Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Több mint kétéves csúszásban van a paksi bővítés, és semmi jele annak, hogy a kormány gyorsítaná a projektet. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor moszkvai tárgyalása után a magyar miniszterelnök azt mondta, száz százalékban elkötelezettek, de egyre több jel utal arra, ez nem feltétlenül van így.

Még ma sem biztos, hogy megépül Paks II. – mondta májusi miniszteri meghallgatásán Süli János, az atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Ha valaki, ő aztán tudhatja, mi zajlik a 12,5 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 4000 milliárd forintot meghaladó összegű) beruházás körül, ám ahhoz nem kell igazán bennfentesnek lenni, hogy feltűnjön: a kormány semmit nem tesz azért, hogy felpörgesse a beruházást, amely már akkor, tavasszal is 22 hónapos csúszásban volt.

Süli János
©

És ez ma még több lehet. Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője emlékeztet arra, hogy azóta eredménytelenül zárult az új blokkok létesítéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezésére kiírt közbeszerzési pályázat, egy másikat, amely az erőmű beruházási központjának tervezésére és megvalósítására irányult, még júliusban visszavontak.

Orbán Viktor kedden Moszkvában a csúszást azzal indokolta, hogy a beruházás egy uniós és egy unión kívüli ország együttműködésében valósul meg, ezért túlságosan bonyolult az engedélyeztetési eljárás.

Süli János nyár elején arról beszélt, hogy több ezer engedély hiányzik még, ezek közül több száz előfeltétele lenne az építkezés elkezdésének is – emlékeztetett a hvg.hu-nak Rácz András Oroszország-szakértő. Jávor Benedek azt emelte ki: az engedélyek között van olyan, amelyet a kormány még be sem nyújtott a hatóságnak – ebben az esetben nehéz az uniós bürokráciával magyarázni a késlekedést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
©

A magyar miniszterelnök mindenesetre ma igyekezett mindenkit megnyugtatni: mindkét fél száz százalékig elkötelezett” a megvalósításban – fogalmazott, és szót sem ejtett arról, hogy bármilyen módon legalább módosítani szeretne a magyar állam az eredeti feltételeken. Pedig négy és fél évvel a paksi bővítésről szóló államközi megállapodás aláírása után már látszik, erre nem csak szükség, de – piaci feltételek között mindenesetre – lehetőség is lenne.

"Az oroszok nyertek"

Először is a finanszírozásban. Az orosz állam által nyújtott, a projekt eredeti költségeinek 80 százalékát fedező 10 milliárd eurós kölcsön feltételeiről keveset tudni, mivel az Országgyűlés titkosította a megállapodás részleteit. Az azonban így is világos, hogy most sokkal jobb feltételekkel lehetne megszerezni azt a pénzt a szerződésben lefektetetthez képest. Alacsonyabb kamatkörnyezetben vagyunk, és Magyarország hitelminősítése is jobb – innen nézve a 4-5 százalékos kamat a 30 éves hitelre már távolról sem tűnik olyan kedvezőnek.

A százszázalékos elköteleződésnek ellentmond a Wall Street Journal augusztusi elemzése is, amelyben név nélkül azt nyilatkozta egy Fidesz-illetékes:

„Úgy véltük, a legjobb üzletet kötjük. De úgy néz ki, ebben az egyben az oroszok nyertek.”

Van még egy probléma, amelyet energiaszakértők és ellenzéki politikusok is gyakorta a kormány szemére vetnek: a projekt megtérülésére vonatkozó számítások aligha állják meg a helyüket. Ma már senki nem számol olyan magas szabadpiaci áramárral, amellyel annak idején a kormány kalkulált – márpedig az Európai Bizottság azzal a feltétellel engedélyezte a projektet, hogy a termelt áram 30 százalékát így értékesítik. Ráadásul a 2020-as évek második felére, amikor a mostani tervek szerint beindulhat a blokkok termelése, az alternatív energiaforrások ára is visszaeshet, így a nukleáris energia is veszít versenyképességéből.

©

Az is a gyors folytatás ellen szól, hogy a beruházás uniós jóváhagyása miatt jelenleg per zajlik az Európai Bíróságon. Ausztria az év elején indított keresetet hivatalosan Brüsszel ellen, a cél a paksi beruházás finanszírozási feltételeit jóváhagyó engedély megsemmisítése. Ha Ausztria sikerrel jár, olyan új pénzügyi konstrukciót kellene kidolgoznia a kormánynak, amely mellett nyereséges a beruházás.

Nem csak az osztrákok, de az orosz fél is elégedetlen a csúszással. Emiatt már a Roszatom állami energiaóriás is „noszogatta” a kormányt – látszólag különösebb eredmény nélkül.

Megéri abbahagyni? 

A kormány keze mindkét oldalról meg van kötve: a szerződés szerint a finanszírozáson nem tud változtatni, ugyanakkor a leállás sem egyszerű. Ha az állam úgy döntene, leállítja a munkálatokat, mindenképpen ki kellene fizetnie az eddig elvégzett munkákat – minél későbbi fázisban történne ez meg, annál több pénz menne kárba a már eddig is több százmilliárd forintot felemésztő kaland miatt. A szerződés szerint már a magyar fél késlekedése miatt is kötbér illeti a Roszatomot. Ha pedig elállna a megvalósítástól, súlyos büntetéssel is szembe kellene néznie.

Bulgáriában a 2005-ben elindított belenei atomerőmű-beruházás 2009-es befagyasztása és 2012-es leállítása miatt egy választottbíróság 2016-ban 600 millió eurós kötbér megfizetésére kötelezte Szófiát. Ennél azonban jóval nagyobb lenne a politikai ára egy ilyen kudarcnak – ezt pedig Jávor Benedek szerint nem lenne hajlandó vállalni a magyar kormány. Pedig a politikus szerint a legjobb az lenne, ha azonnali hatállyal leállítanák az egészet, hiszen ha beindul a gyártás, vagy különösen, ha elindul a termelés, még nagyobb károkat szenvedne el az állam.  

Egy furcsa üzlet története

2014. február

A kormány 2014-ben, nem sokkal a parlamenti választások előtt kötött megállapodást az orosz vezetéssel a paksi erőmű két új blokkjának építéséről. A bővítés ekkor már tervben volt, sőt, arról is szó esett, hogy tendert írnak ki a beruházásra. Így meglepetést okozott Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor minden előzmény nélküli paktuma, amelynek része egy 10 milliárd eurós hitelmegállapodás. Az orosz kormány által kínált kölcsön a beruházás 80 százalékát finanszírozza.

Az Európai Bizottság nem késlekedett a projekt ellenőrzésével, hamarosan két vizsgálat is indult. Az egyik amiatt, hogy a Roszatom tender nélkül kapta meg a megbízást, a másik pedig azért, mert Brüsszel nem látta biztosítottnak, hogy gazdaságilag fenntartható a beruházás. Vagyis nem fogadta el a kormány számítását, amely szerint a paksi blokkokban kitermelt energia eladásából szerzett bevétel önfenntartóvá teszi az erőmű működését.

2016. november

Az Európai Bizottság megszüntette amiatt indított eljárását, hogy a Roszatom tender nélkül kapta a megbízást Paks II. megépítésére. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor arról beszélt, 2017-2018-ban megkezdődhet az építkezés.

2017. február

Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor apró baki: Orbán Viktor a sajtótájékoztatón azt mondta, a hitelmegállapodás nem került szóba, „jó megállapodás, nem akarjuk kockáztatni”. Az orosz elnök erre kontrázva azt közölte: felajánlotta a kétoldalú tárgyaláson, hogy akár a projekt száz százalékát is meghiteleznék.

2017. március

Az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi bővítés finanszírozási tervét, benne az orosz hitellel. A brüsszeli versenyjogászok elfogadták, hogy Paks II. nem lesz nyereséges, cserébe a kormány vállalásokat tett, például azzal kapcsolatban, hogy a társaság független lesz az MVM-től és más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól, termelésének legalább 30 százalékát pedig a nyílt piacon értékesítik majd. Ennek azért van jelentősége, mert így nem nyomhatja le mesterségesen az árat, hogy növelje a termék iránti keresletet.

A bizottsági jóváhagyás azt jelentette, hogy lehívhatóvá vált a hitel első részlete, és elindulhatott a beruházás.

2017. május

Orbán és Putyin Pekingben egyeztetett, akkori hírek szerint a fő téma a paksi beruházás akadozása lehetett.

2018. február

Az új osztrák kormány, az élén Sebastian Kurzcal beperelte az Európai Bizottságot amiatt, hogy engedélyezte a paksi beruházást. Ezt megtette már egy másik ügyben is: 2015 júliusában a nagy-britanniai Hinkley Point C (HPC) építésére adott jóváhagyás miatt indított keresetet a luxemburgi bíróság előtt. Bár a kormány nem híve az atomenergiának, mindkét esetben a megtérülést vitatják.

2018. május

Orbán Viktor kormányfővé választása utáni beszédében megerősítette, hogy megvalósul a paksi bővítés. Parlamenti meghallgatásán azonban Süli János, a projektért felelős tárca nélküli miniszter már jelentős csúszásról beszélt, és azt is elmondta: szerinte azt sem lehet még biztosra venni, hogy megépül a két új blokk.

2018. július

Az Európai Bíróság az Európai Bizottságnak adott igazat Hinkley ügyében.

2018. július

A Roszatom 2019 október vége előtt elkezdené építeni az új blokkokat.

2018 augusztus

Budapesten tárgyalt a Roszatom vezetése, a delegáció „a beruházás aktuális állásáról tájékoztatta” a miniszterelnököt.

2018 szeptember

Orbán Viktor Moszkvában közölte: száz százalékig elkötelezett a paksi bővítés irányában

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
24 év után végre sikerült: az IBM bebizonyította, hogy mire képes a kvantumszámítógép

24 év után végre sikerült: az IBM bebizonyította, hogy mire képes a kvantumszámítógép

Két hét múlva jöhet az izgalmas új mobil: mire lesz képes a holografikus képernyős telefon?

Két hét múlva jöhet az izgalmas új mobil: mire lesz képes a holografikus képernyős telefon?

Verhofstadt szerint Orbánt csak a magyar szavazók állíthatják meg

Verhofstadt szerint Orbánt csak a magyar szavazók állíthatják meg

Putyint nem aggasztaná, ha újságíró-gyilkossággal vádolt hatalommal kellene üzletelnie

Putyint nem aggasztaná, ha újságíró-gyilkossággal vádolt hatalommal kellene üzletelnie

Sokk a Le Monde-nál, cseh milliárdos veszi meg a francia sajtó zászlóshajóját?

Sokk a Le Monde-nál, cseh milliárdos veszi meg a francia sajtó zászlóshajóját?

Október 23-a: Puzsér szólal fel az LMP tüntetésén

Október 23-a: Puzsér szólal fel az LMP tüntetésén