A felelősen gondolkodó szakemberek szeretnék, hogy ne úgy vonulj be a történelembe, mint a modern kori „Paks-Nagymarosi” Miniszter. A „nem én rendeltem – én csak megpróbálom felépíteni” jellegű önfelmentés soha nem a mi stílusunk volt. Vállald fel a szakmai problémákat, és jelezd a Kormánynak

– ezt írta Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója egy négyoldalas, jól szerkesztett és a hvg.hu birtokába jutott levélben, amely szerint Mártha a régi ismeretségükre és „bajtársi” kapcsolatukra hivatkozva – az MVM-vezér nevezte ki Sülit az atomerőmű élére 2009-ben – küldte el szakmai véleményét a Paks II. beruházásról.

Mártha Imre

Youtube / ATV / Egyenes Beszéd

A „Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Jani!” megszólítás után, a volt MVM-vezér szinte azonnal a tárgyra tér, azt hangsúlyozza, hogy ő semmilyen módon nem kíván közreműködni a projektben, az a célja, hogy „egy őszinte, kozmetikázás nélküli technokrata összefoglalót” adjon, „olyat, amilyet nem biztos, hogy manapság így tömörítve, kendőzetlenül” a miniszter elé tárnának. Majd pontokba szedve felsorolja, hogy szerinte melyek a beruházással kapcsolatos legégetőbb problémák:

1. A magyar–orosz szerződések

A paksi hitelszerződés magyar oldalról fércmunka, silány, nem a magyar érdekeket tartja szem előtt, ami az engedélyeztetésnél is megbosszulja majd magát – áll Mártha levelében. A volt MVM–vezér úgy fogalmaz, a miniszter irodájában „jelenleg lévő szerződéskupac egy orosz diktátum lett”, és Süli János csapata vért izzad, hogy „vállalhatóan manőverezzen a szerződéses keretek között, de egyre jobban látszik, hogy lehetetlen, így a projekt jogi, műszaki értelemben összeomlik”. Mártha Imre szerint a helyzet kezelése Süli János felelőssége.

2. Engedélyeztetés

Az oroszok – Mártha Imre szerint – képtelenek európai uniós jogi környezetben atomerőművet engedélyeztetni, és az ehhez szükséges dokumentációt, terveket elkészíteni. A gyenge szerződés itt is megbosszulja magát: több tízmilliárd forinttal nőnek a költségek.

3. Gyártási szabványok

A beszállító orosz cég, a Roszatom nemcsak az engedélyeztetésben, a gyártásban sem tudja majd az uniós szabványokat – „drága és extra erőfeszítések nélkül” – betartani. Mártha Imre levelében úgy fogalmaz,

mit kezdjünk egy mutatós, ámde orosz szabványok szerint felépített atomerőművel, amit itthon az EU-ban nem lehet majd jogszerűen üzemeltetni? Kilépünk az EU-ból, hogy be lehessen kapcsolni?

Süli János

Fazekas istván

4. Magyar közvélemény, lakossági, társadalmi támogatottság

Az energetikai szakember szerint óriási a szakadék Paks I. és Paks II. társadalmi támogatottsága között,

bármilyen kis szikra elegendő ahhoz, hogy egy hangulathullám elsodorja a beruházást. Minél később következne be ilyen, annál nagyobb lenne a Bős–Nagymaros-jellegű kár és veszteség.

5. Gazdaságosság

A 2012–2014-es piaci elemzések már nem irányadóak, a Paks II. által termelt áram költsége magasabb lesz a tervezettnél, ezért újra kell számolni az üzleti tervet.

Mártha Imre arról is ír, hogy a jelenlegi erőmű legalább 60 évig biztonságosan üzemben tartható, „Paks I. üzemidejét a 2040-es évekig ki lehet tolni”, és ezt a minimális befektetést igénylő, „aranyesőt” jelentő üzemidő-többletet nem kihasználni több mint gondatlanság lenne”. Viszont, ha együtt működik a két erőmű, akkor az így létrejövő többletet lehetetlen volna eladni az árampiacon. A szakember hozzáteszi, arra gondolni sem mer, hogy „valaki azért akarná leállítani Paks I.-t, hogy Paks II. korábban beférjen a villamosenergia-rendszerbe, hiszen az hazaárulás lenne”.

Probléma az is, hogy nincs elég képzett szakember sem Magyarországon, sem a Roszatomnál, „ami az építkezést, párhuzamos üzemeltetést tovább drágítja”. Ráadásul szerinte a párhuzamos üzemeltetés kapcsán megtévesztő az új erőmű szabályozhatóságára hivatkozni,

ez olyan, mint az új 435 lóerős MTZ traktorral Forma–1-es versenybe nevezni.

Gond, hogy nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz a Dunában Paksnál, ezért „azonnal át kell terveztetni a Paks II.-terveket”, még mielőtt „egy újabb Duna-kör jellegű környezetvédelmi mozgalom” indul el – figyelmeztet Mártha Imre. Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a megújuló villamos energia termelését nem szabad a paksi beruházással szembeállítani, mert „10-15 éven belül a megújuló termelés több szezonban és napszakban ki fogja szorítani a rendszerből Paks II.-t”.

Túry Gergely

Írását úgy összegzi, hogy

a Paks II. projektet becsukott szemmel folytatni a jelenlegi műszaki, pénzügyi tervek alapján, az aláírt orosz–magyar szerződések keretében, társadalmi támogatás hiányában szakmai dilettantizmus lenne.

Ezért javaslatai a következőek:

• vissza kell menni az uniós intézményekhez, és át kell alakítani a vállalásokat, mind az építkezés, mind az üzemeltetési időszakra vonatkozóan,
• a Paks II.-ben lévő adminisztrációs vízfejet sürgősen racionalizálni kell, mert a következő 8-10 év alatt vállalhatatlan költségtúllépést okoz,
• a szerződést újra kell tárgyalni,
• el kell érni, hogy a lényeges berendezéseket az oroszok az EU-szabvány szerint tervezzék,
• rendre közzé kellene tenni a Paks II.-re vonatkozó friss közvélemény-kutatásokat,
• haladéktalanul vizsgálni kell Paks I. további üzemidő hosszabbítását: csak akkor és úgy épüljön meg az új erőmű, és akkor állítsák üzembe, amikor Paks I. blokkjainak legalább felét már leállították,
• nem kellene aláírni a kivitelezési, építkezési számlákat,
• a műszaki terveket EU-szabványok szerint át kell dolgozni,
• az üzembe helyezést a 2040-es évekre kell időzíteni, amikor Paks I. hasznos üzemideje lejár, gondosan elkerülve ezzel a két erőmű párhuzamos üzemét,
• az üzleti tervet az új költségekre, friss piaci adatokra, a megújuló energiaforrások terjedésére tekintettel át kell dolgozni.
• Mártha Imre levelében arra kéri a tárca nélküli minisztert, hogy fontolja meg szigorúan szakmai jellegű aggodalmait.

Süketek párbeszéde?

Kerestük a volt MVM-vezetőt, Mártha Imre azt mondta, valóban ő írta a levelet, és reméli, annak lesz foganatja. Emlékeztetett, 10 éve folyik a paksi bővítés előkészítése, „most érkezett el az a lélektani pillanat, amikor még lehet változtatni, amint megindul a betonozás, a gödörásás, már nem lehet”. Ezért írt most a miniszternek.

Úgy véli, azokkal a problémákkal, amelyeket levelében felsorolt, minden bizonnyal Süli János is tisztában van. Ő csak szerette volna megkönnyíteni a dolgát azzal, hogy felhívja erre a figyelmét.

Naiv vagyok, azt gondolom, minden szakmai vita előrébb viszi a dolgot. Lehet velem egyetérteni vagy nem egyet érteni, de legalább beszéljünk a paksi bővítésről

– mondta.

Mártha Imre 2002-től több mint nyolc évig töltött be vezetői pozíciókat a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél, 2009-ben ő nevezte ki a Paksi Atomerőmű élére Süli Jánost, aki 1985-től 2011-ig dolgozott az erőműben, és akiből tárca nélküli miniszter lett 2017 tavaszán. A levelet Mártha november 5-én küldte el Sülinek, aki másnap telefonon fel is hívta, és baráti beszélgetést folytattak. Hogy pontosan miben maradtak, nem tudni. Kerestük a paksi beruházásért felelős tárca nélküli minisztert, aki egy mondatban reagált. "Személyes hangvételű, baráti levélnek tartom az üzenetet".

A levelet teljes terjedelmében itt olvashatja:

Mártha Imre levele Süli Ján... by on Scribd