazott, „épeszű, hazaszerető és embertársait tisztelő ember ilyet nem tesz!”. Majd úgy folytatta, egyenesen felháborítja, hogy „képesek voltak minden érintett ember megkérdezése nélkül egy olyan lépést megtenni, ami a Magyar Mezőgazdaságot alapjaiban rombolja le. (…) önöket nem érdeki az, hogy itt Magyarországon az egyik legjobb minőségű földön, területen, ahol már generációk óta termelnek az emberek odaadással és becsülettel, a megélhetésüket veszik el, az életüket teszik tönkre”. A polgármester egyelőre nem reagált felvetéseire, legalábbis a Facebookon nem. Kerestük Eszenyi Ádámot, de nem akart interjút adni.

Ha felépítik a gyárat, az kész érvágás – érzékeltette csalódottságát Nagy Péter András, aki 3,5 éve költözött Nagymacsra. Családjával azért választották ezt a zsákfalut, mert itt nincs városi hajtás, lehet pihenni. Most attól tart, ennek hamarosan vége, odalesznek a város természeti kincsei. A hvg.hu-nak azt mondta, "mikor ideköltöztünk, azt hittük, itt fogunk élni. Nem bánom, hogy csak egy kocsma él meg, és az is alig, a zsáktelepülés nem rossz hely, ha gyereket nevel az ember. Fiataloknak ide építenék lakóparkot, de nem autógyári dolgozóknak, hanem olyanoknak, akiknek a természet közelsége áldás és nem nyűg.”

Autógyár helyett öko-szemléletmódú mintafalu kialakításában gondolkodna, továbbá brikettgyártásban és természetismereti túrákban. Bevételt a turizmusból várna. „Erre kellene energiát és pénzt fordítani” – hangsúlyozta, azt is hozzátéve,

én nem vonom kétségbe, hogy jól jön egy munkahelyteremtő, céges beruházás, én azt vonom kétségbe, hogy azt itt kell kivitelezni.

Hozzászólások