„Menjen csak arra, elkísérem egy darabig, én is oda szoktam járni” – igazít útba egy fiatalasszony, amikor a tótkomlósi népkonyháról kérdezem, az intézményről, amely felpiszkálta a helyi képviselőket. A nő közben azt is elhadarja, hogy most nem ér rá elmenni az ebédért, mert a mentők bevitték a kisfiát az orosházi kórházba még este, és most valahogy be kell jutnia hozzá, de nincs négyszáz forintja a buszra.

hvg.hu

A népkonyhának használt épület előtt már sorakoznak a biciklik. „Tudom, hogy a harmincas években volt ilyen, de most megint, hát ez van” – mondja egy idősebb asszony. Egy férfi, aki már a megtöltött edényével jön kifelé, meg is mutatja az aznapi ebédet. „Paradicsomos káposzta” – mutatja, és azt is elárulja, az előtte való napon paprikás krumpli volt az ebéd.

Az országban, a Szociális Ágazati Portál nyilvántartása szerint, 95 szociális szolgáltató működtet népkonyhát, de az ebből a listából nem derül ki, hogy hány helyen osztanak ingyen ételt, ugyanis több szolgáltató több helyen is nyitott népkonyhát. Hat békési településen tavaly augusztus elsejétől működik a népkonyha, a Dél-békési Étkeztetési Centrum Tótkomlós mellett a négyszáz fős Pusztaottlakán és Orosházán is biztosít ingyenes étkezést.

Többet is szeretett volna az októberben bűncselekményekkel meggyanúsított Simonka György parlamenti képviselő indítani, de a helyi polgármesterek nem álltak kötélnek. Tótkomlóson viszont azóta is működik a népkonyha, de a helyi képviselők, pártállástól függetlenül, szinte kezdettől fogva gyanakvással fogadták. Többek azt tették szóvá, nem lehet annyi rászoruló a településen, hogy ez szükséges legyen, ráadásul olcsó szociális étkeztetés is van a kisvárosban.

Van azonban egy ennél is súlyosabb állítás, amely szerint a népkonyhát működtető szervezet fiktív adagok után igényelt támogatást. Ezt is szerették volna tisztázni, amikor beszámolót kértek a népkonyha működtetőjétől a múlt csütörtöki testületi ülésre.

Viharos ülés Tótkomlóson

„Legalább azt árulja el, hogy uniós forrásokból vagy normatívából főznek?”, „Meddig marad a népkonyha?”, „Addig, amíg tart a pénz?” – záporoztak a kérdések a működtető Magyar Pünkösdi Egyház Humán Szolgáltató Központ helyettes vezetője felé, aki azért érkezett a tótkomlósi önkormányzati ülésre a múlt héten, hogy beszámoljon a képviselőknek a tavaly nyári nyitás óta eltelt időszakról. A népkonyhát működtető egyházi szolgáltató vezetője nem jelent meg az ülésen, helyettese pedig csak annyit mondott el, hogy mikor mennyien vittek az ételből, illetve azt, hogy terjeszkedni szeretnének.

hvg.hu

A képviselők korábban azért nem nézték jó szemmel a népkonyhát, mert azt tapasztalták, hogy több olyan ember is megfordul ott, akinek nem lenne erre szüksége, többen pedig a kutyájuknak hordják haza az ételt. Ezért arra kérték a fenntartót, hogy vezessenek nyilvántartást a betérők számáról. A múlt heti beszámolóból az derült ki, hogy november előtt, vagyis amíg nem vezettek nyilvántartást, hetente hétszáz adag is fogyott a konyhán, azt követően viszont már csak heti kétszázötven.

Ennek ellenére most, a testületi ülésen azzal állt elő a Humán Szolgáltató Központ képviselője, hogy nyitnának egy újabb népkonyhát a városban. Ez aztán kiverte a biztosítékot a képviselőknél. Ráadásul menet közben az is kiderült, hogy a helyi cigány önkormányzat mögé bújva kezdeményezte az egyházi szervezet, hogy újabb helyen induljon ingyenkonyha. Az ülésen egy kisebbségi vezető elmondta: nem a saját ötletük volt a konyha indítása, hanem a szervezet kereste meg őket azzal, hogy ha keresnek helyiséget, akkor ők készen állnak az ételt elkészíteni.

„Minek két konyha, amikor abban az egyben is, ami működik, állítólag főztek már háromszor annyi adagot?” – háborgott Takács Ferenc, a helyi Fidesz elnöke. Aztán az ellenzéki Zsura Zoltán is szerette volna megtudni Takáccsal együtt, hogy milyen pénzből készül az étel, de erre nem kaptak választ, az egyházi fenntartó intézménynek csak a helyettes vezetője jött el, aki azt mondta, hogy a gazdasági ügyekre neki nincs rálátása. Mivel a testületi ülésen a képviselők sem, így mi sem kaptunk választ, megkerestük a Humán Szolgáltató Központ vezetőjét, aki ugyan válaszolt a pénzügyeket firtató kérdéseinkre, ám később arra hivatkozva, hogy pontatlanul idéztük, letiltotta nyilatkozatát. Bodorló Borbála augusztusban, a hálózat indulásakor viszont azt nyilatkozta, hogy az ételosztókat állami normatívából működtetik.

Megkerestük a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságát is, tőlük azt kérdeztük, milyen összegű normatívából gazdálkodnak a tavaly elindult népkonyhák. Cikkünk megjelenéséig onnan sem érkezett válasz.

A szociális étkeztetés és a népkonyhai szolgáltatás normatív bonyolítására is pályázhat nem állami, nem önkormányzati szervezet, a befogadásuk után pedig normatívát igényelhetnek. Az idei költségvetésben az egy fő után igényelhető éves összeg 55 360 forint, magyarul nagyjából 212 forint/nap/fő. A népkonyhán ingyenes az étkezés, a szociális étkeztetésben megállapodás szerint, térítési díjat kell fizetni.

Mindenki dobálja, mint a forró krumplit

Azt már utólag nehéz lenne kideríteni, hogy a csúcsidőszakban hetente hétszáz adag kiosztása fiktív vagy valós volt, azt is nehéz lenne megsaccolni, hogy mekkora a valós igény a szolgáltatásra. Az biztos, hogy az aktuális év normatíváját az előző évi valósan elfogyasztott adagok után lehet igényelni. A trükközések visszaszorítását szolgálja az a január elsején hatályba lépett jogszabály is, amely alapján az ingyenkonyhákon el kell kérni a betérők tajszámát, így kikerülni is nehéz az idei évtől a precíz nyilvántartást.

hvg.hu

Mindenkinek kellemetlen egy olyan szolgáltatást piszkálni, amely könnyebbé teheti a valóban nehéz körülmények között élők mindennapjait. Több önkormányzatot megkerestünk, ahol a közelmúltban ilyen szolgáltatás indult, többségüket váratlanul keresték fel a népkonyha nyitásának szándékával. A megkötött szerződésekben csupán a számukra ingyenesen, azaz szívességi használatba adott helyiségek szerepelnek, a szolgáltatás finanszírozásáról, vagy az adagok számáról egy szó sem esik.

A nyilvántartott 95 szociális szolgáltató közül csupán 17 önkormányzat működtet népkonyhát, azokat is főként a hajléktalanellátással összefüggésben. Így végeredményben az sem derül ki, hogy mennyien veszik igénybe a népkonyhákat. A tótkomlósi tapasztalataim szerint a kisvárosban akadtak jócskán, akik nem a kutyájuknak vitték az ételt. Nekik pedig az fáj, hogy mostantól a tajszámukat kell adniuk az ebédéért cserébe. Az egyik tótkomlósi képviselő meg éppen ezen akadt fenn, mert szerinte éppen az anonimitás jelentette az ételt elfogadók méltóságának a megőrzését. „Népkonyha helyett tajkonyha” – jegyezte meg a képviselőnő a szolgáltatóval kapcsolatos vita hevében. Csak ezt már meg sem hallották.